Kővárvidék – és a Lápos vadregényes szorosa
Hazajáró műsorok

Kővárvidék – és a Lápos vadregényes szorosa

190. rész

Kő- Várnak vidékét Erdély felé tették,

Es azt hegyek, halmok, erdők környül vették;

Kapnik, Berkesz, Kővárt ide helyheztették,

De ezt el-hányatták, s hírét eltemették.

 (Losontzi Hányoki István (1773)

Régi a rege a Partium és Erdély határán, a Szamos és a Lápos közén elterülő Kővár-vidékről, amely hajdan olyan erős volt, hogy elszakadva Közép-Szolnok vármegyétől, önálló közigazgatást vívott ki magának. Az erő Kővár főkapitányának kezében összpontosult, míg az uradalom kiváltságokkal felruházott falvainak népe a fejedelmi seregben szolgált. Az idők árjai elsodorták a szabadságjogokat és a magyar többséget. Néhány magyar falu állja még a vártát, a román települések közé ékelődve. A vadregényes Kővár-hegység alatt, amelyen a Lápos folyó merész kanyarokat leírva vágta át magát, egészen sajátságos szurdokot alkotva.

Látnivalók

Látnivalók / Partium / Bányavidék

Temploma fából épült 1798 körül. Nevezetes főképp magas, cifra tornyáról. A főangyalok oltalma alatt áll – szól a monográfia a Lápos mentén megtelepült apró Nyárfásról. A Máramarosban, a Lápos vidékén található falvak jellegzetességei a fatemplomok.

Bővebben...

Kovás jellegzetessége a fehérre meszelt fatemplom. A falucska a kővári uradalomnak szolgálva adómentességet élvezett. A kuruc szabadságharc bukása után Kovás népe perre is ment az új földesurakkal, a Telekiekkel ősi kiváltságaikért, ám mire ítélet született volna, elérkezett 1848, és vele a jobbágyság eltörlése.

Bővebben...

A Telekiek hagyatéka Pribékfalva 1700-as években épült kastélya. Igazi polihisztor – író, politikus és akadémikus – volt gróf Teleki Géza, aki fényes kastélyából igazgatta birtokát. Egyetlen fia, a későbbi földrajztudós és miniszterelnök, Teleki Pál is itt töltötte gyermekéveit. Trianon után a birtokot elvették, de a kastély megmaradt, így Teleki Pál még a két háború között is szívesen tért vissza Pribékfalvára.  A II. világháború után a Telekieknek végleg el kellett hagyniuk Pribékfalvát, azóta a kastély elhagyatottan áll.

Bővebben...

A kastélyban a Teleki-család sarja, Imre élt. Itt született lánya, a magyar nőnevelés úttörője Teleki Blanka, akit a ’48-as szabadságharc bukása után felségárulás vádjával 10 év börtönre ítéltek. A kővárhosszúfalui kastély sorsát is megpecsételte a 20. század: berendezését, könyvtárát kifosztották. Ma román tulajdonban van. A falu mellett egykor a Teleki-család kriptája állt, amit a román megszállók leromboltak, helyét beszántották, de pár síremlék megmaradt az orgonabokrok között.

Bővebben...

Miután Kővárat lerombolták, az addigi jelentéktelen falucska szerepe felértékelődött, és Kővárvidék központja lett. 1905-öt írtunk, amikor szolgabíróját a román többségű kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Teleki Pálnak hívták a fiatalembert, aki később hazánk miniszterelnöke lett. Bizonyára sokat imádkozott az 1896-ban épült katolikus templomban, amelynek főoltárképéről Barabás Miklós alkotása, Szent László király köszön ránk.

Bővebben...

A település nevezetessége a református templom, amely három fázisban épült. Legrégebbi része a szentély, ami a 14-15. században épült, majd 1824-ben a templomhajó, és 1874-ben a torony a felekezeti iskolával együtt.

Bővebben...

A várról már a 13. században készültek írásos feljegyzések. Ekkor még lovagvár volt, majd a század végén, Zsigmond király uralkodása alatt tovább építették. A 15. században épült az alsó és a középső vár. Annak idején bevehetetlen vár volt, majd a császáriak a Rákóczi-szabadságharc leverése után felrobbantották. Azóta csak a rom látható.

Bővebben...