Hazajáró műsorok

Kelemen-havasok 2. – Fent a gerinceken

9. rész

“Ma már csak fent a gerinceken, a forrásvidékek táján áll még a rend. Oda húzódtak föl a szarvasok is, és az a néhány megmaradt medve. Ősszel a nagy bikák hangja a ködön át lehallatszik a völgyig. A gőzfűrészek robotoló emberei fölfigyelnek reá, maszatos kezüket végighúzzák sápadt homlokukon, s úgy érzik, mintha emlékeznének valamire.”

Wass Albert: A funtineli boszorkány (részlet)

Meghallgatjuk Wass Albert intelmét és felkerekedünk, hogy miután megismerkedtünk a Maros-völgye szépségeivel, az Erdélyi Helikon ’vécsi író-óriásainak világával, a Szalárd misztikus völgyével és az aranyszínben tündöklő regényes Funtinellel, feljebb merészkedjünk a Kelemen-havasok hátára. Annak a „régi rendnek” a nyomába indulunk, ami áthallatszik a legsűrűbb ködön is, és ami a természet örök égi törvényére emlékezteti a Hazajárót: az öröm a szenvedés ellenpontja nélkül nem öröm igazán, mert csak a szenvedés és a megpróbáltatás nyomán erősödik a lélek, és tisztul az éleslátás.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Marosszék

Dédabisztráról a Bisztra, majd az Utas-patak völgyein keresztül érhető el a Kelemen-havasok jellegzetes platós csúcsa, az Istenszéke. A hatalmas andezit sziklákkal szegélyezett csúcs a Bisztra és a Galonya völgye fölé magasodik, ragyogó kilátást nyújt a Maros-völgyére és a Görgényi-havasokra.

Bővebben...

A Kelemen-havasok központi részében, a Lomás-patak hosszú völgyén keresztül közelíthető meg a Büdös-patak fejében elterülő Bánffy-tengerszem. A másik nevén Jézer-tó a Rekettyés tető alatti vulkanikus kőzet üregében talált magának fekvőhelyet. A Borókás övezte tavacska az egyetlen tengerszem Erdély vulkáni hegyláncában. A tó fölötti Rekettyés tető oldalában egy meteorológiai állomás található.

Bővebben...

A Kelemen-havasok hatalmas vulkáni kráterének peremén vezető piros jelzésen, a Negoj-nyergen keresztül érhető el az egykori ezeréves határ magyar oldalán magasodó Magyar-Negoj csúcs. A II. világháború egyik magyar védvonalát alkotó egykori lövészárkok mentén tovább haladva mászhatunk fel a kráter peremének legmagasabb csúcsára, a Nagy-Kövesre. 1940-ben, Észak-Erdély visszatértekor a csúcsot Teleki Pál miniszterelnökről nevezték el. Tiszta időben innen a Máramarositól a Fogarasi-havasokig belátni a Kárpátok bérceit. Innen látható a Román-Negoj legyalult csúcsa is, amelyen a kommunista időkben kénbányát nyitottak. A főgerinccel párhuzamosan végig húzódó Mária Terézia-útja Magyarország és Moldva határőrútjának épült 1762-ben. A központi főgerinc utolsó csúcsát a Ruszka-havas különleges sziklaalakzatai jelölik.

Bővebben...