Kékesfüred és az Obavai-kő

Apró falu Kékesfüred. Szinyák, vagyis Kékes a nevét onnan kapta, hogy gyógyhatású forrásainak vize kékes árnyalatú.

A vulkáni eredetű Obavai-kőről pompás kilátás nyílik a Róna- és a Borzsa-havasra.

Beregvár

A Schönborn-családnak úgy tűnik olyan jól jövedelmezett a szentmiklósi várkastély, hogy 1890-ben egy vadászkastélyt is építettek a közeli Tar hegyoldalban. Az évszázados fák között megbújó csodálatos Beregvár vadászkastélyát az asztronómia jegyében tervezték: 365 ablaka, 52 helyisége, 12 bejárata és 4 tornya van. Utolsó birtokosa, Schönborn Károly még itt született, és 1942-ig itt is élt, míg a háborús években a németek kórházzá, a szovjetek szanatóriummá alakították.

A kastélyt hatalmas angolpark övezi, benne a mesterséges tavacskával, melynek kontúrja az Osztrák-Magyar Monarchia területét rajzolja ki.

Szentmiklós

A Latorca folyó mentén fekszik Szentmiklós. A Perényiek 13. századi ódon várkastélya a valaha volt szebb idők emlékét idézi. A kastélynak több tulajdonosa is volt az évszázadok során, úgymint a Frangepánok, a Telegdyek, a Lónyayak, az Esterházyak, majd a Rákócziak. Utolsó tulajdonosa a Schönborn család volt, akiket az orosz megszállók üldöztek el innen. Majd sorsára hagyták, de hála Bartos József művésznek és alkotótársainak, kapott még egy esélyt az újjászületésre.

Kendereske

Az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, a Munkács melletti Kendereske község domboldalán megállva minden magyar embernek ismerős lehet a körpanoráma, ugyanis Feszty Árpád itt rajzolta meg a magyarok bejöveteléről szóló kép vázlatát.

Sepsibükszád

Bükszád vidékét régen összefüggő lomberdők borították, a bükkösök adták az alapját a helyi üvegiparnak. Aztán a virágzó üveggyár 1918-ban a bevonuló román csapatok nyomán porrá égett. De minden pusztító szándéknak ellenállva, Bükszád ma is él és büszkén őrködik Sepsiszék felett, ami a legészakibb Olt-menti település is egyben.

Oltszem

Oltszem felé gyalogolva érdemes útba ejteni az erdő mélyén megbújó Sütei borvízfürdőt. A magyar világban palackozták is gyógyvizét. Azt mesélik, a palackozóüzemben még hörpintő legényt is alkalmaztak, akinek az volt a dolga, hogy a színültig telt üvegből lehörpintse a fölösleget.

Oltszem Árpád-kori település. Itt található a Mikó család 1827-ben épült kastélya.

Sepsibodok

Az Olt bal partján fekszik Bodok. A fölé magasodó hegység névadó faluja nevét a Mikó család és a kiváló minőségű, szénsavas bodoki ásványvíz tette messze földön ismertté.

Legfőbb ékessége, a középkori eredetű református vártemplom.

A bodoki székelyek minden nagy honvédő harcból kivették a részüket. Halálig tartó hűségük jele a ’48-49-es magyar szabadságharc emlékműve. De az erre járó vándor fejet hajthat mindkét világégés hősi halottainak kopjafái előtt is.

Eresztevény

A székely tüzérség alapítója, a legendás ágyúkészítő Gábor Áron az eresztevényi református temetőben alussza örök álmát. 1892-ben hálás népe méltó síremléket emelt állított neki. Eresztevény azóta is a székely szabadság zarándokhelye.

Zalánpatak

Zalánpatak

A Nyíres-patak völgyében rejtőzik az apró Zalánpatak melynek határában ásványvízforrások buzognak fel. A vulkanikus Hargita peremvidékéből fakadó borvízforrásokat és széndioxid gázfeltöréseket a székelyek a Bugyogó-feredő kialakításával hasznosították.

Zalánpatak a gróf Kálnoky család alapította üveghuta körül jött létre a 17. században. Amikor a kolozsvári Szent Mihály templom ablaküvegeit csodáljuk, gondoljunk arra, hogy itt, Erdély első üveggyárában, az 1860-ig működő Zaláni Üvegcsűrben készültek.

Ma alig 150-en lelket számlál a falu, ami hiába bújt el a dombok közé, csak rátalált egy úr a messzi ködös Albionból, s házat is vett Zalánpatakon. De mit is keres itt a világ végén is túl az angol trónörökös, Károly walesi herceg? Éppen azt, amit máshol már aligha talál: érintetlen természetet, hagyományos építkezést és életmódot.

Ami máshol skanzenekbe, múzeumokba szorult, itt élő, organikus valóság. Ezt igazolják Zalánpatak alatt a régi mesterségüket máig űző szénégetők is.

Ez az ember által nem leigázott, hanem megművelt táj a helyiek számára természetes, de a messzi idegenből jövőket lenyűgözi, és talán vissza is vezeti a teremtett világ tiszteletéhez.