Ahol a Béla-patak a Vágba torkollik, ott fekszik Liptó legkisebb városa, Európa első erdészeti iskolájának helyszíne, Stróbl Alajos szobrászfejedelem szülőhelye, Liptóújvár. Az Újvár név a Liptói-medence túlsó felén magasodó Óvártól hivatott megkülönböztetni, amely már állt, mikor a Balassák őse, a Károly Róbert oldalán harcoló Dancs zólyomi ispán, a Csák Máté ellen vívott háborúban felszabadította Felső-Magyarországot. Hűségéért cserébe megkapta az akkor szinte lakatlan, erdős Liptót, és felépítette azt a várat, amely később a Balassi-családé lett. Maga a költő, Balassi Bálint is többször járt a várban, amely a kuruc időkben vált rommá. (A felújított vár nyitvatartása: minden nap 10:00-16:00)

A mai települést a kuruc időket követően, a liptóújvári uradalom királyi alkalmazottai alapozták meg az itteni só- és rézlerakat körül. A század végére már rézhámor és vasolvasztó is állt a településen, amely a vági tutajozás kiindulópontja és faipari központ lett.

A vár felett magasodó Szkalka sziklabérce remek kilátópont, ahonnan egész széltében megmutatja magát a Liptói-havasok hegylánca a Baranec, a Jakubina és a Klin csúcsaival, sőt, ott magaslik a háttérben a Magas-Tátra is a görbe Krivánnal és a Gerlachfalvi-csúccsal. A kettős kereszttel díszített szikla alatt áll a nemrég felújított vár, illetve mellette egy kastély, amit a XVII. században élt Zay Magdolnának köszönhetünk. A kép egy apró tóval teljes, amelyből egy szikla áll ki Nepomuki Szent János szobrával. A tó partján áll a két világháború áldozatainak emlékműve, míg kissé beljebb a városban a település arborétuma, amelynek gyökerei egészen 1777-ig nyúlnak vissza, ekkor ültettek 200 hársfát, az USA függetlenségének első évfordulóján. De ha már itt járunk, nézzünk be a Néprajzi- és Juhászmúzeumba is, amely szombat kivételével minden nap 9-16-ig várja látogatóit.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Szkalka sziklabérce.)

1709 augusztusában a Liptói-medence nem akármilyen történelmi eseménynek, a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatájának adott földrajzi keretet. Bár a szabadságharc kifulladóban volt, idefent Liptóban kuruc szempontból kedvezőnek mutatkozott a katonai helyzet. A jelentős kuruc létszámfölényre a császári parancsnokok szokatlan módon reagáltak: fasáncokkal és faerődítményekkel zárták le Vavrisó környékét. A kurucok azonban eleve Vavrisó községet célozták meg, így a liptószentpéteri és perbenyei sáncok nem igazán szolgálták a védelmet; az egész ütközet a vavrisói sánc környékén zajlott. Ide vetették be magukat a labancok, ám a kurucok nem tudták a győzelmet kicsikarni.

A csatában elpusztult falu hamarosan újjáépült, ám neoromán evangélikus temploma csak 1884-re készült el, tornyot pedig csak 1928-ban kapott. A kőfaragással foglalkozó vavrisóiak gyakorta tűntek fel a dualizmuskori Budapest építkezésein, de sokan foglalkoztak mezőgazdasággal és fafeldolgozással is. Vavrisó lakói ma már a liptói turizmusból is gyarapodnak, autóskemping, panziók várják a turistákat, sőt a falu szélén 2010 októbere óta már múzeuma is van a híres kuruc-labanc csatának. A múzeumban az ütközet domborzati térképe idézi elénk az 1709-es eseményeket, erőviszonyokat, de kuruc és labanc katonának öltöztetett bábukkal is találkozhatunk.

A múzeum feletti kilátótoronyból elénk tárul maga a táj is a Krivánnal és a Liptói-havasok ormaival. A múzeum július 1. és augusztus 31. között, hétfő kivételével minden nap 13:00 és 16:00 óra között várja a látogatókat. Szeptember 1. és június 30. között már be kell jelentkezni a +421904633244-es telefonszámon; ebben az időszakban hétfőtől péntekig, reggel 8-tól délután 1-ig nézhetjük meg a múzeumot, amelynek itt a honlapja.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vavrisói múzeum.)

Pompás természeti környezetben, a Racskó-patak torkolatánál fekszik a Pongráczok ősi birtoka, a középkori Perbenye, amelyet az újabb korokban inkább már Pribilinának neveztek. A kis falu mellett idézi fel Liptó vidékének rég letűnt népi építészeti kultúráját a Liptói Falumúzeum. Hogy az élő faluközösségek helyett ma már miért csak skanzenben ismerkedhetünk Liptó népi kultúrájával? Erről a kommunista Csehszlovákia megalomán vezetőit kéne megkérdeni. A Vág folyó felduzzasztásával kialakított Liptószentmáriai-víztározó tizenegy archaikus falut temetett maga alá. Az 1970-es években, mielőtt elárasztották a községeket, a legértékesebb építészeti emlékeiket részekre szedték és ide helyezték át. Így váltak a felvidéki parasztság életének otthont adó szerves épületek egy csapásra egy skanzen üres díszleteivé.

