A Racskó-patak völgyében fekszik Perbenye. Mellette idézi fel Liptó vidékének rég letűnt népi építészeti kultúráját a Liptói Falumúzeum.
Hogy az élő faluközösségek helyett ma már miért csak skanzenekben ismerkedhetünk Liptó népi kultúrájával? Erről a kommunista Csehszlovákia megalomán vezetőit kéne megkérdezni. A Vág folyó felduzzasztásával kialakított liptószentmáriai víztározó tizenegy archaikus falut temetett maga alá. Az 1970-es években, mielőtt elárasztották a községeket, a legértékesebb építészeti emlékeiket részekre szedték és ide helyezték át. Így váltak a felvidéki parasztság életének otthont adó szerves épületek egy csapásra egy skanzen üres díszleteivé.
Az elárasztott Liptószentmária közösségének és templomának is a száműzetés jutott osztályrészül. A XII. századi, román és gótikus jegyeket is őrző Szent Mária templomot 1974-ben lebontották, majd 25 év után, úgy ahogy volt, itt, a falumúzeumban rekonstruálták.
Kertjében régi sírfeliratok emlékeztetnek: volt idő, amikor magyarok és németek is éltek e vidéken. Belső berendezése, freskói, oltára szépen visszakerültek a helyükre, ám hívei helyett ma már turisták látogatják Isten házát.
Hasonló sorsra jutott Liptó egyik legrégebbi nemesi épülete, a középkori eredetű kastély is, amit Párizsházából menekítettek át a skanzenbe.