Hazajáró műsorok

Zalatnai-hegység – Elnémuló harangok az Erdélyi-hegyalján

161. rész

Az alig ismert Erdélyi-érchegységnek is az egyik legjáratlanabb része a Zalatnai-hegység. Az Ompoly és a Maros völgye között emelkedő tömbjét szinte kibogozhatatlanul szövik át a völgyek és gerincek. Az alacsony, de igen tagolt hegyvidék vadregényessége vulkáni eredetének is köszönhető. A turizmusnak itt nincsenek hagyományai, nemesfémekben gazdag területe mindig is bányavidék volt. Lábainál, Gyulafehérvár környékét és az Erdélyi hegyalja ősi magyar virágzó borvidékét talán minden hazai vidéknél több csapás, köztük két kifejezetten módszeres etnikai tisztogatás is sújtotta. Az első 1784-ben a Horea-Kloska féle parasztlázadás, majd az 1848-as erdélyi vérengzés, amikor a Magyarország és Erdély uniója ellen fellázadt románok, a császáriak biztatására, Avram Iancu és ortodox román pópák vezetésével közel tízezer védtelen civil magyart mészároltak le, végérvényesen megváltoztatva a vidék etnikai összetételét. Sok szomorú emlék, pusztuló templomok és kúriák várnak a Hazajáróra, mégis, ha megfogyva és mélyszórványban ottfelejtve, de él még a magyar a hegyaljai periférián.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Erdélyi-Hegyalja

A Székásmenti-dombság nyugati szélén tátong a Vörös-szakadék. A jó 800 méter széles és 100 méter magas természeti ritkaság egy törmelékes-üledékes kőzetrétegben alakult ki, valószínűleg egy hatalmas földcsuszamlás következtében. Erodált felszíne már messziről ragyogtatja vörösagyag, homokkő, márga és mészkő öltözetét.

Bővebben...

Egykor Erdély központja volt Alvinc. A valamikori Martinuzzi-Bethlen kastély romjai hamarosan csak sírkövei lesznek a magyar időknek, amik arról mesélnek, hogy a grófi kastély fényes és véres események színhelye volt. A három részre szakadt ország erdélyi részének kormányzója, Fráter Martinuzzi György püspök kezdte el egy régi domonkos kolostor helyén a várkastélyt kialakítani, az 1540-es években. Ám befejeznie már nem sikerült, mert 1551-ben meggyilkolták. Hetvenöt késszúrással. Megcsonkított holtteste több mint hetven napig hevert a porban. A merényletet a Habsburgok tábornoka, Castaldo rendelte el, mert Bécsben nem bíztak az országegyesítésért taktikázó politikusban. De az életnek mennie kellett tovább, jöttek a Báthoryak, a Bethlenek, majd a török dúlás után az erdélyi püspökök, míg a 19. században már a Kemény család birtokolta. Itt született a jeles író Kemény Zsigmond is. És amit a török és az osztrák sem tudott elpusztítani, azt megtette végül a bolsevizmus.

A 18. században épült ferences templom és rendház folyosóin sem csoszognak már nagyszakállú, csuhás szerzetesek. Mégis, van remény, mert ma már az itt született kassai vértanúról elnevezett Pongrácz Szent István tanulmányi ház működik benne.

A középkori gótikus templomban már csak pár magyar léleknek szól a magyar nyelvű istentisztelet. A kommunizmusban raktárnak használt templom belsője szépen megújult.

Bővebben...

Erdély történelmi városa Gyulafehérvár. Már az államalapítástól kezdve innen, az erdélyi gyula egykori székvárosából kormányozták Erdélyt. Püspökségét Szent István alapította, volt az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, otthont adott országgyűlésnek és fejedelemválasztásoknak is, és századokon át itt székelt Fehér vármegye. Már a várkapun belépve megborzong az ember egy pillanatra, hisz talán éppen itt állt az a kapu is, melyre Koppány felnégyelt testének egyik darabját felszegezték.

Gyulafehérvár rengeteg műemlékkel büszkélkedhet, ám funkciójuk teljesen megváltozott. Az Apor-palota, amit a 17. században épített Apor István, Erdély kincstartója, s ma már a December 1. egyetem rektori hivatalának ad helyet.