A XII. századi, román és gótikus jegyeket is őrző Liptószentmária templomát 1974-ben bontották le, majd 25 év után, úgy ahogy volt, ebben a falumúzeumban rekonstruálták. Belső berendezése, freskói, oltára szépen visszakerültek, ám hívei helyett ma már turisták látogatják Isten házát. Kertjében régi sírfeliratok emlékeztetnek: volt idő, amikor magyarok és németek is éltek a vidéken. Hasonló sorsra jutott Liptó egyik legrégebbi nemesi épülete, a középkori eredetű párizsházi kastély, illetve a nagypalugyai nemesi kúria is. Az eredeti használati tárgyakkal és bútorokkal berendezett falusi iskola és tanítólak mellett a skanzen hátsó felében az egykori erdei vasút gőzmozdonyával és vasúti kocsijaival is találkozhatunk. Ez a szabadtéri múzeum annyira autentikus, hogy még működő kocsmáját is egy fa haranglábban rendezték be. A skanzen településszerkezete a XIX. századi Liptó községeit idézi, közepén vásárok tartására szolgáló terjedelmes tér van, amely jelenleg is számos rendezvény helyszíne: áprilisban tavaszköszöntőt tartanak, nyáron több alkalommal is megrendezik a népi mesterségek és a hagyományos liptói konyha napját, augusztusban aratási ünnepséget lehet itt megnézni, de természetesen itt tartják meg az elárasztott községek egykori lakóinak találkozóját is.

Az 1991-ben alapított falumúzeum honlapján mindent megtudhatunk a skanzen nyitvatartásáról, árairól, rendezvényeiről.

Ilyen természeti környezetben azért nem olyan szégyen a második helyre kerülni… A Jakubina sem nagyon szégyenkezik: a Liptói-havasok második legmagasabb orma büszkén őrködik a maga 2194 méteres magasságával a Racskó- és a Jamniki-völgy felett, miközben hátát az ezeréves határnak támasztja. Igen, a hátát, mert a Jakubina a Liptói-havasok főgerincétől délre lefutó mellékgerincen magasodik. A főgerinc és a mellékgerinc találkozásánál emelkedik a Vastag-hegy (Hruby vrch) 2137 méteres csúcsa, amelyet minden gerinctúrázó felkeres, míg a Jakubinát inkább csak a célirányosan ide indulók másznak meg. A Vastag-hegy három völgy, a Jarząbek-, a Racskó- és a Jamniki-völgy találkozási pontján magasodik. Lengyel nevét (Jarząbcek-csúcs) egy gorál családról kapta.

A „célirányosan” indulók az autóskempinggel is ellátott Racskó-völgyi parkolótól (12 óra parkolás 2022-ben 4 euro) rugaszkodnak neki a combos Jakubina gerinctúrának: a Szűk-völgyben megtett 1,8 kilométeres séta után a sárga jelzésről felvágnak a gerincre, amelyen már a zöld jelzés vezet fel a csúcsra. Ezen a 7,7 kilométeres úton 1296 méteres szintemelkedés vár ránk, miközben megmásszuk az Alacsony-Magura (1920 m), a Középső-Magura (2050 m) és a Magas-Magura (2095 m) jellegzetes ormait is. Erről az útvonalról itt láthattok egy rövid videót.

A Jamniki-völgyben vezető kék jelzésen is feljuthatunk a Jakubinára, sőt, ezt akár egy 2 napos túra keretében is megtehetjük, ha útközben megalszunk az 1195 méteren fekvő Pusztim kolibában. (Ez éjjel-nappal nyitva van, de hagyjunk magunk után rendet.) A völgyfő alatt itt a kékről a zöld jelzésre kell váltanunk, amely felvisz a főgerincre, majd a Vastag-hegyre, végül a Jakubinára. Ez az 5-6 órás út pont 10 km 1269 méter szinttel.

Végül a Racskó-patak völgyét is választhatjuk: ez esetben a Szűk-völgyben a kékről jobbra kell kanyarodnunk a sárga jelzésre. Itt is van egy éjszakázásra alkalmas koliba, a Klin alatti kunyhó 1427 méteren. Mintegy 8 kilométer után érkezünk a Racskói-tavakhoz, majd onnan a Koncsiszta 2002 méteres csúcsára. Ez már a Liptói főgerince, ahol a pirossal balra fordulunk, megmásszuk a Vastag-hegyet, és végül észak felől a zöld jelzéssel megérkezünk a Jakubinára. (Ezen az útvonalon 6-7 óra alatt érünk fel, miközben emelkedünk 1336 métert és gyaloglunk 11,3 kilométert.)

Figyelem: november 1-től június 15-ig a Liptói-havasok turistaútjain téli zárlat lép életbe: a hegység völgyeiben a turisták csak a menedékházakig közlekedhetnek!

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Jakubina csúcsa.)

