Nógrád – Jó palócok az Ipoly mentén (154. rész)

Nógrád – Jó palócok az Ipoly mentén (154. rész)

“Valamilyen édesen derűs varázsa van ennek a vidéknek. A hegyek szelíd, lágyvonalú hajlataiból méla báj árad. Nógrádba elkerülni azt jelenti, hogy olyan vidékre érkeztünk, ahol nyomban otthonosan érzi magát az ember. Másodszor már úgy megyünk oda, mintha hazamennénk. S mikor eljövünk, hiányzik valami: a hely varázsa, amely megejtett bennünket. Édesbús nosztalgiával kutatjuk, mi segítene, hogy visszaérezhessük magunkat abba a levegőbe.”

Otthon érzi magát a Hazajáró is Palócföld szívében: a nógrádi Görbeországban, melyet Isten elfelejtett végiggyalulni. Északon az Osztrovszki-hegység és a Korponai-erdő, délen a Cserhát dombsorai szegélyezik, míg középső részén a Nógrádi-medencét az Ipoly szeli ketté. Az Ipoly, ami termékennyé tette földjeit, majd határfolyóvá tették, hogy kettészakítsák az egyveretű Palócföldet. De a természeti környezettel derűs összhangban élő jó palócok színes világát nem sikerült kiradírozni. A sajátos nyelv- és észjárás, a népi kultúra és hitvilág, melyekből Mikszáth, Madách és Krúdy is ihletet merített, ha szigetekben is, de ma is jelen van Palócföldön.

Észak-Bánát – Aranka síkja, Kikinda háta (153. rész)

Észak-Bánát – Aranka síkja, Kikinda háta (153. rész)

“Magyarország délkeleti részén, a sík vidék beláthatatlan térségein szabad szárnyalással csaponghat a képzelet. A kilátás odáig terjed, ahol a kék égbolt a földdel ölelkezik. Sugár templomtornyok, népes falvak, szétszórt tanyák, legelő nyájak és viruló rétek váltakoznak a gondosan mívelt szántóföldekkel. A rajta átfutó folyók nemcsak termékenyítőleg öntözik, hanem az ember megtelepedésére is igen alkalmasokká tették a partjaikon elterülő dús földeket.”

Bánság? Bánát? Úgy összekuszálta e déli vidéket a történelem ura, hogy már elnevezése és behatárolása sem egyértelmű. Maradjunk annyiban, hogy egy sajátos arculatú, átmeneti tájék Bácska és Dél-Erdély között, a Maros, a Dunába ömlő Tisza, és a Bánsági-hegyvidék ölelésében. Sík része, a Temesköz nyugati fele Trianonban szerb fennhatóság alá került. Ide, az Aranka-síkjára látogatunk, melynek mocsaras árterek, szikes puszták és szántóföldek rajzolta ősi magyar földje a török alatt elnéptelenedett, majd miután Temesi Bánság néven osztrák katonai fennhatóság alá került, németek, románok és szerbek lepték el. Az őslakos magyarok csak akkor térhettek vissza, amikor végre újra a magyar koronáé lett. A sokféle nép békés együtt élését felkavarták a zavaros forradalmi eszmék és megpecsételte Trianon, mégis, maradt még valami a sajátos bánáti lelkiségből és vannak, akik gondoskodnak a magyar élet folytonosságáról.

 

Torockói-hegység 2. (211. rész)

Torockói-hegység 2. (211. rész)

“A Nap már a remetei sziklák felé közeledik s a felhőszakadékokon át archaikusan ömlő, szélesedő alsóküllőkkel ereszkedik a földre. Ha fehérvári palotájából estefelé nyugatra nézett, ezt a lilába mélyülő pompás hegyvilágot, az erdélyi tündérkertnek ezt a zordon ékességét éppen ilyennek láthatta Bethlen Gábor.”

Erdély aranykora régen leáldozott, de az „erdélyi tündérkertnek ez a zordon ékessége,” az Erdélyi-szigethegység keleti peremének mészkőbirodalma mit sem változott. A Torockói-hegység legismertebb, északi vidékeit már bejártuk, ezúttal középső részébe látogatunk, ami látványos sziklaszorosokkal, szurdokvölgyekkel és mészkőszirtekkel emelkedik a Maros völgye fölé. Amilyen érintetlen a természeti környezete, annyi sebet ejtett lakott vidékein a történelem, de a sokat szenvedett Hegyalján él, mert éltetik még Bethlen Gábor és Áprily Lajos szellemét.

