Kulcs-szurdok

A Kéja-patak hosszú idők kitartó munkájának köszönhetően megalkotta az egész Kárpátok legmélyebb szurdokvölgyét, a Kulcs-szurdokot. A közel két kilométer hosszú kanyon falai néhol a 400 méteres magasságot is elérik. A zúgó patak mentén vadregényes turistaösvény vezet.

Cigány-kő

A hullámos hegyoldalt néhol beszakadt kalderák teszik változatossá. Itt-ott a felszínre tört andezit sziklák, mint a vulkáni múlt néma tanukövei köszöntenek ránk.

 

Tatár-szoros

A Kőhát egyik leglátványosabb természetvédelmi területe a Tatár-szoros. A lenyűgöző látványt az István-mezőből eredő patakoknak köszönhetjük, amelyek összegyűlt vize egy 600 m hosszú és 90 méter széles szurdokot vájt magának a Kőhát andezites kőzetébe.

Gutin csúcsai – Három Apostol (Kis-Gutin), Gutin-csúcs, Kakastaréj

A Gutin első csúcsa az Apostolok sziklacsoportja, mely úgy fest, mintha egy szirten álló várrom volna. Innen északnyugatra tovább haladva érjük el a Gutin-csúcsot, ahonnan csodás kilátás nyílik a Máramarosi-medencére és a környező hegyekre. A Gutin-tetőről a gerincen folytatva utunkat a Kakastaréj fűrészfogas, bazaltos –andezites sziklafalára érünk. A szikla az Erdélyi Kárpát Egyesület Gutin Osztályának a jelképe.

Fernezelyi-tó és a Forrásliget

A Forrásliget a harmincas évek derekán vált a Rozsály turisztikai központjává, amikor az Erdélyi Kárpát Egyesület egy szép menedékházat épített ide, majd helyi síversenyeknek adott otthont. Innen a Fernezelyzi-patak völgyében folytatódik az út Nagybánya felé. A patakot Felső-és Alsófernezely között 1965-ben felduzzasztották, kialakítva a mesterséges Fernezelyi-tavat.

Rozsály-csúcs

A Rozsály-csúcsról körbetekintve különleges sziklaképződményeket láthat a vándor. Ezek az érdekes képződmények, egy lávafolyásnak a differenciált erózió által keltett formái. Gyönyörű kilátás nyílik innen rendszerint a Nagybányai-medencére a Gutinra, a Ciblesre, a Radnai havasokra, és a Máramarosi hegyekre.

Pricske-tető

A Pricske-tetőn csúcskereszt hirdeti Isten dicsőségét. Innen remek kilátás nyílik a székely hegykoszorúra.

Szivula

Szivula

Innen csodálatos kilátás nyílik a máramarosi bércekre.

Pereniz-nyereg

Ezen a részen már a jelzések és táblák aktívabb turista életről tanúskodnak. Kárpátalján Trianon után az állami támogatású Cseh-Szlovák Turista Klub fektetett komoly munkát a hegyek feltárásába. Amikor Kárpátalja hazatért, a határmenti turistaforgalmat a lengyelekkel kötött határzóna egyezmény lendítette fel, amelynek értelmében a lengyelek átjárhattak a Tisza forrásvidékeire, míg a magyarok a határhegységek lengyel lejtőin közlekedhettek szabadon. Az erdőhatár fölött, a Kis-Szivulától már magashegyi viszonyok várnak.