Hazajáró műsorok

Érmellék – Érmindszenttől Székelyhídig

208. rész

Egykedvűen kanyarog az Ér patakja a nektárt csepegtető szilágysági dombokról az ért kalászt lengető bihari sík felé. Hol vannak már azok az idők, amikor még dombjai gazdag borvidéket, síkjai változatos mocsárvilágot alkottak, melynek erdős szigetein települések bújtak meg, menedéket és megélhetést nyújtva nemzedékek sorának. Mocsarait lecsapolták, és ahogy a vízi élővilág élettere leszűkült, úgy fogyatkozott meg a tájék magyarsága is. Pedig nem sok vidéke van hazánknak, amely ilyen kis területen ennyi nagyságot adott a nemzetnek. Az ősök lelke itt bolyong még a tájban, s azokban az emberekben, akik minden vész ellenére itthon maradtak.

Látnivalók

Látnivalók / Partium / Biharország

Ady Endre szülőfaluja Érmindszent. Még benézhet a vándor abba a nádfedeles parasztházba, ahol 1877-ben a költő világra jött. Szülőházától nem messze található az Ady-kúria, amiben ma is őrzik emlékét.

Bővebben...

Tasnád a 15. században már mezőváros volt, s később, mint püspöki birtok várral is rendelkezett. Szent Mihálynak szentelt impozáns temploma a középkor folyamán esperesi székhely volt. Ma már a reformátusokat szolgálja.

A város szülöttét, Biró Lajos zoológust egészen Új-Guineáig repítette hivatása. Hatalmas természetrajzi és etnográfiai gyűjteménye a budapesti Néprajzi Múzeumot gazdagítja.

Bővebben...

Kicsi, poros falucska az érmelléki dombok között megbújó Sződemeter is. Szent Demeter kolostorának és megyegyűléseinek már az emlékét is elsöpörték a török pusztítások és az újabb kori harcok. De ha valahova, ide egyszer az életben minden magyarnak el kell zarándokolnia. 1790-ben ugyanis itt, kelet és nyugat határán született, anyai nagyszülei házában, a mai görög katolikus parókia épületében a költő, aki szerint Hírt és dicsőséget vadászni hiúság, akit egy cél vezérelt: nemzete alázatos szolgálata. Ezt tette Kölcsey Ferenc képviselőként és költőként is.

Aki emlékezni akar rá, az a református templom mellett álló emlékháznál és Kő Pál keze munkájánál, a költő szobránál teheti meg.

Bővebben...

Megmenekült a pusztulástól a Szalacs határában fekvő Négylyukú kőhíd, ami a 18. században épült, és így Bihar megye legrégebbi közúti építménye.

Szalacsnak egykor komoly kiváltságai voltak, mint sólerakó helyet, királyaink is előszeretettel látogatták.

Villámcsapást és földrengést is átvészelt két nagy temploma a katolikus és a református közösség együtt élését hirdeti. A 20. századi tragédiák sok megpróbáltatást hoztak Szalacsnak.

Az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások ide is begyűrűztek. Súlyos börtönévek, a Duna delta vagy a halál várt azokra, akik kiálltak a magyar szabadság mellett. A központban faragott szobrok emlékeztetnek a kommunizmus szalacsi mártírjaira.

A települést határoló szelíd hajlású dombok kiválóan alkalmasak voltak szőlőtermesztésre. A pincesoron áll a régi tájház.

Bővebben...

Szalacs szomszédságában van Moys nádor ősi birtoka, az Árpád-kori Ottomány. Több mint háromszáz éves kúriáját Bihar vármegye alispánja, ifj. Komáromy Csipkés György építette. A Komáromy-család a XIX. század második feléig lakta.

S a kastély, ahol a vezérlő fejedelem, Rákóczi Ferenc is megfordult, az államosítás után pusztulásra ítéltetett. Az elhagyott épületet az utolsó pillanatban karolta fel a község önkormányzata és szépen megújította. Ma már a környék és Érmellék történetét, néprajzi és természeti értékeit bemutató kiállítóhely működik benne.

Bővebben...

A Zólyomy család ősi fészke, Albis nevét az Irinyiek tették híressé. Már csak egy öreg fűzfa maradt az ősi Irinyi-ház helyén, ahol az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet vállaló Irinyi fivérek felcseperedtek. Itt született a lángelme, Irinyi János kémikus, vegyész, a zajtalan gyufa feltalálója. Az Árpád-kori eredetű templom kertjében áll bátyja, Irinyi József író szobra, aki egyike volt a márciusi ifjaknak, akik a 12 pontot megfogalmazták és közzétették.

Bővebben...

Csokalyon a több nemesi kúria közül az egyik úrilak a Fényes családé volt. A család híres szülöttje a nagy földrajztudós Fényes Elek, akinek a Magyarország Geographiai Szótára című monumentális művet köszönhetjük.

A családi kúria fénye az elmúlt évszázadban erősen megkopott, s a 90-es években végleg rommá lett. Egyetlen fal, ennyi maradt, előtte az emlékpark és a neves földrajztudós, az Országos Statisztikai Hivatal megalapítója, Fényes Elek mellszobra.

Bővebben...

A legenda szerint a 10. században székelyeket telepítették le az érmelléki dombok lábánál az Ér hídjának őrzésére. Az Árpád-kori Székelyhíd főterén az újrakezdés, az élni akarás jelképe a Partium egyetlen megmaradt turulmadaras millenniumi emlékműve. 1897-ben avatták, túlélte Trianont, átvészelte az orosz és a román megszállást, s 1989 óta újra régi fényében ragyogva hirdeti évezredes ittlétünket.

Hirdeti a Zólyomyakat, akik a középkorban az apró települést vásáros jogú várossá fejlesztették, ami után várat is kapott, ahonnan a család hatalmas uradalmát irányította. Ostromolták Dózsa seregei, a törökök, végül a Vasvári béke után a 17. században felrobbantották. Köveiből épült később a kastély, amely aztán a Stubenberg grófoknak lett az uradalmi központja. Ittlétünk folytonosságát most a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthona biztosítja.

Virul a magyar élet Székelyhídon. A magyar kulturális központban működik a Búzavirág Népdalkör, a gyerekek pedig itt ismerkednek a néptánc alapjaival.

Bővebben...