Így keresztelték el a Keleti-Kárpátok belső, vulkanikus eredetű láncolatának északi részén fekvő hegységet. A Gutin réges-régi földtörténeti korokban, évmilliókon át született: amikor egymásnak tolódtak a tektonikai lemezek, robbanások és vulkáni kitörések rázták meg a földet. Aztán az erózió jól megdolgozta, lepusztította a felszínt és ezen a viszonylag kis területen igen változatos élőhelyet alakított ki a növények, az állatok, majd az emberek számára is. Vulkanikus kúpok, krátermaradványok, egykori kitörési központokat jelző andezit sziklaalakzatok és alpesi legelők emlékeztetnek a Gutin geológiai múltjára. A törésvonalak mentén pedig a vulkáni utóműködések gazdag színesfémérc telérekkel termékenyítették meg a hegyet, amelynek bányászata évezredeken át biztos megélhetést nyújtott az itt élőknek. A bányák bezártak, a magyar élet is felolvadni látszódik a többségi erő kohójában, de vannak még sziklaszilárd közösségek, akik ellenállnak az eróziónak és tesznek róla, hogy a Máramarosi- és a Nagybányai-medence színes néprajzi világát összekötő vidék újra régi fényében ragyogjon.
Gutin-hegység — A kárpáti vulkán taréja
55. rész
A máramarosi fatemplomok világában Dióshalmon találjuk az egyik legszebbikét annak a nyolc egykor görög katolikus fatemplomnak, amelyek közösen kerültek a Világörökség listájára. Nemcsak szép, de 54 méteres tornyával az elmúlt évtizedig Európa legmagasabbja is volt a Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt 18. századi templom.
Bővebben...Bányavidék egyik legrégebbi érctelepe Kapnikbánya. A faluba érve egyből nevezetes emlékbe botlik a vándor. “1717-ben eddig jutottak el a tatárok”- írja a Tatárkő latin felirata, hisz voltak bátrak, Gróf Károlyi Sándor és Bagosi László, akik a helyieket megszervezve visszaverték a vérengző tatárokat.
Kapnikbányát 1336-ban említik először az iratok, a Kapnik-patak partján fekszik. A vízhozam elengedő volt a bányászathoz. Az 1800-as évek végén akkora mennyiségű ércet termeltek ki, hogy több európai bányászt és bányamérnököt is idevonzott, majd a századfordulón az új színesfémlelőhelyek felfedezésével visszaesett a bányászat a településen. A termelés a két világháború között újból fellendült, de az aranykor már nem tért vissza. A bányászat hanyatlásával a falu lakossága, s egyben a magyarok aránya is erősen lecsökkent. Bezárt bányák, elhagyott házak, elöregedés, üres templomok. Ez az érem egyik oldala, de ha megfordítjuk, ott csillognak a környező hegyormok adta turisztikai lehetőségek, a sípályák, amik új irányt adhatnak Kapnik fejlődésének. A festői fekvés mellett az is ide vonzhatja a turistákat, hogy a 2000 földi ásvány közül 500-at találtak meg Erdélyben, amiből 15-öt itt a Gutinban. A magyar tulajdonú Bányavirág Panzió kertjében a környékre jellemző ásványok gyűjteménye vár ránk.
Bővebben...
A Gutin első csúcsa az Apostolok sziklacsoportja, mely úgy fest, mintha egy szirten álló várrom volna. Innen északnyugatra tovább haladva érjük el a Gutin-csúcsot, ahonnan csodás kilátás nyílik a Máramarosi-medencére és a környező hegyekre. A Gutin-tetőről a gerincen folytatva utunkat a Kakastaréj fűrészfogas, bazaltos –andezites sziklafalára érünk. A szikla az Erdélyi Kárpát Egyesület Gutin Osztályának a jelképe.
Bővebben...A Mára folyó partján fekszik az apró Desze. A falu 18. századi görög katolikusnak épült Szent Piroska fatemplomáról híres.
Bővebben...