“A magyar népet tekintem családomnak s azt is kívánom fő örökösömmé tenni” – szólt Orbán Balázs végakaratában. És jönnek is az örökösök, egykori birtokára, a szejkei borvízoldalra, hogy megálljanak a hant előtt, ahol nyugszik az író, a történész, a néprajzkutató, az országgyűlési képviselő, a székely szabadság elkötelezett híve… de elég csak annyi: a legnagyobb székely.

Orbán Balázs indít útnak: bekísér az életbe vezető utolsó székelykapun, ami eredetileg szejkei nyári lakja, a Kossuth-lak előtt állt. Átsétál velünk a végső nyughelyéhez vezető kapu soron, hogy megmutassa az udvarhelyszéki kapuk ősi díszítőművészetét.

Aztán kissé elszontyolodik, hisz az általa felkarolt szejkefürdői üdülőtelep régi épületeiből már nem sok maradt. De itt vannak még a kiapadhatatlan kénes, sós, szénsavas források. A szejkei borvizet bizony nem szagolgatni, inni kell.

A falu közelében, Udvarhely felé a Mál-tető oldalában keresztútra lépünk. Sajátos székely kálvária ez, amit az Ugron család álmodott meg 2009-ben a kápolnájukhoz vezető út mentén. 14 stáció, melyek a székely történelem sorsfordító eseményein vezetnek végig, s szembesítenek: hányszor hoztak már ítéletet a székely nép felett. Mert hiába szaggatták szét nemzetünk testét, halhatatlan lelkét földi hatalom nem képes megfosztani. Ezt üzenik a stációk, itt a Máli erdőben, melynek tetején az Ugron család 1890-ben épült temetkezési kápolnája hirdeti az örökkévalóságot.

Székelyudvarhely ma is az erdélyi magyarság egyik fellegvára. A hagyomány szerint itt tartotta udvarát egy ideig a hunok nagykirálya, Attila. Aztán az Árpádok korától több Székely Nemzetgyűlésnek volt színhelye. Zsigmond királytól kapta városi kiváltságait, amiket az erdélyi fejedelmek is megerősítettek.

Gazdag középkori építészeti emlékeiből kevés maradt, de régi várának maradványa még dacol a viharokkal. Egy ősi erőd helyére építette 1565-ben János Zsigmond fejedelem, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére, s gúnyképpen Székely Támadt várának nevezte el. Nem sokáig tűrték a székelyek a megalázást, az első adandó alkalommal, 1599-ben lerombolták. Később a Habsburgok használták fel a kurucok megzabolázására, ezért a szabadságharcosok végleg tönkre tették, azóta nevezi Udvarhely népe Csonkavárnak.

A város főterén tornyosuló református templom előtt, Orbán Balázs szobrát találjuk.

A város alvégén, a Szálvátor-hegy alatt húzódik meg szerényen Udvarhely legrégebbi építészeti műemléke, a 13. századi Jézus Szíve-kápolna.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület hozta létre nemrégiben a Budvárra vezető Budvár-Csicser Tanösvényt, amely 10 kilométer hosszan 8 információs tábla segítségével vezeti végig a vándort a környék flóráját és faunáját, de a két csúcson, Budváron és Csicseren egy-egy legendával ismerkedhetünk meg.

Úgy regélik, Budvárat Attila testvére, Buda vezér építtette, aki itt is van eltemetve. Itt székelt a székelyek főrabonbánja, s amikor Árpád vezér bevonult keletről, véreire lelve, szerződést kötött velük, amelyben kőbe vésték, hogy a székelyek vezére továbbra is a főrabonbán marad. E helyen mondták ki a keresztény hitre való áttérést is. Aztán eljött az 1241-es esztendő, amikor irdatlan tatár sereg tört Erdély földjére. Háromszáz hős székely próbálta feltartóztatni a kutyafejűeket, de végül győzött a túlerő. Ekkor veszett az örök emlékezetbe a védőkkel együtt a vár is.

A tanösvény mellékútja a Budvár és a Csicser közötti mély szurdokvölgybe vezet. A szűk szurdokból felemelkedve egy tágas tisztásra, a Hodgyai-legelőre érünk. A piros jelzésen emelkedünk tovább a Fehér-Nyikó és a Nagy-Küküllő közötti hullámos dombvidéken. A legelő keleti pereme a Csicser lármafás tetejében végződik.

A Cekend aljában bújik meg Máréfalva. Itt vannak Székelyföld talán legszebb festett, galambdúcos székelykapui, amelyek sajátos arculatot adnak Máréfalvának. A faragott, cifrázott, írott udvarhelyszéki kapuk, ahogy errefelé mondják, az életbe jelentenek bejáratot.

A megtartó hagyomány jele a papi lak 1858-ból származó kapuja is, ami a legrégebbi a faluban.

A népi emlékezet szerint Zetelaka eredetileg a Csele-dombon feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében. A tatárok a falut felégették, azután települt mai helyére. A közeli Hargita erdőségei évszázadok óta nyújtanak megélhetést a zetelaki székelyeknek. Hogy milyen jól bánnak a fával, ezt jelzik a mívesen faragott székelykapuk is. Van köztük egy magyar címert ábrázoló darab is.

Zetelaka színmagyar katolikus település. 1622-ben Bethlen Gábor egy olyan kiváltságlevelet adományozott Zetelakának, amelyben az állt, hogy nem kell sem adót fizetniük, sem a fiataljaik nem katonakötelesek. Ennek fejében 100 ezer zsindelyt kellett beszolgáltatni a gyulafehérvári udvarba.

Temploma a 20. század elején épült.

Oroszhegy középkori eredetű Nagyboldogasszony templomáról és székely vendégszeretetéről híres. A templom főoltárképe Mária mennybemeneteléről tudósít. Kiemelkedő érték a Szent Katalin misztikus eljegyzését ábrázoló 17. századi kép is.

Udvarhelyszék egyik legősibb és legnépesebb települése megújuló szellemével és épített örökségeivel egy erős, szebb jövőt építő közösségről tanúskodik.