Temploma fából épült 1798 körül. Nevezetes főképp magas, cifra tornyáról. A főangyalok oltalma alatt áll – szól a monográfia a Lápos mentén megtelepült apró Nyárfásról. A Máramarosban, a Lápos vidékén található falvak jellegzetességei a fatemplomok.

Kovás jellegzetessége a fehérre meszelt fatemplom. A falucska a kővári uradalomnak szolgálva adómentességet élvezett. A kuruc szabadságharc bukása után Kovás népe perre is ment az új földesurakkal, a Telekiekkel ősi kiváltságaikért, ám mire ítélet született volna, elérkezett 1848, és vele a jobbágyság eltörlése.

A Telekiek hagyatéka Pribékfalva 1700-as években épült kastélya. Igazi polihisztor – író, politikus és akadémikus – volt gróf Teleki Géza, aki fényes kastélyából igazgatta birtokát. Egyetlen fia, a későbbi földrajztudós és miniszterelnök, Teleki Pál is itt töltötte gyermekéveit. Trianon után a birtokot elvették, de a kastély megmaradt, így Teleki Pál még a két háború között is szívesen tért vissza Pribékfalvára.  A II. világháború után a Telekieknek végleg el kellett hagyniuk Pribékfalvát, azóta a kastély elhagyatottan áll.

A kastélyban a Teleki-család sarja, Imre élt. Itt született lánya, a magyar nőnevelés úttörője Teleki Blanka, akit a ’48-as szabadságharc bukása után felségárulás vádjával 10 év börtönre ítéltek. A kővárhosszúfalui kastély sorsát is megpecsételte a 20. század: berendezését, könyvtárát kifosztották. Ma román tulajdonban van. A falu mellett egykor a Teleki-család kriptája állt, amit a román megszállók leromboltak, helyét beszántották, de pár síremlék megmaradt az orgonabokrok között.

Miután Kővárat lerombolták, az addigi jelentéktelen falucska szerepe felértékelődött, és Kővárvidék központja lett. 1905-öt írtunk, amikor szolgabíróját a román többségű kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Teleki Pálnak hívták a fiatalembert, aki később hazánk miniszterelnöke lett. Bizonyára sokat imádkozott az 1896-ban épült katolikus templomban, amelynek főoltárképéről Barabás Miklós alkotása, Szent László király köszön ránk.

A település nevezetessége a református templom, amely három fázisban épült. Legrégebbi része a szentély, ami a 14-15. században épült, majd 1824-ben a templomhajó, és 1874-ben a torony a felekezeti iskolával együtt.

A várról már a 13. században készültek írásos feljegyzések. Ekkor még lovagvár volt, majd a század végén, Zsigmond király uralkodása alatt tovább építették. A 15. században épült az alsó és a középső vár. Annak idején bevehetetlen vár volt, majd a császáriak a Rákóczi-szabadságharc leverése után felrobbantották. Azóta csak a rom látható.