A Nagy-Fátra keleti, liptói gerincén emelkedő 1463 méter magas csúcs teteje ugyan természetvédelmi okokból nem látogatható, de oldalában, a csúcs alatt fut a zöld turistajelzés, ahonnan pompás kilátás nyílik az Alacsony-Tátrára. Ha a hegy északi oldalán a zöld jelzésről felsétálunk a gerincre, akkor a Nagy-Fátra nyugati, turóci gerince tárul elénk, illetve a Skalná Alpáról a Trnava felé futó Dvoriska gyephavas mellékgerince. Érdekes, hogy a szomszédos hegycsúcs, a Nagy-Smrekovica (1530 m) magasabb, mint a környező csúcsok, de tetejére nem vezet turistaút, és ezt a csúcsot is erdő borítja. És, hogy teljes legyen a Smrekovica-nyerget övező, erdővel borított csúcsok sora: a Kis-Smrekovica (1486 m) tetejére sem vezet turistaút, és innen sincs kilátás. Nem úgy az oldalából, a zöld jelzésről.
A Skalná Alpa a keleti gerincen éppen félúton van a Kis-Smrekovica és a Rakitor között. Megközelíteni a Smrekovica chata felől a legegyszerűbb, ahova autóval is feljuthatunk (9 km Podsuchá felől). A Smrekovica chata a hegység legmagasabban (1327 m) fekvő menedékháza, innen a Skalná Alpa oldalában lévő pados kilátópont – ami a jelvényszerző mozgalom igazolópontja is – éppen 760 méter távolság.
A Kis-Smrekovica oldalában lévő kilátóhely a Smrekovica chatától 2,6 km, közbe esik a Gránit Hotel és a Szent Gorazd kápolna.
A Béli-hegység legmagasabb pontja, az 1112 méter magas bihari Pilis, vagy más néven Szár-tető sasbércként emelkedik az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén. Vannak nála magasabb és népszerűbb ormok is Biharban, talán ez miatt is kevésbé látogatott, a csúcsra vezető ösvények nem túl jártak. A legrövidebb útvonalon a Bélhagymásról induló sárga jelzésen (12 km; 930 méter szintemelkedés; 4 és fél óra menetidő) jutunk fel a csúcsra. Menyházáról 15 kilométer és 1100 méter a szintemelkedés a csúcs a kék, majd a főgerincen futó piros jelzésen. A 6 órás túra közben érintjük a Nagy-Arad-csúcsot is.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Csak a geográfiában jobban elmélyedők tudják, hogy mikor Raholca és Gotó között átszelik a Szlavón-szigethegységet, akkor nem a Papukban, hanem a Krndija-hegységben járnak. Ez az út a Kapovac és a Petrova-hegy közti Meda-hágóban éri el a legmagasabb pontját, amely alatt találjuk Raholca pravoszláv kolostorát. A Krndija nyugati határa a Kapovac és a Cesljakovacki-hegy közti nyereg, keleten belesimul a szerémségi síkba, míg délkeleten a Londžica folyó választja el a Dilj-hegységtől. A főleg 300 milliós metamorf kőzetből felépülő hegység legmagasabb pontja a már említett 792 méter magas Kapovac, amelynek tetején tévétorony és kilátó is áll. A csúcsot érinti a szlavón körtúra is, de jelzés nélküli erdei úton is felmászhatunk ide a Meda-hágóból.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 792 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Meda-hágóból (3,2 km; 1 óra 15 perc; 212 méter szintemelkedés).
A Papuk dél felé futó gerincén ülő csúcs nem túl izgalmas hely, hisz be van erdősülve. Ellenben a csúcs alatti Tauber-sziklák megérik a fáradtságot. Tetejükről pompás kilátás nyílik a hegységre, és az alattunk lévő Velike várára.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 667 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Velikéről turistajelzésen (2,2 km; 1 óra 20 perc; 375 méter szintemelkedés).
A három csúcsból álló Maliscsák magyarra fordítva kisfiút jelent. A Papuk-hegység déli részének ikonikus csúcsáról remek kilátás nyílik a Pozsegai-medencére. Tetején kilátó, míg oldalában egy ingyenesen használható turista menedék áll. A Maliscsák-kunyhó mögött egy kis fakeresztet is találunk, amelyet II. János Pál emlékére állítottak horvát hegymászók. És ha már hegymászók: a hegy nyugati oldala a sziklamászók gyakorlóterepe.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcson álló kilátó.
Magasság: 732 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Velikéről turistajelzésen (3,8 km; 1 óra 50 perc; 434 méter szintemelkedés).
A Papuk-hegység legmagasabb pontján bár katonai lokátor éktelenkedik, de ettől még meg lehet mászni. A 953 méter magas csúcs nyugat felé egy élesebb gerinccel szakad le, innen kiváló kilátópontok nyílnak déli irányba. A legrövidebb út a Velike és Darnóc közti útról indul, ha innen indulunk, az Ivacka glavát és az Uviraljka-barlangot is útba ejthetjük. A nyugati irányból próbálkozóknak Rajnai Richárd leírását és videóját ajánljuk indulás előtt.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 953 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (5,3 km; 2 óra 10 perc; 338 méter szintemelkedés).
