Bánság? Bánát? Úgy összekuszálta e déli vidéket a történelem ura, hogy már elnevezése és behatárolása sem egyértelmű. Maradjunk annyiban, hogy egy sajátos arculatú, átmeneti tájék Bácska és Dél-Erdély között, a Maros, a Dunába ömlő Tisza, és a Bánsági-hegyvidék ölelésében. Sík része, a Temesköz nyugati fele Trianonban szerb fennhatóság alá került. Ide, az Aranka-síkjára látogatunk, melynek mocsaras árterek, szikes puszták és szántóföldek rajzolta ősi magyar földje a török alatt elnéptelenedett, majd miután Temesi Bánság néven osztrák katonai fennhatóság alá került, németek, románok és szerbek lepték el. Az őslakos magyarok csak akkor térhettek vissza, amikor végre újra a magyar koronáé lett. A sokféle nép békés együtt élését felkavarták a zavaros forradalmi eszmék és megpecsételte Trianon, mégis, maradt még valami a sajátos bánáti lelkiségből és vannak, akik gondoskodnak a magyar élet folytonosságáról.
Észak-Bánát — Aranka síkja, Kikinda háta
153. rész
Az ősi Asszonyfalva helyén alakult ki Ada. Amikor a török félhold végre leáldozott a Délvidéken, az újranépesült Ada olyan fejlődésnek indult, hogy a 19. században már módos mezőváros lett. A népes katolikus közösség szokatlan, kovácsoltvas, rácsos szerkezetű toronnyal megsüvegelt temploma 1795-ben épült.
A kisvároshoz híres és hírhedt történelmi személyiségek is kötődnek.
Damjanich János aradi vértanú szobrát a testvértelepülése, Budakalász adományozta Adának. Volt is kisebb ribillió a szerbek részéről, nehezen bocsátják meg az 1848-as szabadságharc tábornokának, hogy rác származása ellenére a magyar oldalon harcolt.
1832-ben Adán ringott a bölcsője a magyar nyelvművelés megteremtőjének, Szarvas Gábor nyelvésznek, aki szenvedélyesen küzdött az idegen szavak meghonosodása ellen.
Csak Isten a tudója, miért adott életet Adán, 1892-ben Rosenfeld Mátyásnak, aki felcseperedve már Rákosi Mátyásként írta be magát történelmünk legsötétebb lapjaira. Felsorolni is sok, mi kárt okozott hazánknak, hány magyar családot nyomorított meg, hány ártatlan honfi életét oltotta ki Sztálin meghosszabbított kezeként, a magyarországi kommunista terrorállam fejeként.
Bővebben...Padé központjában a kúriát a falu földesura, Diván György építette az 1800-as években. Csakúgy, mint átellenben a katolikus templomot. A falu szélén még egy szépen felújított kastélyt találunk. A szabadkai nagybirtokos család sarja, Veber Schulhoff nyaralónak építette az 1700-as évek végén.
Bővebben...A felvirágzó Szajánt sem kerülhette el a török pusztítás. A XIX. század elején Tajnay János birtoka lett, aki Szeged környékéről dohánykertészeket telepített ide. De búsulhattak Szaján lakói 1849-ben is, amikor szerb szabadcsapatok égették fel falujukat. 2 évre rá svábok érkeztek, de a gyenge minőségű földek miatt, ahogy a helyiek mesélik, egy „éjjel elszéledtek a faluból, lámpáikat égve hagyták, hogy megtévesszék a földesurat.”
Bővebben...Kikinda Európai szintű agrártörténeti ritkasága az 1899-ben épült, ma is működőképes szárazmalom.
A kisváros ősidők óta lakott vidékének története a szokásos bánáti forgatókönyv szerint zajlott: a török hódítások alatt megsemmisült, utána szerb, német és magyar telepesek érkeztek, míg 1774-ben Mária Terézia a Nagykikindai kiváltságos kerület székhelyévé tette. Később Torontál vármegye egyik legnépesebb városává fejlődött, de a forradalmak és a háborúk rendesen elbántak lakóival.
1848-ban és ’49-ben is felkeltek a szerbek a magyarok ellen, amit Kiss Ernő és Perczel Mór vert le. 1944-ben is aratott a halál Kikindán, az itt létrehozott internáló táborokban rengeteg német és magyar végezte be sorsát.
Van Kikindának egy igazi különlegessége. A városi múzeum udvarán köszön ránk Kika, a hatalmas nőstény mamut csontvázának a rekonstrukciója.
Bővebben...Amikor 1029-ben Csanád vezér a Tiszán átkelve egy dombon sátrat vert, megfogadta: ha legyőzi Ajtonyt, e helyen monostort építtet. Álmában egy oroszlán bíztatta: azonnal támadja meg az ellenséget. Fölébredve rögtön éjjeli támadást rendelt, s le is verte a lázadókat. Csanád lett a vármegye ispánja, s a fogadalom helyén felépítette a monostort, amit Oroszlánosnak nevezett el.
Bővebben...Törökkanizsa már a 13. században jelentős település volt, korán kereskedelmi központtá fejlődött. Idővel átterjedt a Tisza jobb partjára is, ebből a részéből lett a mai Magyarkanizsa, amivel sokáig hajóhíd, majd 1975 óta új híd kötötte össze. A török uralom után sok nemesi család öregbítette a város hírnevét. Az egyik legrégebbi bánsági úrlakot Szerviczky György építtette 1793-ban.
Bővebben...Kanizsától délre a Tisza mentén a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott Csóka is. A kunok, majd a törökök dúlta település az 1700-as évek végén mezővárosi rangot kapott. Katolikus templomát a Marcibányi család támogatásával emelték 1809-ben. Csóka utolsó nemese, Marcibányi Lőrinc kastély építésébe is belefogott, ám halála után már az új tulajdonos, a Sváb család fejezte be művét.
A 20. század elején az első világháborúig Csókán vezetett ásatást a szegedi múzeum régésze, Móra Ferenc.
Bővebben...