Hazajáró műsorok

Csallóköz 3. – Csilizköztől Karcsaszélig

212. rész

“Évszázados települések, amelyeknek minden talpalatnyi földjéhez őseink, anyáink és apáink lábnyoma, verejtéke, öröme és bánata tartozik, akiknek szellemiségét, örökségét mindannyian magunkban, génjeinkben hordozzuk. S ezt az örökséget megőrizni és gyarapítani – a legszebb kötelességünk. Ez is feltétele annak, hogy szülőföldünk valóban otthonunk legyen.”

Nagy Erzsébet: Szülőföldünk története (2008)

Így ragaszkodik Csallóköz népe szülőföldjéhez. A földhöz, ami a Dévényi-kapun betörő Duna legterjedelmesebb szigete, s egyben az elszakított részek egyik legnagyobb tömbmagyar területe. Farsang idején telet temetni jöttünk a Nyék és Megyer törzs ősi szállásterületeire. Van mit ünnepelni, hisz a tündérek aranykertje – Csilizköztől Karcsaszélig – a be- és kitelepítések ellenére is magyar maradt.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Csallóköz

Amikor Jókaitól „A kőszívű ember fiait” olvassuk, jusson eszünkbe, hogy az ember, akiről Jókai Baradlay Richárd alakját mintázta, végakaratának megfelelően itt nyugszik szülőfalujában, a csiliznyáradi temetőben.

Sebő Alajos negyvennyolcas huszáralezredes volt az, aki riválisát, Riedesel osztrák őrnagyot a tápióbicskei csatában egy hadipárbajban rettentő csapással ketté hasította.

Bővebben...

Csilizköz központi települése az Árpád-kori Csilizradvány. Az egykor mocsarak borította, ma már csatornák közé szorított és tavakkal övezett község a török időket, a lengyeljárást és a 20. századi kitelepítéseket is megszenvedte.

Csilizradvány Árpád-kori templommal büszkélkedhet.

Bővebben...

Lakták avarok, volt a Megyer törzs szállásterülete, majd a komáromi vár szabadalmas tartozéka, mígnem a Kanizsay család kapta meg. A megyeriek nyomban el is veszítették kiváltságaikat, de nem nyugodtak bele. Meghívták Mátyás királyt, hogy jó szokása szerint tegyen igazságot. El is jött Mátyás, és mezővárosi kiváltságokat adott a településnek. A megyeri erdő szélén ma is áll a tölgy, ahova sátrát állította, s a helyiek azóta is „Mátyásfának” nevezik.

A kisváros ma már főként gyógyvizes forrásairól nevezetes, amiket az 1970-es években fedeztek fel. A Korvin Mátyásról elnevezett termálfürdő medencéi nemcsak a mozgásszervi- és ízületi megbetegedésekre, de kedélyünkre is jótékony hatással vannak.

Bővebben...

A hagyomány szerint a hét vezér egyikének fia, Korcán a Csallóközben telepedett le. A nemzetség ágainak szállásaiból keletkeztek később a különböző előtagú Karcsa települések.

A 12 kisebb falu a középkorban egy közös templomot épített, Szent Bertalan tiszteletére. Így lett a Karcsák egyházi központja Egyházkarcsa.

Királyfiakarcsán a Szent István-szobrával szemben áll a nemrég felállított Magyarok Nagyasszonya-szobor. Rieger Tibor alkotása arra emlékeztet, hogy a Szűzanya oltalmába ajánlott országot nem lehet földi törvényekkel feldarabolni.

Itt van a Cserkészliget is, ami kedvezőbb időjárási viszonyok között, amikor megtelik fiatalokkal, igazi magyar közösségi térré válik.

Bővebben...

A Nyék törzs ősi szállásterülete, majd a pozsonyi vár királyi birtoka, Nyék sokáig nemesi kiváltságokkal rendelkezett.  A csatorna túloldalán fekvő Várkony története már a varhunoknak nevezett avarokig nyúlik vissza. Szent Jakab temploma középkori eredetű. Befalazott gótikus kapuja előtt még a szégyenkő is megmaradt, ahova annak idején az erkölcsileg megtévedt lányokat pellengérezték ki. A templomkertben az 1848–49-es szabadságharc hőseinek tiszteletére kopjafát állítottak. Várkony sokáig az Amade család birtoka volt. Várkastélyuknak már nyoma sincs, helyére 1904-ben a Pfeiffer család épített kastélyt, ami manapság szállodaként működik.

Bővebben...

Bős királyi birtok volt az Árpád-korban, amit később később IV. Béla az Amadé családnak adományozta, akiknek évszázados kastélya régi történetekről mesél. Itt született és élt báró Amadé László költő. S úgy tartja a hagyomány, hogy a kastély déli bástyájában hozta világra Mária Terézia királynő II. Józsefet.

Gazdag, vaskos múltból táplálkozik a bősi öntudat, amit az elmúlt lélekölő évtizedek sem pusztíthattak el. Régi farsangi szokást elevenít fel a helyi magyar közösség, amikor minden év húshagyó keddjén megtartják a bőgőtemetést.

Bővebben...