Lupény – református egyházközség

Lupény – református egyházközség

A Lupény környékén található panziók kiváló kiindulópontjai lehetnek a festői Kis-Retyezátba, a Vulkán-hegységbe, vagy akár a Páring hegységbe tervezett túráknak. Télen a folyamatosan fejlődő sípályák várják a téli sportok szerelmeseit. Lupény kicsi, de kitartó magyar közössége szeretettel várja az idelátogató magyar vendégeket, szívesen mesélnek a magyar múltról, a jelenről és a jövőről is.

Lupény:

Hunyad megye déli részén, a Petrozsényi-medencében, a Zsil folyó partján, Petrozsénytól 20 km-re, Dévától pedig 110 km-re helyezkedik el.
1916-ban súlyos harcok folytak a városért a román és osztrák-magyar-német seregek között, amely a Központi Hatalmak seregeinek javára dőlt el.
1977. augusztus 2-án a helyi bányászok felkelését a kommunista, kizsákmányoló rezsim ellen a hatóságok gyorsan leverték, sokakat ítélve börtönbüntetésre vagy kényszermunkára.
Itt született 1928. január 11–én Nagy Arisztid egyetemi, főiskolai oktató, földrajzi szakíró.
Itt született 1933. január 25-én Kerekes György magyar műfordító, szerkesztő.
Itt született 1946. november 10-én M. Veress Zsuzsanna költő, prózaíró.

Rövid templomtörténet:

– 1910-ben a gyülekezet saját parókiával és lelkipásztorral rendelkezik, de templommal nem. Elindulnak a tárgyalások a templomépítéssel kapcsolatban.
– 1912 tavaszán elindul a templomépítés. Az építkezési munkálatokat az Urikány Zsil-völgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság végezte 32200 korona fejébe.
– 1913 januárjában szerződést írnak alá a Seltenhoffer Frigyes Fiai soproni céggel a harangok beszerzése érdekében. A Hadügyminisztérium kiutalt 30 mázsa ágyúércet, melynek értéke 102 korona mázsaként.
– 1913 márciusában fejezte be a baróti asztalos a berendezéseket.
– A templomszentelés 1913 június 29.-én történt, melyen jelen volt Budapestről a Bethánia belmisszió egyesület vezetősége is.
– Zsil-völgye legnagyobb református temploma.
– Jelenleg 586 gyülekezeti taggal rendelkezik.
– Négyes testvérgyülekezeti kapcsolat van: Budapest- Fasor, Torontálvásárhely, Nagyatád és Lupény városai között.
– A templom előtti kopjafa a magyarság összetartó szimbóluma, melyen ez áll: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha!”

A térségben készült Hazajáró epizódok:

Vulkán-hegység – Honvédő harcok a Zsil-völgyében

Téli Páring kóstoló – A Zsil ölelésében

Páring-hegység II. – Gerinctúra az ezerarcú bércen

 

Garamszentbenedek

Lassan ezer esztendeje már annak, hogy Szent Benedek tiszteletére Géza monostort alapított a barsi hegyek között. Garamszentbenedek hosszú ideig a Garam mente szakrális, és ha kellett, védelmi központja volt. Temploma egykor Szűz Mária illetve Szent Benedek tiszteletére épült, melynek belső tere a magyar múlt emlékeiben gazdag. A katolikus Istenháza a Koháry család végső nyughelyeként szolgál.

Itt található a Szent Vér kápolna, ahol Veronika kendőjének maradványát őrzik. Ezt az ereklyét 1483-ban adományozta II. Pál pápa Mátyás királynak, aki a helyi katolikus közösségnek adta. Azóta őrzik ebben az ereklyekápolnában.

Hervartó

Hervartó olyan kincset rejteget, amelynek nincsen párja se a Felvidéken, se az egész Kárpát-medencében. A sárosi ácsok keze munkáját dicséri Assisi Szent Ferencnek szentelt fatemploma. Hervartó hívei a főoltárt díszítő Alexandriai Szent Katalinhoz, Szűz Máriához és Szent Borbálához imádkoznak.

