Szent László forrás és kápolna

A Szent László forrás a premontrei szerzetesek régi kegyhelye. A forrás felett a középkori kápolna romjain újjáépített erdei templom várja a zarándokot.

Bakónaki-tó és a Szent Vid forrás és kápolna

A tavat a patak mesterséges felduzzasztásával hozták létre, remek kirándulóhely. A Bakónaki-tó közelében fekvő erdőben található a Szent Vid forrás, melynek vize gyógyító erővel bír a látási és hallási panaszokra. Felette magaslik a Szent Vid kápolna.

Karlóca

Pétervárad szomszédjában van a Báthoriak ősi birtoka, a 170 éven át török uralom alatt álló Karlóca. 1699-ben itt köttetett a béke a törökök és a Habsburgok között. Ennek emlékét a Békehozó Miasszonyunk Kápona őrzi.

Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)

Ahol a Kárenta-pataka beletorkollik a Tatrosba, ott húzódik az ezeréves határ. Felette egy dombon a völgy első római katolikus temploma, a kontumáci Nagyboldogasszony kápolna áll. Mellette közvetlenül világháborús katonai emlékhely fogad. A szorosban a MÁV legkeletibb őrháza található, ahol Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteménye tekinthető meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű nyúlványán áll a romos Rákóczi vár, melynek szerepe mindig is a határ ellenőrzése volt.

 

Szent László kápolna (Csíkszépvíz)

A kápolna már az 1767-ben készült katonai térképeken is szerepelt. A rom feltárása 2010-ben kezdődött. A helyiek a romoknál emlékművet kívánnak emelni Szent László tiszteletére, így őrizve Erdély védőszentjének szellemét.

Élet Háza – Zarándokház – Csobánka

Élet Háza – Zarándokház – Csobánka


Budapesttől 25 km-re található Csobánka község. A Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs (327 m) – Csúcs-hegy (352m) – Kis-Kevély (488 m) – Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében húzódik. Tőle északnyugatra emelkedik a hegység két legmagasabb pontja, a Pilis (757 m) és a Dobogókő (700 m). Itt pár fokkal mindig alacsonyabb a hőmérséklet, mint a környező településeken, ennek köszönhető különleges szub-alpin klímája, mely a légzőszervi betegségben szenvedőknek gyógyírt jelenthet. A település neve “pásztorfalut” jelent.

A Dera-patak partján elterülő Margit-liget a századforduló környékén új korszakot nyitott Csobánka fejlődésében. A patakvölgy legszebb szakaszán Martin Sándor orvos 1897-98-ban épített szanatóriumot, s a környéket elhunyt feleségéről nevezte el Margit-ligetnek. 1909-ben Wettenstein József, a tüdővész elleni szérum feltalálója vette meg és tüdőszanatóriummá alakította. 1917-től hadiárvaházként működött, melyben a szolgálatot a Katolikus Egyház szociális missziós nővérei látták el. 2007-ben 100 évre átadták az épületet a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. A nővérek nyomdokaiba lépve, ebben a kereszténységet megpróbáló időben, feladatunknak érezzük, hogy minden emberrel megismertessük Krisztus szeretetét és közel hozzuk az embereket az egyházhoz és egymáshoz, ezért született meg a Zarándokház gondolata. A házban 17db szoba található, 3 – 4 illetve 5 férőhelyes elrendezésben. 3 db közös konyha, 3 db közös wc és zuhanyzó szolgálja a nálunk megpihenni vágyó zarándokokat. A benti illetve a szabadtéri kápolnában lehetőség van lelki feltöltődésre, a kastély körüli idilli környezet biztosítja a megfelelő nyugalmat és kellemes kikapcsolódást. A béke szigetének szokták nevezni. Vendégeink a saját maguk által hozott nyersanyagokból elkészíthetik ételeiket a konyhában vagy jó idő esetén a kertben lévő szalonnasütőnél. Az udvaron lévő kemencében lehetőség van kenyér, lángos és húsfélék sütésére.

Csobánkán a zarándokok kedvelt pihenőhelye a Szentkút:

A hely legendája szerint 1842-ben a Pilis erdőségében egy nyáját legeltető pásztornak megjelent Mária egy forrás miatt mocsaras helyen. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. A legenda egy másik változata szerint a favágók kivágtak egy fát, amelyen egy Mária-kép függött. A fa vérezni kezdett, s ennek hatására kezdődtek meg a búcsújárások. Akárhogy is, a forrásnak már a Mária-jelenés előtt, a XIX. század elején gyógyító híre volt: Lázkutacska, Fieberbründl volt a neve. A jelenés után kapta a Máriakút, Szentkút nevet.

Ugyancsak a szomszédságban helyezkedik el a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja Dobogókő (699 m). A vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység megközelítőleg egy háromszög alakú területen helyezkedik el a Duna és a Pilis által közrefogott térségben. A hegységet északon és keleten a Duna, délen a Két-bükkfa-nyereg és a Dera-patak határolja, délnyugaton a Pomáz és Esztergom közötti völgy övezi. Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely, ahol számtalan meditációra alkalmas hely található. Dobogókő kilátóiból pedig az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhet.

ÉLET HÁZA – ZARÁNDOKHÁZ