Hazajáró műsorok

Szárkő-hegység – A Bánság teteje

160. rész

“Nem hiába tartja koporsónak a románság s nem ok nélkül burkolja népmondák mitikus ködébe: valóban úgy fekszik el Karánsebes felé, mint valami gigászi koporsó. A törpe lélek saját energiátlanságát szégyelvén bevallani, mumusnak állítja be az ilyen félelmetes ormokat, míg a fölfelé vágyó turistaszív ezernyi csodát, ezernyi tiszta örömet keres és talál a szűztiszta, havas csúcsokon. Alulról nézve koporsó, fönn a legtisztább, legüdébb, minden szennytől menekülő élet kiváltságos menedéke.”

 Fodor Ferenc: A Szárkő (1916)

Ezernyi csodát lesni jöttünk mi is a Déli-Kárpátok legnyugatibb hegycsoportjába, a Szörényi-Havasok egy alig ismert tagjára, a Szárkő vonulatára.  Hunyad és Krassó-Szörény megyék havasa, a „Bánság teteje” nevében az ősi magyar “szár,” vagyis tar szót őrzi. A Temes és a Bisztra folyók fölé 2000 méterrel nyúló széles, kopasz homloka télen is aránylag könnyen járható. S a hegy tiszta örömet kereső látogatóit csodás gleccserkatlanokkal, cirkuszvölgyekkel és a szomszédos Godján-, és a Retyezát panorámájával ajándékozza meg.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Krassó-Szörény

A Szárkő előterében, ahol az Erdélyi medencét, a magyar Alföldet és a román medencéket összekötő utak találkoznak, ott van Karánsebes. És ez a fekvése meg is határozta történelmét. A Temes jobb oldalán fekvő Sebes és a bal parti Karán egyesüléséből létrejött város etnikai és vallási tekintetben is színes. Már a 15. században Buda város kiváltságaival ruházták föl. Fénykorát az Erdélyi Fejedelemség idején élte. A törökök, később a rácok is rendesen megmarcangolták. Nem kevés viszály súlyosbította a város múltját, de mindig központi szerepe volt a vidéken. A 14. században a Szörényi püspökség központja volt, és ferencesek is működtek itt. A katolikus templom melletti kolostoruk puszta romjai emlékeztetnek a barátokra, szomszédságukban már a pár éve épített ortodox katedrális uralja a teret. Volt, hogy a Lugos–karánsebesi Bánság egyik székhelye volt, majd a határőrszervezet ezredének központja, máskor meg a bánáti ortodox püspökségnek is otthont adott. Aztán az újraszervezett Szörény vármegye székhelye lett, de a 19. század végén elvesztette városi, majd megyeszékhelyi rangját is. Hogy mit hozott Trianon, arra jó példa a főtéren Fadrusz János Ferenc József-szobra, amelyet 1919-ben elbontottak, hogy talapzatára egy román tábornok alakja kerüljön.

Bővebben...

A Sebes völgyében, a Sebesrom község feletti hegyormon már elvesztette az elmúlás elleni küzdelmet Sebes vára. A 13. századi erősségnek csak egy árva romtornya maradt, mutatóba.

Bővebben...

A Szárkő hegytömb középső részét képező Kis-havas tövében a múlt század elején kiépült üdülőtelep a bánsági természetbarátok és a téli sportokat kedvelők egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

A Kis-havas népszerűségét a Magyar Turista Egyesület 1914-ben megalakult Szörénységi Osztályának köszönheti. Pedig alig 6 évük volt csak a hegyvidék megismertetésére, hisz Trianonnak még arra is volt gondja, hogy megszakítsa a havasok feltáró munkálatait.

Bővebben...

A Szárkő időjárását meghatározza, hogy a nyugati sík felől érkező légtömegeknek ez az első kétezer métert meghaladó akadálya. A hegységben erős szelek uralkodnak, egy évben jó, ha egy-két nap van, ami szélmentes, míg a fagyos napok száma eléri a 228-at. Ezért is épült itt több meteorológiai állomás, melyek a nyugatról érkező időjárási frontokról közvetítenek adatokat. A Kuntu állomást az 1960-as években építették. A ház mögött egy forrás bújuk meg, ami az 1848-49-es eseményekre emlékezteti a hazajáró vándort. A környéken sokan tették le a fegyvert, köztük Bem apó is. A forrás róla kapta a nevét, hiszen a legenda szerint ivott belőle.

Bővebben...

A csúcson a panoráma magáért beszél. Innen egészen ellátni a Godján imponzás ormaira, a Retyezátra és a Páring vonulatára. Itt, a csúcson is található meteorológiai állomás, ahol mindig szívesen látják a vándort.

Bővebben...