Gyümölcsoltó Boldogasszony napja az igazi magyar Nőnap, ezért a túrát sikeresen teljesítő hölgy túratársak külön ajándékot kapnak.
Archives
Al-dunai Hazajáró hétvége
3. Bácskai Hazajáró túra
A 3. Hazajáró túrát Bácska észak-keleti részén, Horgos környékén szervezzük meg. A túrán megismerkedünk a szorgalmas horgosi emberek múltjával, jelenével. Történelmi emlékeket fogunk megtekinteni, zsíros bácskai földeken barangolni, ahol az egykori Titói határ menti bunkerrendszer egyik parancsnoki állását is érintjük a holt-Tisza partján.
A túra vezetett lesz, tehát a séta során információkat fogunk kapni a látnivalókról, illetve a helyi érdekességekről.
Táv: 18 km
Szintemelkedés: 21méter
Menetidő: 6,5 óra
Amerika 1. – Ohio – Magyar álmok Amerikában 1.rész
„Novus continens” – az Új világ, a lehetőségek hazája, Amerika… De mit keres a hazajáró a tengeren túl, a nagy és hatalmas Egyesült Államokban? Középkori emlékeket biztos nem, hacsak nem azt, hogy a kontinens maga közvetve első szent királyunk fiáról, Szent Imre hercegről lett elnevezve, miután Amerigo Vespucci az ő nevét kapta a keresztségben. Az Újkort megszülő felfedezése óta mindig is a kalandvágyból, a gazdagodás reményében vagy éppen politikai üldöztetés elől kivándorlók egyik kedvelt célországa volt. És a Hazajáró mi más célból hagyatná el rendhagyó módon a Kárpát-medencét, mint hogy, meglátogassa a több hullámban diaszpórába szakadt magyarokat. Azokat, akiknek álmaiban nem Amerika, hanem az otthon hagyott Magyarország integet vissza.
Rozália-hegység – Őrvidék hepehupás határhegye
Magyar turista ritkán vetődik e vidékre. Mert itt Burgenlandban nincsenek alpinistákat vonzó, égbetörő havas ormok – csak ,,Burg”-ok, várak mindenfelé. Nem is olyan régen még úgy tanultuk az iskolában, hogy Magyarország nyugati természetes határai: a Lajta-folyó és a Rozália-hegység. A turisták békeévekben is elhanyagolták ezt a bájos hegyvidéket. Ki törődött volna akkor a Rozáliával, mikor sokkal szebb és hatalmasabb hegyeink voltak! Világháborúnak és szerencsétlen békekötésnek kellett következnie, hogy megtudjuk: mit veszítettünk el.
Herdinand Rudolf: A nyugati határszélen (1935)
Káposztafalvi-karszt 2. – Téli túra a Felvidék paradicsomába
“Szepesség sok változatos hegyvidéke között is kiválóan érdekes az újabban „Paradicsomak” nevezett vidék. Két nagy fennsík a központja: a Glac és a Gerava. A víz hatalmas munkáját látjuk völgyrendszerében, főérdekességét pedig a gugyorok teszik, e vízalakította sziklacsudák. A Glacról sugárszerűen futnak le ezek a szűk patakmedrek, mind más és más szépséget rejteget. Iglói turisták, természetrajongó tanárok munkája, buzgalma tárta föl ezt a gyönyörű helyet.”
Kalmár Eszter: A Hernádáttörés vidékéről (1927)
Újbányai-hegység
A Garam, miután szülőföldjét, a Kárpáti magaslatokat elhagyja, de mielőtt még bevégezné útját a síkvidéken, átfolyik a Selmeci-körhegységen. E vulkáni hegycsoport egyik tagja, a – Zsitva-völgyével a Tribecshez és a Madarashoz kapcsolódó – Újbányai-hegység. A külső és belső természeti erők addig építették és pusztították, míg kialakították mai képét: Erdős hegyoldalak, andezit kőtengerek és merész ormok jellemzik. Völgyeiben magyar nemesek és szerzetesek, német bányászok és tót famunkások hagyatékai: templomok és várromok, ódon bányavárosok és hegyi szórványtelepülések jelölik ki a magyarság északi nyelvhatárát.
Csallóköz 3. – Karcsaszéltől Csilizközig
“Évszázados települések, amelyeknek minden talpalatnyi földjéhez őseink, anyáink és apáink lábnyoma, verejtéke, öröme és bánata tartozik, akiknek szellemiségét, örökségét mindannyian magunkban, génjeinkben hordozzuk. S ezt az örökséget megőrizni és gyarapítani – a legszebb kötelességünk. Ez is feltétele annak, hogy szülőföldünk valóban otthonunk legyen.”
Nagy Erzsébet: Szülőföldünk története (2008)
Így ragaszkodik Csallóköz népe szülőföldjéhez. A földhöz, ami a Dévényi-kapun betörő Duna legterjedelmesebb szigete, s egyben az elszakított részek egyik legnagyobb tömbmagyar területe. Farsang idején telet temetni jöttünk a Nyék és Megyer törzs ősi szállásterületeire. Van mit ünnepelni, hisz a tündérek aranykertje – Csilizköztől Karcsaszélig – a be- és kitelepítések ellenére is magyar maradt.
Kis-Fátra 2. – Turóci kirándulás a Rajeci-havasok körül (156. rész)
“Ez a hegység a magyar Felföldnek a Magas-Tátra után legszebb és legváltozatosabb bérce. Karcsú derekából gömbölyded tetők emelkednek ki, oldalait sűrű erdők, széles hátát havasi rétek és itt-ott törpe fenyők lepik. Helységek csak a szélein vannak. Rövid oldalágai közé keskeny, zordon völgyek szorúltak, melyek a gerincen összeérnek, s itt átjárók vannak Trencsénből Túrócba.”
Erre a változatos formakincsre számíthat, aki beteszi a lábát az Északnyugati-Kárpátok mutatós vonulatába, a Kis-Fátrába. Közepén a Vág folyó által kettéfűrészelt vonulat északi, magasabb, sziklásabb részén, a Kriváni-Fátrában már túráztunk, ezúttal a déli, szelídebb formavilágú Rajeci-havasokat választjuk. Keleti oldalán a középkori várakat, nemesi kastélyokat, egyházi emlékeket és néprajzi értékeket felvonultató történelmi Turóc vármegye várja, hogy belépjünk „édenkertjébe”.