Hazajáró műsorok

Gömörország – Advent a Sajó völgyében

81. rész

“Többé-kevésbé párhuzamos völgyek, egymástól hol hosszan elnyúló hegygerincekkel, hol szélesen terpeszkedő és meredeken aláeső fennsíkokkal elválasztva: nagyjában ez Gömör és Kishont földrajzi képe. Délkelet felé a gömöri völgyek a Sajó partjára torkollnak. S valahány völgy, annyi különböző kis világ tárul föl előttünk és mind lebilincsel tájképi szépségeivel, természeti csodáival, elevenen pezsgő életével.”

Divald Kornél: Felvidéki séták

Felvidéki sétáink során nyáron már belekóstoltunk, most advent idején újra eljöttünk a Gömör-Tornai karsztvidékre. A vízfolyások által fennsíkokra szabdalt mészkő hegyvidék nyugati, kisebb kiterjedésű szelete, a Pelsőci-fennsík felfedezésére. A helyiek által csak Nagy-hegynek nevezett platót pazar karsztjelenségek: sziklagyepek, karsztbokorerdők, töbrök, zsombolyok és aknabarlangok tarkítják. Odalent a lábainál kanyargó Sajó szalagja a régi Gömör vármegye patinás településeit fűzi fel. Az apró gyöngyszemek a történelmi magyar családok emlékeitől, a török és huszita dúlásokat átvészelő gótikus templomoktól és a reformáció emlékeitől tündökölnek. Őslakói, a gömöri magyarok a legifjabbaktól az idősebbekig megállják a helyüket a Sajó-völgyében. Azért is jöttünk most ide, advent idején, hogy együtt ünnepeljük felvidéki testvéreinkkel a megváltó születését.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Gömörország

Sokan elmentek, alig hetvenen maradtak. Helyükre a csend és a nyugalom költözött Gömörszőlősre. A trianoni határon inneni „kis Gömör” apró Árpád-kori zsákfalujában a hagyományos életforma kifakulóban van: az önellátó paraszti gazdaság földműves, állattenyésztő, erdőgazdálkodó munkaeszközei a virágzó földekről a néprajzi gyűjteményekbe kerültek. Mégis, sokan jönnek ide, ismerkedni a paraszti kultúra megőrzött értékeivel, és olyanok is akadnak, akik a letelepedés útját választják. Az ökológiai szellemű falufejlesztési programnak hála sorra újulnak meg a régi épületek, egyre többen térnek vissza a hagyományos életformákhoz, így válik Gömörszőlős ökofaluvá.

Az 1824-ben épült református templom lelkésze 1849-ben nem volt más, mint Tompa Mihály.

Bővebben...

Az 1848-49-es szabadságharc után, 1852-ben Tompa Mihály Hanván lelt menedékre. Itt lelkészkedett 1868-ig, amikor visszaadta lelkét a Teremtőnek. A hanvai gyülekezet és az egész nemzet egykori prédikátora a református templom kertjében nyugszik. Sírversét jó barátja, Arany János írta.

Bővebben...

A gömöri magyarság kulturális központja Tornalja. Ősi, 15. századi gótikus temploma ma már a reformátussá lett közösséget szolgálja. A kisváros a magyar oktatásnak is egyik központja.

Bővebben...

Az egykori vármegye egyik legősibb települése Sajógömör. Kicsi falu hatalmas múlttal. A királyi birtok a 14. században már a vármegye székhelye volt. A huszitáktól Mátyás király 1460-ban foglalta vissza. A régi birtokosokra, a magyar történelem ismert családjaira emlékeztet a központban a 18. századi Szent-Ivány-kastély. A tudást 1884-ig az evangélikus polgári fiúiskola szolgálta.

A faluban Igó Aladár is letette a névjegyét: a község legendás szülöttjét, a XVIII. századi cigányprímást, Cinka Panna hegedűvirtuózt öntötte szoborba. Azt a kivételes tehetségű leányt, akinek nagyapja II. Rákóczi Ferenc udvari zenésze volt.

És van itt, az evangélikus templom mellett egy másik szobor is, Holló Barnabás 1917-ben közadakozásból felállított Mátyás-szobra, amit egy híres Mátyás király monda ihletett. Úgy regélik, az igazságos király itt kapáltatta meg a népet lenéző főurakat, tanulságos leckét adva nekik a földműves nehéz munkájáról.

Bővebben...

A fennsík kapuját őrzi az Árpád-kori Pelsőc. A település 13. századi erődített temploma a Bebek család temetkezési helyéül épült. Később átépítették, majd 1807-ben haranglábat is kapott. A középkorban Pelsőc a vármegye jelentős központja volt, egészen 1849-ig, amikor a betörő oroszok felégették.

Bővebben...

A fennsík egyik legismertebb aknabarlangja a 101 méter mélységű Csengő-lyuk. Tovább haladva érjük el a Farkas-tanya menedékházat.

Bővebben...

A 13. századtól hat évszázadon át a Máriássy család birtokolta település kastélyai és nemesi kúriái a magyar múlt maradandó jelképei. Berzétén a magyarság megmaradásának záloga a hit, melynek bástyája a 13. századi református templom.

 

Bővebben...