A Papuk-hegység legmagasabb pontján bár katonai lokátor éktelenkedik, de ettől még meg lehet mászni. A 953 méter magas csúcs nyugat felé egy élesebb gerinccel szakad le, innen kiváló kilátópontok nyílnak déli irányba. A legrövidebb út a Velike és Darnóc közti útról indul, ha innen indulunk, az Ivacka glavát és az Uviraljka-barlangot is útba ejthetjük. A nyugati irányból próbálkozóknak Rajnai Richárd leírását és videóját ajánljuk indulás előtt.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 953 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (5,3 km; 2 óra 10 perc; 338 méter szintemelkedés).
A Papuk-hegységből északra folyó Djedovica-patak völgyében kivételes természeti képződményekre, az egykor itt működött vulkán megkövesedett lávájából keletkezett bazaltoszlopokra lelhet a kiránduló. Az egykori kőbánya területét 1948-ban nyilvánították védetté. A legrégibb kőzetek kora a 70 millió évet is elérheti.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az egykori bányaudvar.
Magasság: 269 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Atyina felől.
A Jankovac-völgy és talán az egész Papuk-hegység legnépszerűbb látványossága a Szöcske-vízesés, ami nevéhez méltón 30 méter magasról szökdell lefelé a sziklákon. Szlavónia legnagyobb vízesése lenyűgöző mésztufa gátat épített a mészköves sziklákon. A Jankovac-patak a vízesés alatt találkozik a Kovács-patak vizével, hogy közös erővel tovább szaladva, pompás kanyont vájjanak maguknak a sziklák között.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vízesés.
Magasság: 460 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Jankovac-vadászháztól 300 méter.
A Papuk leglátogatottabb turisztikai attrakciója kétség kívül a Jankovac-tó és környéke. A XVIII. századig német üveggyártók működtettek itt üveghutát, de a fa elfogyása után Jankovics József helyi földbirtokos az üveghuta helyén vadászkastélyt építtetett, majd pisztrángtenyésztés céljából két tavat ásatott ki. A vizet a sziklafalon keresztül vezettette el a Kovács-patakba, ezzel létrehozva a 36 méteres Skakavac-, avagy Szöcske-vízesést. A Papuk Természetvédelmi Park jól kiépített turistaközpontjában egy méretes turistaház is a vándorok rendelkezésére áll. Ez volt egykor Jankovics József vadászháza. Innen indul a „grófi túraösvény”, ami rögtön a festővászonra való pisztrángos tavak partjára vezet. Felette a hegyoldalból a Jankovac-patak bugyog elő, hogy csermelyként induljon hosszú útjára. Nem véletlen, hogy ez az idilli környezet megihlette a völgy névadóját, Jankovics József grófot, aki ezen a vad vidéken talált otthonra, s ez a zug lett végső nyughelye is. Sírja a hegyoldalban lévő barlangban látható.
Egy másik, legendás barlang is nyílik a hegyoldalban: „A monda is körülfonta ágasbogas szálaival Jankovac nevét, de nem rózsás mesebeli fényt szőtt köré, hanem a török korszak hadi emlékeiből növekedve, Bojanió Makszimnak, a merész hajdúnak hősi tetteit vonta be dicsérettel. 12 évig élt egy barlangban Jankovac közelében a nélkül, hogy kézre került volna, mert a nép segítette a hajdúkat, mint a szabadság előharcosait. De végre ütött az ő órája is, mikor üldözőivel dacolva, be merészkedett lépni a közel faluba, a hol meglepték és agyonlőtték.” (Hodinka Antal: Pozsega és vidéke, 1901)
A Gróf-ösvény innen az “üvegesek temetőjéhez” vezet, itt temetkeztek a Jankovac-völgy első lakói, a 18. században ideköltöző német üveggyártó mesterek. A temetőtől a völgy legszebb látnivalójához, a Skakavac-vízeséshez vezet az ösvény, majd onnan vissza a rajthelyhez.
A Jankovac-völgyben a sorompónál belépőt kell fizetni, készpénz legyen nálunk. A belépő hétköznap 1 euro/fő, hétvégén és ünnepnap 2 euro/fő, 7 éven aluliaknak ingyenes.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Jankovics József végső nyughelyéül szolgáló barlang.
Magasság: 561 m
Nyitva: bár a barlang ráccsal van lezárva, de a Gróf-túraösvény 0-24-ben látogatható
Megközelítés: a Grófi túraösvényen (680 m; 20 perc; 83 m szintemelkedés). Amennyiben körbemennénk a Grófi túraösvényen, az 2 km és kb. 1 órás út 175 méter szintemelkedéssel.
A Papuk csúcsai még az ősi Pannon-tengerből emelkedtek ki, valóságos szigetekként. A bükkösökkel borított hegyvidéken jó néhány kilátót találni. Ilyen hely a Nevoljas is, amely alatt egy menedékház is van. A Nevoljas-nyeregből lehet megközelíteni, ahol az 1991-es harcok hősi halottainak emlékműve áll.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kilátó.
Magasság: 739 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (1,3 km; 30 perc; 15 méter szintemelkedés).
„Kilátópontokban a hegység szűkölködik, de van gyönyörű erdeje s az erdőben Isten legdrágább ajándéka: „tiszta lég, melytől a láb erőt kap s a léleknek szárnya nő.” (Déry József)
Valóban kevés kilátópontot találni a Papukban, de a központjában fekvő Ivacka glava megéri a fáradtságot. Remek kilátás nyílik innen a szomszédos főcsúcsra, a Papukra, de jó időben észak felé a dunántúli hegyek is feltűnnek.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 913 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (2,5 km; 1 óra; 175 méter szintemelkedés).
