A Középső-Ipoly-mente Nemzetközi Jelentőségű Vizes élőhely, azaz Ramsar terület. Kiérve az égerlápból, a Páskom-legelő tanösvényen, Dejtár határában az Ipoly mentére oly jellemző rétek egyikére érünk. Az Ipoly-mentének ezen a viszonylag szűk területén jól megférnek egymás mellett a madarak, az erdei vadak és az őshonos magyar háziállatok is. Mivel a homoki parlagok megőrzése szempontjából is jót tesz a legeltetés, a Nemzeti Park Ipolyvece határában jelentős magyar szürkemarha állományt tenyészt hagyományos módszerekkel.
Archives
Ipolyszögi égerláp
Ipolyszög határán elterülő Égerláp védett területet, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, az Ipolyt kísérő mocsaraknak az egyik utolsó darabja. A lápvilágot vízben álló égeres erdőfoltok, nádasok és bokorfüzesek tarkítanak. Igen gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik.
Fehér-kő-havas
A Bucsecs-csúcs után a Fehér-kő havasa magasodik, kilátással a patkóra.
Omul-csúcs
A csúcsról gyönyörű látvány tárul elénk. Innen látható a Buksoj-csúcs. E csúcsokon és gerinceken húzódik az ezeréves határ.
Babele-sziklái
A Bucsecs-fennsík peremén található a Babele-menedékház. A pazar kilátás mellett az itt található sziklaképződmények vonzzák a turistákat. A kopár platón a szél és az eső különleges kőalakzatokat faragott ki a homokkő és konglomerátum rétegekből. Itt látható a hegység védjegyének számító hatalmas szfinx is.
Rozsnyói-sziklaszoros
A Kis-Vidombák patak völgyében haladva érdemes bepillantani a mészkősziklákba faragódott Rozsnyói-sziklaszorosba, mely meredek falaival, kőtörmelékbe öltözött csúcsaival felemelő látványt nyújt.
Garam-torkolat
A Garam ott, ahol hazánk szakrális központja, az esztergomi bazilika hirdeti ezeréves kereszténységünket a Dunába ömlik.
Nagy-Sándor-csúcs
Innen csodás kilátás nyílik az egykori ezer éves határra.
Nagy-Nemere-csúcs
A hegység fő csúcsa, 1647 méter magas. A Csíki-havasok és a Háromszéki-havasok között fekszik. Főleg fenyőerdő borítja, de gyümölcsökkel – vörös-és feketeáfonyával – is találkozhat a vándor.