Erdély tör­té­nel­mi váro­sa Gyu­la­fe­hér­vár. Már az állam­ala­pí­tás­tól kezd­ve innen, az erdé­lyi gyu­la egy­ko­ri szék­vá­ro­sá­ból kor­má­nyoz­ták Erdélyt. Püs­pök­sé­gét Szent Ist­ván ala­pí­tot­ta, volt az Erdé­lyi Feje­de­lem­ség fővá­ro­sa, ott­hont adott ország­gyű­lés­nek és feje­de­lem­vá­lasz­tá­sok­nak is, és szá­za­do­kon át itt szé­kelt Fehér vár­me­gye. Már a vár­ka­pun belép­ve meg­bor­zong az ember egy pil­la­nat­ra, hisz talán éppen itt állt az a kapu is, mely­re Kop­pány fel­né­gyelt tes­té­nek egyik darab­ját fel­sze­gez­ték.

Gyu­la­fe­hér­vár ren­ge­teg műem­lék­kel büsz­kél­ked­het, ám funk­ci­ó­juk tel­je­sen meg­vál­to­zott. Az Apor-palo­ta, amit a 17. szá­zad­ban épí­tett Apor Ist­ván, Erdély kincs­tar­tó­ja, s ma már a Decem­ber 1. egye­tem rek­to­ri hiva­ta­lá­nak ad helyet.

Köze­lé­ben meg a híres Bat­thyán­eum, amit Bat­thyá­ny Ignác erdé­lyi püs­pök ala­pí­tott, 1794-ben. Az 55.000 köte­tes püs­pö­ki könyv­tár kóde­xei világ­hí­rű­ek. Közöt­tük van a har­ma­dik leg­ré­gibb össze­füg­gő magyar nyelv­em­lé­kün­ket, a gyu­la­fe­hér­vá­ri soro­kat őrző kötet is, 1310-ből.

A tisz­ti kaszi­nó szá­munk­ra olyan, mint a versailles‑i Tri­a­non palo­ta. 1918. decem­ber 1‑én a romá­nok nagy­gyű­lé­se itt hatá­roz­ta el Erdély elcsa­to­lá­sát a Román Király­ság­hoz. Decem­ber else­je azóta is a leg­na­gyobb román álla­mi ünnep, a magya­rok­nak pedig gyász­nap.

A város góti­kus szé­kes­egy­há­zát 1010 után kezd­ték épí­te­ni, amit a 16. szá­za­dig folya­ma­to­san bőví­tet­ték. A török-tatár betö­ré­sek, és az 1848 utá­ni ese­mé­nyek nem kímél­ték a temp­lo­mot, ekkor magát a tor­nyot érte talá­lat.

A szé­kes­egy­ház egy iga­zi magyat pant­he­on. Itt nyug­szik töb­bek között a török­ve­rő Hunya­di János, és fia Lász­ló. Egy másik mel­lék­ol­tár­nál Iza­bel­la király­né és János Zsig­mond feje­de­lem sír­já­nál hajt­sunk fejet.

És gon­dol­junk az altemp­lo­má­ban nyug­vó erdé­lyi feje­del­mek­re és püs­pö­kök­re. Cor­vin János­ra, Beth­len Gábor­ra, Bát­ho­ri And­rás­ra, Bocs­kai Ist­ván­ra, Apa­fi Mihály­ra, I. Rákó­czi György­re, Frá­ter György­re és Már­ton Áron­ra is. Több­jük sír­ját is kira­bol­ták, csont­ja­i­kat szét­szór­ták.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 161. rész: Zalatnai-hegység — Elnémuló harangok az Erdélyi-hegyalján