1009 m magas. A Szitnyát a hagyomány szerint még a XVI. században is Attila hegyének nevezték. A hegység korai népszerűségét jelzi, hogy a sziklák fölötti csúcson még 1727-ben Koháry Miklós herceg építtetett pavilont, s miután az villámcsapás folytán elpusztult, később Coburg Fülöp herceg újraépíttette és a magyar turista-egyesület rendelkezésére bocsátotta. Ma már használaton kívül van a ház.
Archives
Chleb-csúcs
1645 m. Kilátás a Túróci-medencére, Liptói-havasokra, Kócs-hegységre és az Alacsony-Tátrára.
Nagy-Rozsutec csúcs
1610 m magasan fekszik. A csúcsról csodálatos kilátás nyílik a környező hegyekre.
Vigyázó-csúcs
1836 m magas, az erdélyi Szigethegység második legmagasabb pontja. A csúcson meteorológiai állomás áll. A néphit szerint itt, a Vigyázón maga az öregisten lakik, s a garabonciás, aki hosszú botjával jeget suhogtat arra, akire megharagszik. A Vigyázó remek körpanorámával rendelkezik
Öreg-Kócs
1608 m magas, tiszta időben festői kilátás nyílik a környező hegyekre-völgyekre.
Rózsahegy
A Liptói-medence nyugati felén, a Nagy-Fátra és a Kócs-havas között, a Vág folyó partján fekszik Rózsahegy. Ideális kiindulópont a környező hegyek bejárására. A városháza épülete és a városképet meghatározó 14. századi gótikus Szent András-plébániatemplom gazdag múltról tanúskodik. A kisváros nevét annak köszönheti, hogy a 13. században szász bányászok egy vadrózsával benőtt dombon alapították. Volt idő, amikor Rózsahegy a magyar szent koronának is menedéket nyújtott.
Csicsói-Hargita
Innen csodás kilátás nyílik a hegykaréj kiemelkedéseire: a Mihályhavasra; a Madarasi; a Rákosi; és a Madéfalvi Hargitára.
Madarasi-Hargita
A Tündérkert koronája a Madaras. A tetőt a magyar közösségek keresztjei és kopjafái ékesítik. A környék turistaközpontja a Madarasi-Menedékház.
Szép-havas (Csíki-havasok)
A Szép-havason is egy kápolna romjai találhatók, egykori búcsújáró hely, ahol a moldvai csángók és az erdélyi magyarok találkoztak. Ma az erdélyi Szép-havas Egyesület munkálkodik azon, hogy a romoknál emlékhely épülhessen.