Kútdombja

Kedves történet kapcsolódik Kútdombjához. Amikor 1657-ben a kilyénfalviak idejöttek, első dolguk volt kutat ásni a forrás körül. Akkor felmerült a kérdés, hogy „azt a kalibát” hova építsék. A válasz az volt, hogy a kút dombjára. Így lett Kútdombja Kilyénfalva második temploma. A helyiek minden évben kétszer, szénatakarítás előtt, Szent Kristóf napján, és Szent István napján tartanak itt misét.

Aracsi pusztatemplom

Délvidék egyik legősibb, Árpád-kori szakrális épülete, a romjaiban is monumentális Aracsi pusztatemplom, ami mára a magyarság nemzeti zarándokhelyévé vált. A középkorban a templom körül egy virágzó település volt Aracs, ahol még megyegyűléseket is tartottak. Aztán a törökdúlás a földdel tette egyenlővé a települést, ám hála az Égnek, a templom megmenekült. A környék viszont teljesen elnéptelenedett, így a romossá vált épület csak hosszú évszázadok után került elő a feledés homályából, majd a 19. századi feltárásoknak és állagmegóvó helyreállítási munkálatoknak köszönhetően menekült meg a teljes pusztulástól.

Domokos

A települést 90%-ban magyarok lakják, őrzik hagyományaikat. Ősi templomát 1943-ban bombatalálat érte, de később Debreczeni László tervei alapján új, szép fiatornyos templom épült, amelybe a régiből a 18. századi szószéket sikerült átmenteni.

Kassa

Kassa a Kojsói-havasok és a Tokaj-Eperjesi-hegység találkozásánál fekszik. A fényes múltú várost méltán nevezték anno Felsőmagyarország metropolisának. Ma csaknem negyedmillióan élnek itt, az egyetemeknek, kulturális intézményeknek, katolikus érsekségnek és egyben ipari létesítményeknek is otthont adó Kassán.

Nevezetességei:

A gótikus Szent Erzsébet Székesegyház. Közepén látható a csillárt tartó magyar szent korona. A király-oratóriumhoz vezető híres Királylépcsőn maga Mátyás király lépdelt fel itt jártában. A szentélyben a templom legkiemelkedőbb építőművésze, Kassai István mester keze munkáját, a 15. századi szentségházát csodálhatjuk. Szemben fejet hajthatunk a szárnyas főoltár előtt is, ami az 1400-as években készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. Az altemplomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, köztük gróf Bercsényi Miklós alusszák örök álmukat.

A város halottait idézi a dóm szomszédságában a Szent Mihály-kápolna, amely hajdan temetőkápolna volt, s körülötte terült el egykor a középkori temető.

A központban szinte minden épület történelmünk egy-egy nagy eseményének a színfala. A főutcán ott sorakoznak egymás mellett a felvidék nemesi családjainak kúriái. Itt van példának okáért az egyik legrégebbi épület, a 14. századi Lőcsei-ház, ahol Tinódi Lantos Sebestyén is lakott, és ahol Bethlen Gábor, miután elfoglalta Kassát, 1626-ban fejedelmi esküvőjét tartotta Brandenburgi Katalinnal.

A Hóhér-bástya udvarán a Rodostói-ház idézi fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem törökországi száműzetését.

A városban szobra van Kassa országgyűlési képviselőjének, Esterházy Jánosnak és a kassai polgárnak, Márai Sándor írónak, akinek gyermekkora színhelyén, a Mészáros utcai házban emlékszobát is berendeztek.

Illés

A Szitnya csúcsáról a zöld jelzésen haladva érjük el Illést. A falu temploma állítólag hazánk legrégebbi templomai közül az egyik.

Szent László kápolna (Csíkszépvíz)

A kápolna már az 1767-ben készült katonai térképeken is szerepelt. A rom feltárása 2010-ben kezdődött. A helyiek a romoknál emlékművet kívánnak emelni Szent László tiszteletére, így őrizve Erdély védőszentjének szellemét.