Az Árpád-kori Laskó a 15. században már mezőváros volt. Miután katolikus templomát a törökök elpusztították, a híres baranyai reformátor, Sztárai Mihály az itt élők többséget áttérítette. Így történhetett, hogy mire újjáépült a templom, már a reformátusokat szolgálta.

A világháborúk hősi halottai előtt tiszteleg az “Ősök jussán“ emlékmű, melynek színes alakja a Zsolnay gyárban készült.

A Fehérbor út mentén fekszik Csúza, mely nemcsak remek baranyai borairól, hanem régi malmáról is híres. A malomban ma már fazekasműhely üzemel, az egyetlen helyi magyar fazekas, Asztalos Dániel dolgozik benne.

A Garai család ősi fészke, Vörösmart is a törökvész után települt újra, majd a bellyei uradalomhoz tartozott. A bortermelő vidék gyöngyszeme 1841-ben várossá fejlődött, ám a gyarapodás a világháborúk és Trianon miatt elapadt. Ma már kevesebb, mint ezren élnek itt.

A református templom fölötti utcácska a Deák-szurdokba vezet. A Báni-hegy lankáin a vízfolyások mélyutakat vájtak, melyek löszös oldalaiban pincék sorakoznak. Saját pincesora van a katolikusoknak és a reformátusoknak is.

Ahol a Báni-hegy a Dunára hajlik, már a római korban kikötőhely és erőd volt. Persze már Kiskőszeg középkori vára és pálos kolostora is nyomtalanul eltűnt. A török ezt a vidéket sem kímélte, Mohács után csak 1719 után települtek vissza magyarok, majd jöttek németek és horvátok is. A Dunán átívelő 1974-ben épült híd köti össze Baranyát Bácskával.

A második világháborúban, 1944-ben az egyik legnagyobb Duna-menti csata zajlott itt a Dél-Dunántúlt védő német-magyar erők és a Dunán áttörő szovjet-jugoszláv vörös hadsereg között.

A 245 méter magas Báni-hegy lösztakaróval fedett déli fekvésű domboldala nem is a túrázásról, annál inkább a szőlőtermesztésről szól. Ennek a napsütötte lejtőnek köszönhetjük a kiváló baranyai borokat.

Izsép mellett a puszta közepén a templom keresztény diadalt hirdet. A hagyomány szerint Savoyai Jenő herceg itt verte szét a török sereget. Alig telt el 35 év a nagyharsányi csata után, és 1722-ben már fel is szentelték a Szent Péter és Pál templomot.

Itt húzódik már észak felől az Öreg-Duna bővizű holtága, a horgászok természetes paradicsoma.

Anonymus szerint „Árpád, átkelvén a Dunán, seregének egy részét Baranyavár felé küldé, kik a vidéket elfoglalták s jutalmul nagy földet nyertek.” Amikor pedig Szent István király megszervezte a magyar vármegyerendszert, Baranya vármegye székhelyéül Baranyavárat jelölte ki. S mivé lett a megyeszékhely? Fényes uradalmának már nyoma sincs, helyette van vörös csillagos emlékmű a délszláv háborúban szétlőtt tornyú Szent Kereszt templom árnyékában.