Az Ilia-tető a Gyimesből a Békás-szorosba vezető régi szekérút egyik nevezetes hágója.
Innen a Keleti-Kárpátok számtalan vonulatát szemügyre vehetjük. Szemben a Fekete-Hagymás jellegzetes piramis-tömbje magasodik.
Archives
Bükk-havas
Nyáron a Bükk-havason békésen legelő juhnyájak és tehéncsordák kísérik utunkat. Érdemes feljönni ide, hiszen hamisítatlan havasi táj vár minket.
Muhos
A Tar-kőtől a Naskalat irányába tovább haladva hamar elérjük a szép kilátással bíró Muhos havasát. Innen láthatjuk a Nagy-Hagymást, a Fekete-Hagymást, utána az Egyeskőt, az Öcsém-tetőt és a Terkő-mezőt.
A Muhos teteje történelmi szempontból is fontos vidék, hiszen a II. világháborúban védelmi rendszer húzódott a havason. A géppuska állások ennek a kornak a lenyomatai.
Nagy-Tar-kő-csúcs
A Terkuca fölött érjük el a fenyvesekkel vadregényes főgerincet. Innen már közel esik a legmagasabb csúcs, a Tar-kő, amit a helybéliek Cáp-tetőnek is neveznek. A kilátástalan, tömör erdőben nem könnyű észrevenni a csúcsot.
Csofronka
Ahhoz, hogy elérjük a Csofronkát, meg kell kerülni a Kovácspéter-havast és a Meggyes-tetőt is. A Meggyes alatt a Ló-havas irányába vezet az út, melynek nagyívű pusztájáról már a Gyilkos-tó környéke és a Békás-szoros sziklavilága is előtűnik.
A Csofronka süvegére drótkötél segítségével kapaszkodunk fel. A csúcson gyopárdíszes kereszt fogadja a vándort.
Olt-forrás
A Nagy-Hagymás és az Öcsém az út során többször is visszaköszön. Kovácspéter hágójának közelében a Maros ikertestvére az Olt buggyan elő a földből.
Sipos-kő
A Hegyes-kő után az ellaposodó hegyháton érhető el a Gyergyói-havasok vaslábi csoportjának legmagasabb csúcsa, az Olt és a Maros vízválasztóját képező Sipos-kő teteje.
Az elnyúló csúcsplató környékét a Rezhez hasonlóan fák nőtték be, így itt sincsenek jó kilátások.
Súgó-barlang
A Lok-pataka völgye már a hegység legérdekesebb barlangjához, a Súgóhoz vezet. A barlang bejáratához kanyargó Boldogasszony papucsa tanösvény többek között a környék élővilágát is bemutatja.
A Súgó-barlangot a múlt század elején még kincskeresők kutatták. Tudományos feltárását a II. világháború megakasztotta. A járatot csak a ’70-es években nyitották meg. A kivételes természeti érték csak felügyelettel látogatható.
A Keleti-Kárpátok egyik legjelentősebb cseppkőbarlangja gyűrődéses mozgások során, vetők és repedések mentén, dolomitos és kristályos mészkőben alakult ki.
A Súgó varázslatos birodalmának szűk folyosói kis termekbe torkollnak, melyekben külön kis mesevilágok várnak bennünket. A változatos cseppkőképződmények és sziklaalakzatok a teremtő erő évezredes munkájának gyümölcsei.
A mélyben uralkodó mostoha körülmények, a 95 %-os páratartalom, és a 7-9 fokos hőmérséklet ellenére élővilága igen változatos. Számos rovar és denevérfajnak nyújt otthont.
Vasláb-hegység (Fekete-Rez, Maros-forrás)
Rövid, de meredek kaptató után a Csíkot Gyergyótól elválasztó Vaslábi-hegygerinc egyik fő csúcsán, a Fekete-Rez tetején találjuk magunkat. A fenyők övezte tenyérnyi csúcstisztás nem sok kilátással kecsegtet. Haldjunk tovább a Fekete-Rez délnyugati oldalába, a páfrányos őserdőbe, melynek mélyén Erdély legnagyobb folyója bukkan elő. A Maros, mely itt még csak kicsi ér.
Továbbhaladva a Maros-menti fenyvesben visszatérünk a Fekete-Rez széles pusztájára, ahonnan csodás kilátás nyílik a Gyergyói-medencére.