Ahol a Béla-patak a Vágba torkollik, ott fekszik Liptó legkisebb városa, Európa első erdészeti iskolájának helyszíne, Stróbl Alajos szobrászfejedelem szülőhelye, Liptóújvár. Az Újvár név a Liptói-medence túlsó felén magasodó Óvártól hivatott megkülönböztetni, amely már állt, mikor a Balassák őse, a Károly Róbert oldalán harcoló Dancs zólyomi ispán, a Csák Máté ellen vívott háborúban felszabadította Felső-Magyarországot. Hűségéért cserébe megkapta az akkor szinte lakatlan, erdős Liptót, és felépítette azt a várat, amely később a Balassi-családé lett. Maga a költő, Balassi Bálint is többször járt a várban, amely a kuruc időkben vált rommá. (A felújított vár nyitvatartása: minden nap 10:00–16:00)
A mai települést a kuruc időket követően, a liptóújvári uradalom királyi alkalmazottai alapozták meg az itteni só- és rézlerakat körül. A század végére már rézhámor és vasolvasztó is állt a településen, amely a vági tutajozás kiindulópontja és faipari központ lett.
A vár felett magasodó Szkalka sziklabérce remek kilátópont, ahonnan egész széltében megmutatja magát a Liptói-havasok hegylánca a Baranec, a Jakubina és a Klin csúcsaival, sőt, ott magaslik a háttérben a Magas-Tátra is a görbe Krivánnal és a Gerlachfalvi-csúccsal. A kettős kereszttel díszített szikla alatt áll a nemrég felújított vár, illetve mellette egy kastély, amit a XVII. században élt Zay Magdolnának köszönhetünk. A kép egy apró tóval teljes, amelyből egy szikla áll ki Nepomuki Szent János szobrával. A tó partján áll a két világháború áldozatainak emlékműve, míg kissé beljebb a városban a település arborétuma, amelynek gyökerei egészen 1777-ig nyúlnak vissza, ekkor ültettek 200 hársfát, az USA függetlenségének első évfordulóján. De ha már itt járunk, nézzünk be a Néprajzi- és Juhászmúzeumba is, amely szombat kivételével minden nap 9–16-ig várja látogatóit.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Szkalka sziklabérce.)