Közelében meg a híres Batthyáneum, amit Batthyány Ignác erdélyi püspök alapított, 1794-ben. Az 55.000 kötetes püspöki könyvtár kódexei világhírűek. Közöttük van a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlékünket, a gyulafehérvári sorokat őrző kötet is, 1310-ből.

A tiszti kaszinó számunkra olyan, mint a versailles-i Trianon palota. 1918. december 1-én a románok nagygyűlése itt határozta el Erdély elcsatolását a Román Királysághoz. December elseje azóta is a legnagyobb román állami ünnep, a magyaroknak pedig gyásznap.

A város gótikus székesegyházát 1010 után kezdték építeni, amit a 16. századig folyamatosan bővítették. A török-tatár betörések, és az 1848 utáni események nem kímélték a templomot, ekkor magát a tornyot érte találat.

A székesegyház egy igazi magyat pantheon. Itt nyugszik többek között a törökverő Hunyadi János, és fia László. Egy másik mellékoltárnál Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem sírjánál hajtsunk fejet.

És gondoljunk az altemplomában nyugvó erdélyi fejedelmekre és püspökökre. Corvin Jánosra, Bethlen Gáborra, Báthori Andrásra, Bocskai Istvánra, Apafi Mihályra, I. Rákóczi Györgyre, Fráter Györgyre és Márton Áronra is. Többjük sírját is kirabolták, csontjaikat szétszórták.

Bővebben...

Az Ompoly és az Igen pataka tájéka sötét múltbeli események szemtanúja volt. 1848-ban rengeteg magyart gyilkoltak le itt a románok pusztán származásuk miatt. Így volt ez Magyarigenen is, ahol 1848. október 27-én a császáriak asszisztálása mellett a román felkelők 187 magyar férfit végeztek ki. Egy obeliszk a tömegsír felett, ennyi az emlékük a római katolikus templom mögötti telken.

Magyarigent egykor a fejedelmi Erdély versailles-nak nevezték. Pompás barokk református temploma egészen különlegesnek számít Erdélyben.

Boroskrakkó története összefonódott Magyarigenével. Itt is volt vész bőven, és Krakkó annyira sem tudott talpra állni, mint Magyarigen. Az elnéptelenedő falu, a pusztuló közösség jelképe a magára hagyva őrlődő 12. századi temploma, és mellette a kettéhasadt régi kúria. 2011-ben nem több, mint 2 magyar lelket számláltak meg itt. Persze a mai állapothoz az is kellett, hogy 1848 októberében a magyar lakosság közel felét, 125 magyart végezzenek ki a román parasztok. És az is, hogy a megszállás idején, 1918-ban elkobozzák a magyar iskolát.

Bővebben...

A Pogorului-csúcsra igyekezvén klasszikus érchegységi látkép szegélyezi az utat. Jellegzetes erdők, legelők és kúpok szabdalta tájak húzódnak mindenfelé. Elszórtan itt-ott elhagyatott bányák éktelenkednek. A Nagyalmás felett érjük el a csúcsot, ahonnan csodás panoráma nyílik. A Zalatnai-hegység kiterjedt, fennsík-szerű dombvidékes tájából jellegzetes kúpok emelkednek, ezek teszik markánssá a vonulatát. Közülük is kiemelkedik a Neagra hegyes csúcsa, ami mellett már a legmagasabb pont, az 1170 méter magas Fericsel emeli fel a fejét.

És amitől még különlegesek ezek a hegyek, azok a mélységeikben meghasadó méretes sziklaszorosok. Ilyen a Glódi-szoros is, hatalmas csillogó mészkőszikláival.

Bővebben...

A Hunyad megyei Algyógy szívében egy telken két különleges templom áll őrséget az elmúlás felett.

Az Árpád-kori körtemplom Erdély egyik legősibb kerektemploma.

A másik, református templom egy korábbi helyén épült, s az 1930-as években nyerte el mai formáját. Sajátossága, hogy a hajdani római fürdő sírkövei, szobrai és az elpusztult református templom gótikus elemei épültek be falaiba.

Bővebben...