Torockói-hegység 2. (211. rész)

Torockói-hegység 2. (211. rész)

“A Nap már a remetei sziklák felé közeledik s a felhőszakadékokon át archaikusan ömlő, szélesedő alsóküllőkkel ereszkedik a földre. Ha fehérvári palotájából estefelé nyugatra nézett, ezt a lilába mélyülő pompás hegyvilágot, az erdélyi tündérkertnek ezt a zordon ékességét éppen ilyennek láthatta Bethlen Gábor.”

Erdély aranykora régen leáldozott, de az „erdélyi tündérkertnek ez a zordon ékessége,” az Erdélyi-szigethegység keleti peremének mészkőbirodalma mit sem változott. A Torockói-hegység legismertebb, északi vidékeit már bejártuk, ezúttal középső részébe látogatunk, ami látványos sziklaszorosokkal, szurdokvölgyekkel és mészkőszirtekkel emelkedik a Maros völgye fölé. Amilyen érintetlen a természeti környezete, annyi sebet ejtett lakott vidékein a történelem, de a sokat szenvedett Hegyalján él, mert éltetik még Bethlen Gábor és Áprily Lajos szellemét.

Csergő-hegység – A Tarcától a Poprádig (210. rész)

Csergő-hegység – A Tarcától a Poprádig (210. rész)

“Sáros vármegye Magyarország északi részében fekszik. Területe és változatossága kicsiben hazánk képét mutatja. Van Kárpátja, vannak erdős hegyláncai, lankás dombjai s miniature alföldjei. Jólét és nyomor, fény és árnyék váltakoznak benne; megvannak a nagy históriai mozzanatok az életében, de megtetszenek a kicsinyes vonások is. Egykor hatalmas és színes múltjából ma inkább csak az emlékezésen csüngés maradt meg a fiaiban.”

Mi is belekapaszkodunk az emlékezés elvékonyodó fonalába, s felemelkedünk az Északkeleti-Kárpátok határláncolatában emelkedő Csergő-hegytömb rétekkel és Tátralátó ormokkal díszített bérceire. Sáros csendes háborítatlanságot sugárzó tájékára, a patinára vágyó vándorok menedékhelyére. A német üvegfúvók, a tót zsindelyesek és a magyar grófok világa már rég letűnt, de örökségük még él a sárosi hegyek között, a Tarca és a hűtlen Poprád völgyeiben.

Árvai-Beszkidek – Felső-Árva és a Babia Gora (152. rész)

Árvai-Beszkidek – Felső-Árva és a Babia Gora (152. rész)

“Felvidéknek igen érdekes, de sajnos hazai turistáink által alig ismert s látogatott része az Árva folyót környező hegyvidék. Aki csak egyszer is látta ezeket a felhőkig érő kőcsipkéket, aki csak egyszer hallgatta a sziklák közt bukdácsoló patakok susogását, aki megismerte a mindennapi kenyérért rengeteg nehézséggel küzdő, jámbor szlovák lakosságot, annak ez a görbe ország kitörölhetetlen emlékként él a lelkében. Árva vármegye volt Nagymagyarország legzordabb, legészakibb, hegyekben leggazdagabb, egyszóval „legárvább” megyéje. Északon a Babiagora, ettől nyugatra a polhorai hágón túl a Pilszkó határolja. Ez a vonulat hirtelen emelkedik ki az Árvai-lapályból és dél felé szelídebb, észak felé meredekebb lejtőivel valamikor természetes határt alkotott Magyarország és Galícia között.”

Akárhogy is nézzük, a Tátrától északra is vannak ám hegyek! Az Északnyugati-Kárpátok masszívuma, a Magas-Beszkidek nyugati része, az Árvai-Beszkidek, melynek legmagasabb tömbje, a Babia Góra erdőhatár fölé nyúló kopasz fejével köszön be Galíciába. Az északi végek zord hegyvilága mindig is kissé mostoha, árva vidéke volt történelmi hazánknak. A Beszkidek déli lejtőjén, az Árva és mellékfolyói völgyeiben, az erdőségek kiirtásával alakultak ki az első települések. A királyi erdőség árvai területe csak a XIV. században lett önálló vármegye. Felső-Árva magyar uradalmaira főleg vlach, lengyel és tót gorál népcsoportok telepedtek, akik azóta is ragaszkodnak sok munkát és kevés hasznot ígérő, kemény földjükhöz.

