Zágon

Uticélok / Székelyföld / Háromszék
Nehézségi szint:
2/10

Ahol Háromszék havasai ráhajolnak a medencére, a Zágon patak partja röghöz kötő tájék. Aki ide születik, mindhalálig ragaszkodik e földhöz. Még akkor is, ha nem térhet ide vissza soha. Így volt ezzel a bujdosó Rákóczi fejedelem hűséges embere, a remek tollú író, Mikes Kelemen is. Szülőházát már csak emlékkő jelöli, de a Mikes-kertben ott állnak még a vihar-tépázta Mikes-tölgyek, amelyek a hagyomány szerint még látták az árnyékukban játszadozó Kelement.

„Úgy szeretem Rodostót, hogy nem felejthetem el Zágont” – írta Mikes és lám, szülőfaluja sem felejti a „rodostói remete” emlékét.

A község központi épülete, az 1623-ban emelt Mikes-Szentkereszti-udvarház kertjében a település nevezetes szülöttei és Zágonhoz kötődő történelmi személyiségek szoborparkja díszlik.

Az udvarházban működik a Mikes Kulturális Központ. Itt négy szobát rendeztek be, amelyek emléket állítanak Zágon híres szülötteinek.

Zágon református templomának is van mesélnivalója. Toronyórájáról különös történet forog közszájon:

„A hetipiacon bejelentette a falusbíró, hogy a zágoniak toronyórát akarnak rendelni, s mivel az a vásárosoknak is szolgál, kérte, hogy a nép pótoljon bele. – Azt már nem. Ha a zágoniaknak toronyóra kell, legyen pénzük és vegyék meg. – Jött a válasz. – No, mi veszünk is – felelte a felbőszült bíró -, de legény legyen az közületek, aki azon el tud majd igazodni. Így is lett. Az óramutatókat felcserélték, a kicsit a nagy, a nagyot a kicsi helyébe. Jöttek a kofák, nézik az órát, újra nézik. Nem értik mi történt. Végül megállapították, hogy az óra is bolond, mint a zágoniak. Az óramutatók azóta is úgy vannak a torony homlokán.”

Hazajáró epizódban szerepelt: