Hazajáró műsorok

Zágrábi-medence – és a Medvednica-hegység

222. rész

Jelacsics már nem Pest felé mutat, így ideje körbe néznünk a hosszú évszázadokon át a Magyar Királysággal tartó horvátok fővárosában és vidékén. Az Árpád-korban gyökerező magyar-horvát államközösség egyben sorsközösséget is jelentett, ami két országot fűzött össze, egy korona alatt, a keresztény európai hagyomány védelmében. Szent László, IV. Béla, a Zrínyiek és a Frangepánok a közös múltat jelentik, míg az itt élő magyar közösség már a közös jövőt építi.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Szlavónia

A legrégebbi szál nagyjából 1091-ig nyúlik vissza, amikor Szent László királyunk püspökséget alapított a Medve-hegy lábánál. A Száva teraszain kialakult város gyors gyarapodásnak indult. Aztán jöttek a tatárok, akik elől IV. Béla királyunk 1241-ben Zágrábba menekült, és innen kért segítséget a nyugattól, de hiába. A tatárok feldúlták a várost. Amikor odébb álltak, a király nekilátott, hogy a romokon új Zágrábot építsen. Szabad királyi várossá tette és megerősítette várát.

A történelmi központ a Szent Márk-tér. Az itt székelő horvát bánok hagyományosan a IV. Béla által épített Szent Márk-templomban tették le az esküjüket. A pécsi Zsolnay gyárban készült tetőcserepei Horvát-Szlavónország és Zágráb címerét mintázzák. A horvát törvényhozás ma is ott ülésezik, ahol 1558-ban először összeült a szábor.

A zágrábi vár régi bástyáiból és kapuiból a Kőkapu maradt meg. A legenda szerint, amikor 1731-ben egy tűzvészben leégett a kapukápolna, a Szűzanyát Gyermekével ábrázoló festmény ép maradt. A kőkapu azóta Mária-kegyhely.

Amikor Szent László megalapította a zágrábi püspökséget, a Káptalandombon építtette fel a Szent István-székesegyházat, amit a tatárok elpusztítottak. A mai Mária Mennybemenetele katedrális már a török vész és az 1880-as földrengés után épült. Bélletes kapuja felett a Tanító Krisztus, két oldalán Szent István és László király szobrai jelenítik meg a közös történelmet.

Az egyik oldalkápolna sírboltjában a törökök elleni harcok legendás hadvezére, Varasd örökös főispánja, Erdődy Tamás nyugszik, aki kétszer is volt horvát bán.

1919-es újratemetésük óta itt találtak végső nyughelyre a Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvés nyomán Bécsújhelyen kivégzett Frangepán Kristóf Ferenc és Zrínyi Péter is.

A Zrínyiek előtt tiszteleg a Zrínyi-tér is. Az 1873-ban parkká alakíttatott sétatéren Zrínyi Miklósnak szobor is jutott. De itt van Jurisics Miklós mellszobra is.

Zágráb a 19. század végére fejlődött igazi nagyvárossá. Ma az Alsóvárosban van a legnagyobb nyüzsgés. A fő teret egy olyan jelkép uralja, ami a magyarok számára mindig tüske marad. 1866 óta áll itt Jelačić bán szobra, aki 1848-ban Bécset választotta Pest helyett. A Habsburgok felbujtására ránk támadt seregével, ám Pákozdnál akadt egy kis gondja. Annyit azért jegyezzünk meg, hogy Jelacsics eredetileg kardjával Budapest felé sújtott, ám ma már dél felé mutat.

A Jelacsics-tér egyébként a magyar időkben még piac volt, ahol harmincadot szedtek. Innen maradt ma is a tér egyik kapujának a neve: Harmica.

De ha már Jelacsics, akkor emlékezzünk meg a költőről is, aki azt írta: “Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva, Seregének seregünk nyomába”. Mert 1840-ben ifjú katonaként itt, a zágrábi ispotályban ápolták Petőfi Sándort.

De vannak itt még érdekes magyar vonatkozások. Példának okáért a Művészeti Pavilon, ami eredetileg a budapesti Városligetben állt a millenniumi kiállításon, de 1898 óta már Zágrábot ékesíti.

Zágráb központi temetője a Mirogoj, ahol több ezer monarchi-beli katona mellett 450 hősi halált halt magyar katona is nyugszik.

A zágrábi magyarokat Horvátország legrégebbi magyar szervezete, az Ady Endre Magyar Kultúrkör fogja össze.

Bővebben...

A szárazföldi Horvátország legnagyobb kiterjedésű várát a Türje nembeli Fülöp zágrábi érsek építtette IV. Béla király engedelméből, a fenyegető tatár veszély elhárítására. Fülöp aztán Esztergomi érsek lett, így sokáig a magyar királyok bírták a várat, majd a Ciliéi grófok, utóbb Korvin János, végül a Zrínyiek tulajdonába került. Itt halt bele a muhi csatában szerzett sebesüléseibe Kálmán herceg. És úgy tartják, a várban érte a halál 1472-ben Janus Pannoniust is, miután a Mátyás elleni összeesküvés miatt menekülni kényszerült Pécsről.

A vár legértékesebb épülete a román kapuzatú Szent Fülöp és Jakab kápolna.

Bővebben...

A hagyomány szerint 1545-ben a törökök közeledtére a Varasd megyéből származó 15. századi Mária szobrot Besztercére hozták és a templom alatt elásták. 40 év után előkerült, ám 1654-ben újra baljós idők jártak, ezért újból elrejtették a templom falában. Végre 1684-ben a zágrábi püspök végleg visszahelyezte a szobrot a helyére. Azóta tömegek zarándokolnak a csodák forrásához, a Szűzanyához. A magyarok is mindig szívesen jöttek, erről tanúskodik egy 18. századi búcsús ének is:

 

Te is szegény Bűnös ember, kit Isten ostora ver,

Tovább gonoszban ne hevergy, hanem buzgó szívvel jer,

Bisztricei Máriához Oltalom Városához,

Hogy az ördög meg ne tsallon, lölköd vigasságához.

Bővebben...

Nem nehéz kitalálni, hogy a Medvednica-hegység egykor medvék élőhelye volt. Ma már eltűnt innen a nagyvad, így nyugodtan túrázhatunk a hegység legmagasabb csúcsára, a Szelemenre. Innen csodás kilátás nyílik a városra és a Zágrábi-medencére.

A Medvednica vadonja a természet mellett a történelemről is mesél. A Zrínyiek a 16. században kaptak nemesfém kitermelési jogot, azóta működött itt ezüstbányájuk. Ma a járatrendszernek egy parányi szakasza látogatható, vezetővel. A legenda szerint a bánya járatrendszere egészen Zágráb történelmi központjáig, a Felsővárosig terjeszkedett.

Bővebben...

Szamobor magyar kötödését a várnál kell keresnünk. V. István, Kálmán herceg, IV. Béla, Mátyás király, a Cilleiek, a Frangepánok, a Zrínyiek, az Erdődyek… Ilyen nagy nevek kötődnek a szamobori várhoz. Érdemes megemlékeznünk itt az 1441-es évről, amikor Erzsébet királynő és Ulászló hadai ütköztek meg a vár alatti mezőn. A csatából a királynő hadai kerültek ki győztesen, így a korábban a Cilleikhez tartozó vár magyar fennhatóság alá került.

A várból erdei sétaösvény vezet a városba. Maga Szamobor egyébként régebbi a váránál, már Kálmán hercegtől kiváltságokat kapott, majd IV. Béla szabad királyi városi rangra emelte.

A központ mai arculata egy nagy tűzvész után alakult ki az 1800-as években.

Aki Szamoborban jár, érdemes megkóstolnia a méltán híres szamobori krémest.

Bővebben...

A város rövidített neve meg azért lett Jaska, mert a középkorban a latin nyelvű oklevelekben előszeretettel rövidítették le a bonyolultabb idegen neveket. Ez a városka is IV. Bélának köszönhette szabad királyi városi jogait. Itt található az Erdődy család ódon várkastélya, melynek a megkopott falán felsejlő emléktábla Erdődy Tamás horvát bánt örökíti meg, aki 1592-ben kialakította a várkastély mai képét.

Bővebben...