Turdossin

A vármegye ősi, Árpád-kori települése sokáig magyar királyi vámhely és sóraktár volt. Lakói az Árva folyón úsztatva messze földre szállították a lengyelországi sót. Később az általuk szőtt vászonnal is kereskedtek. A Nagy Lajostól kapott városi kiváltságai és virágzó kézműipara nyomán szépen lassan Felső-Árva kulturális és gazdasági központjává nőtte ki magát.

A temetőben az árvai faépítészet egy újabb gyöngyszeme, a Mindenszentek fatemploma a 14. századból származik.

Úgy tartják, Turdossin melletti van egy erdő, ahol Luca-napkor Magyarország összes boszorkányai összegyűlnek és mulatoznak.

Oravka (Kisárva)

Egykoron, aki a Fekete-Árva völgyében elérte Kisárvát, a vámházban intézhette vámügyeit, mielőtt belépett volna Magyarországra. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt fatemploma a 17. században épült, miután 1648-ban az esztergomi érsek megalapította a protestánssá lett vidék első katolikus plébániáját.

Ahogy erre szokás, a fatemplom egyetlen szög felhasználása nélkül épült.

Várzély Máté és Vitkay Pál síremléke idézi a magyar múltat.

Odabent már tényleg hazaérkezik a magyar lélek. A Szent János életét megörökítő képek mellett tetőtől-talpig magyar szentek és boldogok képeivel van kistafírozva. Nincs még egy templom a Kárpát-medencében, ahol a szentéletű magyarok ilyen gazdag festett képgalériája tárulna elénk.

A főoltár Pietáját két oldalról szent királyaink, István és László szobrai vigyázzák.

Az oltár felső részén két magyar női szent szobra őrködik.

A képsorozat is Szent István királlyal kezdődik. Mellette fia, Szent Imre herceg portréja. De nem hiányozhat a képek sorából a lovagkirály, Szent László sem.

Nagyrápolt

Nagyrápolt két dombján két régi impozáns épület romladozik, amik állítólag egykor függőhíddal voltak összekötve. A 18. századi kastély urai, a Rápoltiak és a Jósikák minden bizonnyal így rövidítették meg az utat a református templomhoz, amely a 13. század végén épült, középkori freskótöredékeit pedig ma is megcsodálhatjuk.

Kéménd

A magára hagyott kéméndi református templom úgy tűnik győzelemre áll az elmúlás elleni küzdelemben. Teteje 1999-ben beszakadt, de kolozsvári magyar fiatalok összefogásával sikerült megmenteni a pusztulástól. És ahogy az ég elvett, úgy adott is valamit: a mennyezet beszakadása után a vakolat alól középkori falfestmények bukkantak elő. Ha kopottan is, de szembe néz velünk a falakról Szent István, Szent Imre és Szent László a 15. századból. Szembe meg maga a pokol elevenedik meg egy évszázaddal korábbról.

Élő gyülekezet híján ezen a tájon régi sírkövek feliratai idézik a magyar múltat.

Kissikátor

A legenda szerint az 1200-as években Havas Boldogasszony napján a sikátori temetődombon kör alakú foltban hullott a hó. A csodás égi jelre Örsúr nemzetsége a hófolt körül egy templomot épített. Így lett a Kápolna-tetőn, Szent Miklós tiszteletére a kicsi körtemplom.

Aztán jött a török, feldúlta a vidéket, s romba döntötte a kápolnát is. A pusztító viharok elültével, az elnéptelenedett vidék újraélesztői, a régi rotunda alapjaira 1764-ben új templomot építettek. A kápolna barokk berendezést és festett kazettás mennyezetet is kapott. A 68 festett táblából álló famennyezet egészen változatos képet mutat. Szinte nincs két egyforma táblája.

Lisznyó

Lisznyó ősi székely falu, amiről a református templom toronygombján található nap és félhold tanúskodik. A templom kőkerítése háborús időkben fontos szerepet játszott a nép védelmezésében, ma viszont szellemi fronton nyújt menedéket a délkeleti végvidék székelységének.

Kilyén

A ma már unitárius hitre tért híveket szolgáló templom falain kopott freskók őrzik egy letűnt korszak emlékét. A protestánsok által lemeszelt középkori falképeket Huszka József tárta fel a 19. század végén. Hat évszázad távlatából elevenedik meg Szent László-legendája. A másik falsávban Jézus életének jelenetei tűnnek elő.

1977-ben egy földrengés súlyos károkat okozott a templomban, de Isten megingathatatlan házát a ’90-es években sikerült helyreállítani.

Gácsfalu

Gácsfalu gótikus Szent Györgynek szentelt templomát a Losonczy család emeltette, ami mellett van egy 17. századi harangtorony is. A szentélyben Szent György ábrázolások és renoválásra váró középkori freskók idézik meg a lovagkort. De van itt egy gyönyörű szárnyasoltár is, egy tiroli mester munkája, nem tévedés, a 21. századból.

Déva – Unitárius lelkészi hivatal

Déva – Unitárius lelkészi hivatal

Dévai Unitárius Egyházközség: Hivatalos megnevezése Dél-Nyugat-Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség, mely magába foglalja a dévai, vajdahunyadi, temesvári és aradi híveket. Egyházközségünk központi épülete Déván található, annak központjában, és első püspökünk nevét viseli „Dávid Ferenc Zarándok-, és Szórványközpont”.

Az egyházközség életét évről-évre meghatározza a Dávid Ferenc zarándoklat. 1998 óta tartunk zarándoklatot egyházalapító vértanú püspökünk emlékére.

Déva várában található egy cella, mely helyet ad vallásalapítónk emléktáblájának. Az első emléktáblát a Magyar Unitárius Egyház 1910-ben helyezte el (most a templom udvarán található), jelenleg egy háromnyelvű (magyar-angol-román) márványtábla emlékeztet püspökünk mártírhalálára.

A zarándoklat eddigi kiírásain átlagban évente több mint félezer személy sereglett össze a dévai várba, melyet hagyományosan a novemberi hónap első teljes hetének szombatján tartunk. A rendezvény túlnőtte az unitárius és az erdélyi kereteket, így Dávid Ferenc történelmi jelentősége a zarándokok bővülő köre által is kifejezésre jut. Minden esztendőben zarándokok érkeznek Erdély földje minden szegletéből, de Magyarországról, Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is.

A vár arculata évről-évre változik, egy nagy átalakulás nyomait láthatjuk a felvezető ösvényen, változnak az arcok is, úgy, ahogyan változnak az idők is. Érezzük, hogy ott „magos Déva várán” nekünk egy mély lélegzetet kell vennünk, otthonainkba visszük annak a helynek lelkeket erősítő hatását, az emlékezés, a zarándoklás és a közös együttlét méltósága és öröme kell erőt adjon mindennapjainkhoz- Mindazt, amit a zarándoklat alkalmával megélünk és átélünk egyedi és megismételhetetlen, új és újabb pozitív érzésekkel gazdagítja a hétköznapok által megtépázott, elfásult lelkünk.

Látjuk, tapasztaljuk azt, hogy az évről évre egyre népszerűbb zarándoklat, a szórványra és benne gyülekezetünkre is pozitívan hat.