Hazajáró műsorok

Árvai-Magura – Történelmi kalandozás az északi végeken

202. rész

Idefent, a csendesen zord Árvában, a Magura vidéke anno áthatolhatatlan királyi erdőség volt. Ahogy ritkították az erdőt, úgy kezdett szépen lassan benépesülni. Az Árva völgyében Lengyelhonba vezető út védelmére aztán megépült Árva vára, s a várispánság idővel vármegyévé nőtte ki magát. A nemesi uradalmak kora végül lehanyatlott. Csak a múlt színfalai, az ódon épületek és a hegyek maradtak utóvédül, emlékeztetni a vándort a régi időkre.

Látnivalók / Felvidék / Árva

Amikor az evangélikus vallás Magyarországra is begyűrűzött, 1681-ben született egy törvénycikk a soproni országgyűlésen, ami kimondta, hogy vármegyénként két templom jár a protestánsoknak, de azok is csak fából épülhetnek. Így lett Lestinnek 1688-ban olyan gyönyörű fatemploma, hogy a 20. században a világörökség részévé nyilvánították.

Bővebben...

A Kubinyi és a Meskó család ősi birtoka volt Felsőkubin. Emléküket ma már csak a Kubinyi család 17. századi mesés várkastélya őrzi, timpanonjában ősi címerükkel.

Bővebben...

Az Árva folyó völgyének régi központja Alsókubin. Az Árpád-kori település olyan szépen fejlődött a századok folyamán, hogy előbb városi jogot kapott, majd 1683-ban a vármegye új székhelye lett. Azért még találunk itt egy darabka óvárost, ahol az egykori megyeháza, homlokzatán a vármegye címerével, és a főtér régi épületei emlékeztetnek a boldogabb időkre.

A több mint 600 éves katolikus templom berendezése még a régi. Szárnyas oltára 16. századi, falán magyar nemesi síremlék.

Bővebben...

A Tátra, a Fátra és a Beszkidek között megbújó Árvai-Magura Kubinyi-havasának legmagasabb csúcsa a Mincsol. Innen pazar kilátás tárul elénk. Északkeletre az Árvai-medence terpeszkedik, közepén az Árvai-víztárolóval. Északra az Árvai-Beszkidek erdős hegytömbjei zárják a láthatárt. Keletre a Szkorusina és a Liptói-havasok merészebb ormai fokozzák a körkép szépségét.

Bővebben...

A Sztudena patak árvai torkolatánál ücsörög Podbél, vagyis Podbjel. Az apró falucska gerendaházaival egy valóságos skanzen. Csak éppen itt Árva népi építészete nem a konzervált múlt, hanem az élő valóság. Temploma az 1700-as évek végén épült.

Bővebben...

Árva egyik legrégebbi települése, Parasztdubova állítólag már a Krisztus előtti 3. században lakott volt. Később az árvai kincstári uradalomhoz tartozott. Az ősi vár helyén a 18. században templom épült, de ma már annak is csak romjai roskadoznak. Mégsem maradt Isten háza nélkül Dubova, végül idelent megépült Szent Mihály Arkangyal temploma.

Bővebben...

Az árvai uradalom egyik gyöngyszeme: Felsőlehota. A Thurzóktól a 16. században Abaffy János árvai várkapitány kapta adományba, akinek leszármazottai egészen a II. világháborúig éltek míves kastélyukban.

Felsőlehota valamikor messze híres tutajos központ volt.  Persze ma már turisztikai célokat szolgálnak, de a tutajok századokon át Felső-Magyarország meghatározó közlekedési eszközei voltak. Ha jó volt a víz, két hét alatt leértek a Fekete-tengerig. Eleinte az áru maga a vízijármű volt, aztán idővel további farakományt, és más féle termékeket is szállítottak az Árván. Az egyik legveszélyesebb foglalkozás volt, nemcsak zúgókkal, de útonállókkal és a vámszedőkkel is meg kellett vívniuk a tutajosoknak. Mégis megérte, hisz egyetlen fuvarral annyi pénzt kerestek, amennyiért egy földműves jó két évig dolgozott. A tutajon a rutinos kormányosé volt a „kapitányi” szerep, míg hátul az ifjú zöldfülű végezte a piszkos munkát. Ha valaki kormányos akart lenni, sajátos beavatási szertartáson kellett átesnie: annyi ütést kapott a fenekére, amennyi veszélyes szakasz volt a folyón, így aztán egy életre észbe véste, hol is kell figyelnie. A talpasok minden sikeres út végén feltűztek a kalapjukra egy kagylót. Aki összegyűjtött hét kagylót, az megnősülhetett. Így szállt apáról-fiúra a mesterség, míg a 20. század ezt a hagyományt is felőrölte.

Bővebben...

Hazánk északi határának egykori pompás védelmezője Árva vára. Eredete egészen a honfoglalás előtti korba nyúlik vissza, azóta áll rendületlenül, mint történelmünk élő tanúja. Ismeretes, hogy IV. Béla királyunk a tatárok elől menekültében itt pihent meg először. Látta e büszke vár Mátyás király hatalmát, a vitéz fekete sereget, a Bocskay-, Rákóczi-, Thököly-küzdelmeket, az 1848-as szabadságharcot, kivette részét nemzetünk minden gyászából, minden dicsőségéből. Fénykorát a Thurzó család uralma alatt élte át, melynek birtokába a XVI. században került.

Ma a vár alsó része múzeumi szolgálatot is teljesít, hol gyönyörű faragású, újabb eredetű címeres fabútorokat s egyéb ősi bútordarabokat, festményeket, fegyvergyűjteményt, tárgyakat találunk. A legtöbb látható emlék a Thurzó-családra utal.

Itt van a vártemplom díszes régi oltárával s egyházi bútorzataival; az oltár baloldalán a nagy gróf Thurzó György nádor életnagyságú fehér márványszobra, s alatta pihennek porai.

A fenséges falak között egy sötét fülke van, melybe a hagyomány szerint az igazságos Mátyás király Árva Pétert zárta, akit mint elhagyott árvát felneveltetett, érseki székbe ültetett s aki titokban mégis ellene áskálódott. Ezért büntetésül Árva várába záratta, s ekkor mondá az ismeretes szavakat: „Árva voltál Péter, Árva is lész és Árvában halsz meg.”

A felső rész hatalmas toronyból áll. Igéző kilátás nyílik róla az Árva völgyére, Árvaváraljára és a környező hegyekre.

Tövében az uradalmat egykor kiszolgáló Árvaváralja, ma már a turistákat szolgálja. Központjában ott a régi megyeháza, ahonnan annak idején a vármegyét igazgatták.

Bővebben...