Az 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat nyert SZÁNTÓDPUSZTA, a XVIII-XIX. századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található.
A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban őrzi egy majorság képét.
Szántódpusztán ma IDEGENFORGALMI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT működik, mely számos képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállításnak ad otthont:
– Helytörténeti kiállítások
– Itt található a Balaton egyetlen akváriuma, mely a tó élővilágát mutatja be.
– Festménygaléria
– Lovascentrum
– Állatsimogató
– Lakosztályok
Célunk és feltett szándékunk a kapcsolatépítés, bemutatkozási lehetőséget kínáló, hagyományainkat felelevenítő, az ősi magyar értékeket mindenki számára megismertető és őrző közös tevékenység. Bemutatkozási alkalmat kívánunk teremteni nemcsak a somogyi, hanem dél- és nyugat dunántúli kézművesek, kovácsok számára. Ezt az ősi magyar emlékhelyet szeretnénk még jobban, több rendezvénnyel életre kelteni.
Ennek szellemében szeretettel várjuk azokat az alkotókat, résztvevőket, akik az általunk képviselt célt magukénak érzik és közös rendezvények keretein belül hagyományteremtő céllal, programokkal gazdagítanák ősi magyar értékeinket!
A szezon folyamán számos csoportot tudunk fogadni előre megbeszélt programokkal, ebéddel, borkóstolóval. Iskolás gyermekek részére kedvezményes belépő a területre. Kérésre megszervezzük a kézműves foglalkozásokat, íjászatot korhű viseletben, néptánc bemutatót. Nyáron lovas táborok működnek. Minden betérő vendég számára lovaglási, kocsikázási, pónizási lehetőség áll rendelkezésre. Megszervezzük esküvők, családi és céges rendezvények lebonyolítását.
A Perkő-tetőn, ahol egykor a székek főemberei összegyűltek, hogy a székelyek peres ügyeiben döntsenek, valamikor az egyik legrégebbi székely végvár állott. Szentlélek várát előbb a tatárok, majd helyreállítása után a törökök is lerombolták.
A tetőn ma egy különleges, öttornyú, keletelt építésű Árpád-kori rotunda áll. A Szent István kápolna a háromszékiek leghíresebb búcsújáró helye, amelynek környéke minden év Szent István király napján búcsújárók ezreivel telik meg.
Az adótornyáról könnyen felismerhető Lisza-csúcsról szép időben csodás kilátás nyílik a környékre.
A néphagyomány szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla pihent meg itt, aminek emlékére leánya, Margit kápolnát építtetett. A századok súlya alatt megroppant kegykápolnát 1934-ben építették újjá. Búcsúk idején zarándokok százai keresik fel a hegy minden oldaláról.
Velem község fölött az erdőben található Szent Vid hegyen telepedtek meg a vidék első lakói. 1713-ban egy Hilerián nevű szerzetes épített remetelakot és kápolnát. Ennek utódja a barokk stílusjegyeket viselő, 1859-ben épült Szent Vid-templom, ami a környékbeliek búcsújáró-helyeként is szolgál.
A piros kereszt jelzés vezet a Csobot-tetőre. A felújított keresztutat végig járva elérük a kápolnákhoz, melyek nem véletlenül épültek ide, mivel a csúcs ősmagyar szakrális hely. A kápolnák a római és az örmény katolikusok együttélésének szimbóluma. A Szent Anna kápolna Árpád-kori alapokon nyugszik, a 17. században a környéken pusztító pestisjárvány túlélői építették hálából.
A fennsíkon áll a Szent Mihály kápolna, ami közel ezer esztendeje hirdeti Isten dicsőségét.
A tavat a patak mesterséges felduzzasztásával hozták létre, remek kirándulóhely. A Bakónaki-tó közelében fekvő erdőben található a Szent Vid forrás, melynek vize gyógyító erővel bír a látási és hallási panaszokra. Felette magaslik a Szent Vid kápolna.
Pétervárad szomszédjában van a Báthoriak ősi birtoka, a 170 éven át török uralom alatt álló Karlóca. 1699-ben itt köttetett a béke a törökök és a Habsburgok között. Ennek emlékét a Békehozó Miasszonyunk Kápona őrzi.
