Bereg­su­rány­ban az Árpád-kori temp­lom mel­lett két kúria is figyel­met érde­mel. A Bereg­ben rit­ka barokk kúri­ák egyi­ke a Bay csa­lád 18. szá­za­di kas­té­lya. A nagy par­kot a 19. szá­za­di, már klasszi­cis­ta Uray-kas­tély ural­ja.

Tisza­cso­mán a föld alatt nyug­vó hon­fog­la­lók hol­tuk­ban is mesél­nek. A 9. szá­zad­tól hasz­nált teme­tő fel­tárt sír­ja­i­nak gaz­dag lelet­anya­ga arról tanús­ko­dik, hogy már Árpád népe meg­te­le­pe­dett itt, és tele­pü­lé­se­ik létez­tek Szent Ist­ván ural­ko­dá­sá­nak ide­jén, a keresz­tény­ség fel­vé­te­le­kor is. És hogy az elte­me­tett hol­tak sza­va ne legyen pusz­tá­ba kiál­tott szó, erre szol­gál az emlék­park, mely­ben Árpád vezér és Szent Ist­ván szob­rai őrzik az ősök nyug­he­lyét.

Mező­vá­ri Bor­so­va egy­kor itt állt várá­ról kap­ta a nevét. Esze Tamás az ősi múl­tú mező­vá­ros­ban is zász­lót bon­tott, ennek emlé­két vári ódon refor­má­tus temp­lo­má­nak falán emlék­táb­la őrzi.

Cset­fal­va a hagyo­mány sze­rint ala­pí­tó­já­ról, Árpád vezér egyik hű urá­ról, Cse­té­ről kap­ta a nevét. És ha már ilyen ősi múlt­tal ren­del­ke­zik, per­sze hogy innen sem hiá­nyoz­hat a közép­ko­ri ere­de­tű, fator­nyos refor­má­tus temp­lom.Virá­gos, orna­men­tá­lis díszí­tés­sel fes­tett kazet­tás mennye­ze­tét ugyan­az a Lán­dor Ferenc készí­tet­te, mint a táko­si temp­lo­mét.

Vissza­ka­nya­rod­va a Tiszá­tól a Borzsa folyó felé, a hagyo­mány sze­rint Bene hatá­rá­ban van a zász­ló­bon­tás helye, ahol Esze Tamás­ék tobor­zó­kör­út­ja­ik­ra gyü­le­kez­tek. 1703 júli­u­sá­ban a fel­ke­lők éppen itt kel­tek át a Bor­zsán.

A vidék egyik leg­ki­e­sebb Árpád-kori falu­ja is cso­da­szép temp­lom­mal ren­del­ke­zik. És ha ez nem len­ne elég, a köz­pont­ban Pin­tér Lász­ló sár­vá­ri fafa­ra­gó hét vezért ábrá­zo­ló szo­bor­cso­port­ja emlé­kez­tet 1100 éves bere­gi múl­tunk­ra.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 148. rész: Beregi-Tiszahát — A kuruc szabadságharc bölcsője