Tákoson van mire büszkének lenni, hisz a beregi keresztszemes hímzés igazi világszám, aminek messze földről csodájára járnak. A Tájházban nemcsak kiállítás keretében, de munka közben is megismerkedhetünk az ügyes kezű asszonyok alkotásaival.

A tákosi néplélek magas művészi érzékét hirdeti a mezítlábas Notre-Dame is. Úgy áll itt, fatornyával, zsindelytetejével, paticsfalával, döngölt földjével, mintha belemerevedett volna az évszázadokba. Ahogy mondják: “a nép emelte magának fából és sárból.” Azokban az 1700-as években, amikor Mária Terézia rendelkezései nem engedték a reformátusoknak a kő vagy tégla használatát.

A Baráth Vendégházban szállása és házias ízekkel várják a vendégeket.

Az elhaló „fekete-víz,” azaz Csaroda patak mellett egy újabb épített örökség, a 13. századi, román stílusjegyeket őrző reformátussá lett templom magasodik. A falu alapítója, a Káta nembeli Csarnavodai család méltó keresztény emléket hagyott az utókorra.

Odabent egészen kivételes falfestmények köszönnek ránk. Az ősi falakon szentek mosolyognak, halálos nyugalommal hirdetve az örökkévalóság örömhírét.

A szentély falának freskói hét évszázados múlttal a hátuk mögött üzenik méltósággal: ne féljetek, a világ felett őrködik a rend.

A reformáció után, a 17. században az új vakolatra életfás, növényindás, virágdíszes mintákat festettek, ezek is újra régi fényükben tündökölnek a szentély és a hajó felső részében.

Márokpapi is gótikus, 13. századi festett református templommal és fa harangtornyával büszkélkedhet.

A Millennium emlékművén hagyományos beregi motívumokkal faragott kopjafák hirdetik az ezeréves haza dicsőségét.

A hegy vulkanikus eredetű kövét, a dacitot az 1860-as évektől bányászták. A felhagyott kőfülkéket ma már gyurgyalagok vették birtokukba. A Szőlő-hegy tetejéről terepasztalként nyújtózik előttünk Beregvidék

A hegy déli lejtőjét vastag löszréteg borítja, melyen évszázadok óta kiváló szőlőt művelnek.

A Tiszahát módos mezővárosában született a beregi kurucfelkelők vezére, Esze Tamás, aki 1703 tavaszán, a lengyel földön bujdosó Rákóczi Ferencet megnyerte a felkelés vezérének. A fejedelem toborzózászlót és kiáltványt adott át Esze Tamásnak.

Esze Tamás talpasait Rákóczi fejedelem saját hadinépének tekintette és kiváltságlevelében Tarpának hajdúvárosi kiváltságot adott.

Az időközben szatmáriból beregivé lett tarpaiak ma is büszkék kuruc örökségükre. A településen egymást érik a szabadságharc emlékei.

De van itt egy érdekes agrártörténeti emlék is. Az 1885-ben ácsolt, egykor lovakkal működtetett szárazmalom a mai napig épségben megőrizte eredeti szerkezetét.

Beregsurányban az Árpád-kori templom mellett két kúria is figyelmet érdemel. A Beregben ritka barokk kúriák egyike a Bay család 18. századi kastélya. A nagy parkot a 19. századi, már klasszicista Uray-kastély uralja.

Tiszacsomán a föld alatt nyugvó honfoglalók holtukban is mesélnek. A 9. századtól használt temető feltárt sírjainak gazdag leletanyaga arról tanúskodik, hogy már Árpád népe megtelepedett itt, és településeik léteztek Szent István uralkodásának idején, a kereszténység felvételekor is. És hogy az eltemetett holtak szava ne legyen pusztába kiáltott szó, erre szolgál az emlékpark, melyben Árpád vezér és Szent István szobrai őrzik az ősök nyughelyét.

Mezővári Borsova egykor itt állt váráról kapta a nevét. Esze Tamás az ősi múltú mezővárosban is zászlót bontott, ennek emlékét vári ódon református templomának falán emléktábla őrzi.

Csetfalva a hagyomány szerint alapítójáról, Árpád vezér egyik hű uráról, Csetéről kapta a nevét. És ha már ilyen ősi múlttal rendelkezik, persze hogy innen sem hiányozhat a középkori eredetű, fatornyos református templom.Virágos, ornamentális díszítéssel festett kazettás mennyezetét ugyanaz a Lándor Ferenc készítette, mint a tákosi templomét.

Visszakanyarodva a Tiszától a Borzsa folyó felé, a hagyomány szerint Bene határában van a zászlóbontás helye, ahol Esze Tamásék toborzókörútjaikra gyülekeztek. 1703 júliusában a felkelők éppen itt keltek át a Borzsán.

A vidék egyik legkiesebb Árpád-kori faluja is csodaszép templommal rendelkezik. És ha ez nem lenne elég, a központban Pintér László sárvári fafaragó hét vezért ábrázoló szoborcsoportja emlékeztet 1100 éves beregi múltunkra.

A történeti hagyomány szerint a XI. században a környék birtokosa, I. Béla fia, Lampert herceg alapította a települést a Vérke folyó két partján. Ezért is nevezték sokáig Lampertházának. A királyi városba a kunok és a tatárok dúlásai után szászok telepedtek. A IV. Bélától nyert kiváltságait később többször is megerősítették.

Beregszász egyik legrégebbi középkori emléke a Mindenszentek tiszteletére emelt katolikus templom. A várossal együtt Isten házát sem kímélték a tatárok, majd a lengyelek és bizony a kurucok is megharcolták itt a harcukat.

Hiszen Bereg vármegye régi székhelye mégis csak a Rákóczi-szabadságharc kultikus helye. Esze Tamás itt is kibontotta a szabadságharc zászlaját. Beregszász népe büszke történelmére, így a kuruc vezér emlékét szobor őrzi.

Bethlen Gábor 17. századi kastélyát a kuruc harcok után valószínűleg maga Rákóczi fejedelem állíttatta helyre. Ma a beregvidéki múzeum működik benne, melynek gazdag gyűjteménye az egykori Bereg vármegye eseménydús történetét mutatja be.

Az első megyeházát 1731-ben emelték a székvárosban, ám miután többször is leégett, egy új helyen már Ybl Miklós tervei alapján építették fel 1890-ben az új megyeházát.

A városnak nemcsak a magyar múltról, de a jelenünkről is van mondanivalója. Van itt többek között magyar színház is. A város központjában a régi törvényszéki épületre az angyalos magyar címer is visszakerült. Kárpátalja legnagyobb református gyülekezete is Beregszászban működik. Templomuk 1715-ben épült.

A főutca többi régi épületének a megújulásával a város lassan kezdi visszanyerni régi arculatát.

Beregszász felett magasodik a történelmi jelentőségű Kerek-hegy. Az Árpád-korban a beregi királyi erdő uradalom volt errefelé. 1233-ban II. András itt erősítette meg a király és az Egyház viszonyát rendező híres beregi egyezményt. És persze a beregi erdőben bujkáltak a kuruc felkelők is.

Az egykori vármegye központja volt Nagybereg. A minden évben megrendezésre kerülő csipkebogyó és szőttes fesztivál a hagyományról szól. A jellegzetes helyi mintákkal készült beregi szőttes hagyományát is tovább ápolják a településen.