Felcsík 2. – Karcfalvától Madéfalváig (151. rész)

Felcsík 2. – Karcfalvától Madéfalváig (151. rész)

“A hegyek közé zárt, csendes földdarab, Csíkország megismerése rendkívül érdekes és érdemes feladat. Egyetlen nyitott szemmel és kitárt lélekkel végrehajtott túra során megláthatjuk a múlt és jövő magyarságának sorskérdéseit is itt. A csíki ember ahány, annyiféle. A fenyves áhítatos zúgása nevelte Istenhivésre s a havasok napsütéses világa tükröződik vissza mókás kedélyében, művészi ízlésében. A csontot hasogató hidegnek, a Hargita havat porozó szelének köszönheti szívós ellenállóképességét az idők viharaival szemben, amihez az anyagi javakban oly mostoha természet jó adag leleményességet is adott neki.”

A Csíkországba látogatót hamar rabul ejti a titokzatos táj és nem ereszti könnyen tovább. Így járt a Hazajáró is, nem először. Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. A Hargita és a Csíki-havasok hegyláncai között: Felcsíkon. A Keleti-Kárpátok nyújtotta természetes védelmet a gyepű őrzői erdőtemplomokkal és várakkal is megerősítették. Volt, hogy a nyugati támadókkal szemben is védelmezni kellett az ősi jussot, de a székelyek minden körülményben kiálltak szabadságukért. Épp ez a hajthatatlanság az, ami megtartotta az Olt mentén, a Hargita lábához simuló falvak maroknyi népét.

Felcsík 1. – Csíkszeredától Lóvészig (150.rész)

Felcsík 1. – Csíkszeredától Lóvészig (150.rész)

“Ahogy az utas hazánk keleti szélét szegélyező Székelyföldre behatol; ahogy elér azon láncolathoz, mely az ős Hargita zöméből kiválva, fenyves rengeteggel borítva elágazik: ezen túl egy teljesen elszigetelt vidék van, mely úgy tájainak nagyszerűsége, mint népének eredetisége, úgy ős emlékeinek sokasága, mint természeti kincseinek gazdagsága által egyiránt érdeket költhet a vizsgálóban. E vidék nem más, mint haza véghatárán fekvő Csíkszék. A minden oldalról nagyszerű havasok által bekeretelt tartományt úgy tekinthetjük, mint a hon áldásának forrását, mint a haza termékenységének fő tényezőjét.”

Ki tudja, merre visz a végzet, a göröngyös út valahogy időről időre Székelyföldre vezeti a Hazajárót. Hiába na, a Csíki-medence az ősi magyar történelmi emlékek, legendás helyszínek és természeti kincsek kiapadhatatlan forrása. A Csíki-havasok és a Hargita között, az Olt széles völgyében elterülő hegyközi medence északi része, Felcsík szólított most meg, és hogy is mondhatnánk nemet a nemzetpróbáló időket túlélő, hitben és magyarságban erős székelyeknek.

Kalota-havas 2. – Körtúrák Biharban (149. rész)

Kalota-havas 2. – Körtúrák Biharban (149. rész)

“Ennek a hegységnek csak az az egy hibája van, hogy a mienk, hogy itt van nálunk. Ha kint volna az Alpesek földjén, talán sokkal több figyelemre méltatnók. Pedig meg van ezen hegység gazdagon természeti szépségekkel, ritkaságokkal áldva s a turista-világnak valóságos Eldorádója lehetne. Igaz, hogy csak a középrendű hegységek sorába tartozik, s legmagasabb ormai sem érik el a 2000 métert. Van itt minden, amivel egy hegység a turistát elragadni képes.”

A bihari hegyek apostola, Czárán Gyula szavait tettek követték: irdatlan munkával tárta föl és népszerűsítette a vidéket szerte a hazában. Aztán a haza elveszett, így az Erdélyi középhegyvidék ékessége, amit egykor Kalota-havasnak hívtak, ma már alig mondható a miénknek. A Bihar-hegység északi szomszédja, a Vigyázó-hegység szépségeiből mit sem veszített. Szelíd gerincekben tetőzik, vizek szabdalta oldalait rétekkel tarkított erdőrengetegek borítják. Három ágú villa alakú masszívumának ezúttal a Nagy Sebes vizét körülölelő középső és nyugati ágát járjuk be, és a Bethlen Gábor emléktúra keretében megmásszuk a hegylábi szórvány-magyarság ikonikus ormát, az Istenek havasát is.