A Milic északi oldalának ékessége az Izra-tó. A 4 hektáros, átlagosan 8 méter mély tavat több kis forrás is táplálja, vizét az Izra patak vezeti le a Ronyvába. Különleges rovarok, hüllők és halak is élnek benne.
Archives
Nagy-Milic
A Nagy-Milic Natúrpark célja, hogy a természeti értékekben gazdag hegycsoportban és települései környezetében serkentsék a fenntartható tájhasználatot és az ökoturizmust, hogy megőrződjön a vidék sajátos tájképi arculata.
Volt idő, amikor a hegycsúcson országzászló és fakilátó is állt. 2006-ban határátlépési pontot létesítettek itt, így zavartalanul kelhetünk át a hegy felvidéki oldalára.
Uzsoki-hágó
Ahogy a Kárpátok hágóiban lenni szokott, az Ung forrásvidékén, a Keleti-Beszkideken ülő Uzsoki-hágót sem kerülték el a honvédő harcok. Emlékművüknél hajtsunk fejet a Szurmay Sándor vezette honvéd hadtest katonái előtt, akik 1914 kőkemény telén elkeseredett harcban állították meg a ránk zúduló orosz gőzhengert.
Éles-kő
A Rónahavas és az Éles-kő közötti hágón a Preluka réten egy mostoha időket átvészelt emlékkő található az 1896-os évszámmal. A Millenium évében emlék facsoportokat ültettek szerte a Kárpátokban. Ez a kő az ültetés emlékét őrzi.
Az Éles-kő, vagyis Osztra-hora csúcsán még közelebb kerülünk a Keleti-Beszkidek gerincéhez, az Uzsoki-hágótól a már karnyújtásnyira magasodó Pikuj csúcsáig húzódó, rozsdabarna színbe öltözött hegylánchoz. Aljában, a Szarvas patak völgyében apró archaikus ruszin települések hánynak fittyet a haladó időre.
Rónahavas
Megerőltető mászás nélkül érhetjük el a Rónahavas csúcsát, ami valójában egy fennsíkszerű lapos tető, ragyogó kilátással a hegység további tömbjei és a Kárpátok főgerince felé.
A közelben már nyomát sem találjuk a Rónahavasi menedékháznak, amelyet még a megszállás előtti évtizedekben a Magyar Turista Egyesület Ungvári Osztálya gondozott.
Fertő-tető környéke
A Fertő-tető krátere szinte felismerhetetlenségig roncsolódott. Mindenesetre nagyszerű innen a kilátás a Központi-Hargita vulkáni kúpjainak sorozatára, többek között a Rákosi és a Madarasi-Hargitára.
Osztoros-csúcs
A Hargita északnyugati részén fekszik a Kicsi-Ponk dűlő. Meredek ösvény vezet fel az Osztorosra. Útközben a legelőn belebotlunk egy neves andezit sziklába, ami egy bizonyos Tatár Sándor emlékét őrzi, aki, miután megszökött a katonaság elől az első világháborúban, fosztogatásból, lopásból élt. A helyiek ezt megelégelték, és kivégezték.
Az Osztoros kúpja 400 méterrel magasodik a vulkáni plató fölé. 2 és fél km átmérőjű kráterét az Osztoros mellett a Veres-bükk és a Vigyázó-kő jelöli ki. Keletről a Lok patak vágta át, tovább mélyítve és szélesítve a kráter belsejét.
Carja-csúcs (Pásztorbot) és a Rudolf menedék
A Carja-csúcs a Páring központi tömbjének utolsó csúcsa. Az első nagy háborúban még véres harcok helyszíne volt a hegység, ahol rendre magyar csapatok arattak győzelmet az oláhok felett.
A sziklák közötti horpadások egyikében düledező védkunyhót látunk. Ez a Rudolf-menedék, vagy más néven Rudolfshütte, amit az Erdélyi Szász Kárpát Egyesület épített a Kecske-nyeregben, még a 19. század végén. Rudolf trónörökös páringi zerge-vadászatai emlékezetére nevezték el Rudolf menedéknek.
Nagy-Páring környéke
A Nagy-Páringról tiszta időben a kilátás elragadó. Alant a Zsil völgye és Havasalföld. Északon a Krsia és az ebből húzódó éles sziklagerincek uralják a látképet.