A Büdös-hegy és a Köztető közötti nyeregben fekvő ingóláp Székelyföld egyik nevezetes utóvulkáni látnivalója. A süppedős tőzegmohás terület neve onnan ered, hogy a kis tavakból buffogó szén-dioxid tör fel. A nyírfaerdős lápon olyan reliktum növények élnek, mint a tőzegrozmaring, a keskenylevelű gyapjúsás, a tőzegrozmaring, a mámorka, a szibériai hamuvirág és a kereklevelű harmatfű. Utóbbi rovarokkal táplálkozik: a leveleit borító ragadós anyag vonzza őket; a levélre ragadt rovarokra mirigyszőrök hajlanak, a levél begörbül, majd az emésztőenzimek lebontják a rovarok fehérjéit és a képződött anyagok felszívódnak a levélbe.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a tőzegláp kis tava.
Magasság: 988 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Sósmezőről a kék kör és piros háromszög jelzésen, közben érintjük a Gyilkos-barlangot és a Madártemetőt is (2 km; 45 perc; 212 méter szintemelkedés)
A Csomád-hegység északi részén fekvő Vártető igazi ínyenceknek való hely. Valószínű, hogy a hegységben túrázók csak elenyésző része jut el erre a vulkáni csonkakúpra, amelynek legmagasabb pontja 1079 méter. Az andezit dagadókúp meredek lejtőit hatalmas kőtengerek borítják.
“A délre néző romos kapun lépünk be a várudvarba. A várkapu bal oldalán még láthatók a kapubástya alapjai. Jobb oldalon egy hatalmas kőbe vésve látható az őr helye. A közel egy méter vastag és két méter magas várfal belső oldalán mély árok fut körbe. Valószínűleg innen termelték ki a fal építéséhez szükséges anyagot. A régészek szerint a mészhabarccsal rakott várfal kora középkori lehet, de a vár központjában vaskori település nyomai is felszínre kerültek. Az 1085 méter magas Vártetőn igen bővizű forrás található, még az 1947-es szárazság idején is ebből itatták az itt legelő állatokat. De a kúthoz más történet is kapcsolódik.
Mesélik, hogy az újtusnádi Tánczos Lázár és Kovács András feljött a Vártetőre vadászni. Megesteledtek, s a kút mellé tüzet tettek, szalonnát sütöttek. Miközben a nyársat forgatták, a tűz mellé ült egy kecske. A kecske a nyársra békát húzott, s azt sütögette, s közben a Tánczos és Kovács kenyerét békazsírral lecsepegtette. A két férfi nézett össze, de nem mertek egymáshoz szólani. Egyszer aztán Tánczos a puskáját elővette, és balkézzel a kecskét meglőtte. Úgy zúgott az erdő, úgy csattogtak a fák, hogy csak… A kecske egybe eltűnt. Másnap, amikor a vadászok jöttek haza, az erdőszélén a kecskét dögölve találták. Úgy tartották, hogy szellem, talán a kút, vagy a víz szelleme ült a tűz mellett, s a nyársra húzott békát verte hozza a vadászok szalonnájához. Még az is tartották, hogyha a Vártetőn jársz, akkor „a bocskort kösd a farcsokodra, mert ha nem, akkor a rézf… baglyok megreszetelnek”.
A Vártető nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem kultikus hely is volt. Ezt igazolják a vár északnyugati sarkában található hatalmas kőtömbökbe vésve fennmaradt ősi írásjelek is, amelyek nagy része megtalálható a székely-magyar ábécében is. Erről a természetes oltárról szép kilátás nyílik az Alcsíki-medencére. Amikor még óriások lakták a várat, innen nézhették a tusnádi szántóvető embereket. Mert a tusnádi néphagyomány úgy tartja, hogy amikor az óriás megszomjazott, akkor az egyik lábát a Vártetőre, a másikat meg Büklentőtetőre tette, s úgy ivott az Oltból.” (Forrás: tusnadfurdo.ro)
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 1079 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a kék jelzésen, a Vártető alatti elágazástól a kék kör jelzésen (2,3 km; 1 óra 20 perc; 377 méter szintemelkedés).
„A telepnek sétaútjai felvezetnek a hegyoldalon a fenyvesek közt a hegyek ormaira. A legtöbben azt az utat járják, mely a fürdő fölött kiemelkedő Apor-bástyára vezet. Egy festői formájú magas szikla-szál ez; a tetejére épített csinos szétnéző toronyból szép kilátás nyílik a szemben fekvő Sólyomkőre, a fürdőre, az Olt völgyére és a szomszéd hegyekre.” (Hankó Vilmos: Székelyföld)
Tusnádfürdő első jelzett turistaútja az Apor-bástyához vezetett, ahol 1883 óta várja a turistákat a kilátó. 2017-ben felújították a bástyát, amelynek földszintjén egy kiállítóhelységet alakítottak ki, ahol a bástya és a város múltjáról vannak fényképek kiállítva. A 701 méter magasan fekvő bástyához kb. 20-25 perc alatt érünk fel Tusnádfürdőről, a felső sétányon található Apor-forrástól. Innen egy körtúra keretében visszatérhetünk Tusnádfürdőre, de akár megmászhatjuk a Nagy-Csomádot is.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a bástya.
Magasság: 701 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: az Apor-forrástól a piros kör jelzésen (1 km; 25 perc; 93 méter szintemelkedés).