A Liptói-havasok lengyel részének legmagasabb csúcsa, a 2176 méteres Ék-hegy mesés körpanorámájáról nevezetes. (A hegység magasabb csúcsai a felvidéki oldal mellékgerincein ülnek.) Tetejéről kinyílik a láthatár, nyugatra a Liptói-havasok csúcsai pompás összképet adnak. Keleti irányban a Sebes-pataki-hegy hátterében a Magas-Tátra gránit és Lengyel-Tátra mészkőcsúcsai uralják a látóhatárt.

A hegy leginkább a nyugati oldalán elhelyezkedő Racskói-hágóból mutat jól.

Itt egy jellegzetes tektonikus árok mentén, a sok turista ellenére zavartalanul kószálgató zergékkel is gyakran találkozhatunk.

Mivel az Ék-hegy a Liptói-havasok főgerincén fekszik, a hosszú távú gerinctúrák érintik a csúcsot. Lengyel oldalról a Chocholowska-völgy felől több útvonalon is feljuthatunk a Klin alatti nyergekbe. Felvidéki oldalról két útvonalon is meghódíthatjuk a Klint: a Szűk-völgyben a Racskó-patakkal és a sárga jelzéssel jobbra fordulunk, majd a Klin menedéket és a Racskói-tavakat érintve a Racskói-hágóba jutunk. Innen a piros jelzésen már csak 900 méter a csúcs. Ezt a 10,4 kilométeres útvonalat 5-6 óra alatt tudjuk megtenni a Racskó-völgyi parkolóból (12 óra parkolás 2022-ben 4 euro) indulva, miközben 1254 méter szintet emelkedünk. Amennyiben a Klin kunyhónál jobbra fordulunk, és a Gábor-völgyön futó kék, majd zöld jelzést választjuk, akkor az Ék-hegy keleti oldalába, a Gábor-hágóba jutunk. Innen a piroson érjük el az Ék-hegyet, de a táv, a szint és az idő nagyjából ugyanannyi lesz. Ha ezeket a Liptói-medencéből érkező útvonalakat választjuk, a legjobb egy körtúra keretében megmászni a hegyet, ahogyan ebben a videóban is láthatjuk.

Figyelem: november 1-től június 15-ig a Liptói-havasok turistaútjain téli zárlat lép életbe: a hegység völgyeiben a turisták csak a menedékházakig közlekedhetnek!

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az Ék-hegy csúcsa.)

A 2248 méter magas Bystra, – vagy ahogyan magyarul nevezik, Sebes-pataki-hegy – a Liptói-havasok legmagasabb pontja. Ez az információ már éppen elég ahhoz, hogy fontos úti célja legyen a Nyugati-Tátrát járó bakancsos turistának. A hegycsúcs – hasonlóan a Liptói-havasok legmagasabb ormaihoz – nem a hegység főgerincén fekszik, hanem attól délre, egy mellékgerincen. Ráadásul hiába a hegység főcsúcsa, nem annak központi részén terpeszkedik, hanem annak keleti peremén – de legalább így közel van a Magas-Tátra, amelyre kiváló kilátás nyílik a csúcsról. A csúcs alatti katlanban fekvő kis tavak is megérnek pár fotót, ahogyan a Bystra előcsúcsa, a Blyst (2159 m) is.

A csúcsot több irányból is megközelíthetjük. A legrövidebb úton a sárga jelzésen jutunk fel a Bystrára, amely a Pribilina feletti Hrdovo buszmegállótól indul neki a hegynek. Ez az út a Sebes-patak völgyét követve keresztezi a tátrai Felső-turistaút piros jelzését, az első tengerszemnél felvág jobbra a gerincre, és ezen éri el a csúcsot (9 km, 1373 m szint, 5 óra).

Ennél talán kényelmesebb, ha a Racskó-völgyi parkolóból a Szűk- a Racskó- és a Gábor-völgyön keresztül a kék, a sárga, majd újra a kék jelzéssel érünk fel a Sebes-nyeregbe (Bystra sedlo), ahonnan már csak 900 m a csúcs (10 km, 1320 m szint, 4 óra 30 perc).

Podbanszkóról a kék jelzés a Köves-patak völgyében megy fel a Köves-nyeregbe (1791 m). Hivatalosan itt ér véget a Liptói-havasok főgerincén futó piros jelzés, mert bár a gerinc folytatódik, a piros kelet felé már nincs tovább jelezve. A Köves-nyeregből ezzel a pirossal megyünk a Blyst alá, ahol balra fordulunk a kékkel, amely oldalazva éri el a Bystra gerincét (10,8 km, 1425 m szint, 5 óra). Persze ha a főgerincet járjuk, akkor a pirosról is letérhetünk délre a főcsúcsért, illetve ha körtúrát akarunk tenni, a fenti útvonalakat kombinálhatjuk.

Figyelem: november 1-től június 15-ig a Liptói-havasok turistaútjain téli zárlat lép életbe: a hegység völgyeiben a turisták csak a menedékházakig közlekedhetnek!

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Bystra csúcsa.)