Hazajáró műsorok

Tribecs – Barsi aranymosók ösvényein

254. rész

“Látom a honfoglaló népet. Böngér fia, Bars, mint száguld diadalról diadalra, s harcosok ezreinek dobogó paripája nyomán megreszket a föld. Fejszecsapás alatt ledül a bükk, az ekevas-szántotta barázdán sárgul a búzakalász, s a föld mélyében tördeli a kőércet a bányász kalapácsa.”

 Ruffy Pál: Bars vármegye (1903)

Így indult a magyar élet Bars földjén, Felsőmagyarország szívében. Ott, ahol az Északnyugati-Kárpátok belső vonulata, mielőtt belehalna a Kisalföld széles síkjába, még utoljára felemeli a fejét. Nyugatra a Nyitra, keletre a Zsitva folyókra tekint le a Tribecs völgyekkel fodrozott főgerince. Halmain ősi várak, déli oldalán Zobor-vidék magyar falvai állnak őrt, mint az elhaló múlt és a dülékeny jövő bástyái.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Bars

Báró Ambrózy-Migazzi István, aki egykor a főrendiház örökös tagja, és országgyűlési képviselő volt, botanikai tanulmányokat is folytatott. 1892-ben, miután elvette Migazzi Antónia grófnőt, felesége malonyai birtokán megvalósította álmát: sikeresen akklimatizált több száz Ázsiából, Észak-Afrikából és Amerikából származó örökzöld, fásszárú növényt, ráadásul hegyvidéki környezetben, sőt még egy szép kis tornyos kastélyt is felhúzott Malonyán, amit az idelátogató ma is megcsodálhat Malonyán.

Az I. világháború és Trianon örökre elűzte innen a bárót, aki nem adta fel: visszatért Vas megyébe és megalkotta a jeli arborétumot.

Bővebben...

A történelmi Bars vármegye központja volt Aranyosmarót. A régi vármegyeháza a város aranykoráról tanúskodik. A temetőben többek között a ’48-as forradalmár, Büttner Emil sírját találjuk, aki 15 évesen csatlakozott a szabadságharchoz.

A Migazzi család utolsó férfi tagja, a vármegye főispánja, Gróf Migazzi Vilmos 1887-ben megépíttette a családi mauzóleumot, hogy  az utolsó Migazzi sarjak békében nyugodhassanak.

Bővebben...

Aranyosmarót előtt a vármegye székhelye Kistapolcsány volt. A vezérlő fejedelem is többször megfordult itt. A gyönyörű kastély a Keglevich és a Zichy grófok emlékét őrzi, ma múzeumként működik. A kastély kertjében egy kisebb vadászkastély is épült. Körülötte Stróbl Alajos remekbe szabott vadász tematikájú alkotásai díszítik a parkot.

Bővebben...

Rövid sétával érjük el a Tribecs egyik kúpján emelkedő Hrussó várát. A régi királyi várról kevés történet maradt fenn, de egy 1475-ben történt tragikus esemény emléke a mai napig kísért falai között: Egy bizonyos Szerdahelyi Pál volt az, aki rárontott druszájára, Szelcsényi Pálra. A várurat megölte, feleségét és hat leányát meztelenre vetkőztette és kikergette a környező vadonba, majd a várat kifosztotta. A csúf eset híre a királyhoz is eljutott, aki azon nyomban vissza is foglalta az erősséget. Mivel a Rákóczi szabadságharc idején Hrussó a kurucok oldalára állt, nem lehetett más a végzete, mint a pusztulás.

Bővebben...

1813-ban az olasz eredetű hercegi család sarjának, Odesalchi Artúrnak úgy megtetszett a romantikus kastély, hogy megvásárolta, és nem is annyira védelmi célokból, mint inkább a történelem iránti rajongásból alakítgatta, többek között a Nebojsza tornyot építette hozzá. 1903-ban már Habsburg Ágoston főherceget találjuk itt, aki Kicőt tapolcsányi uradalmához csatolta.

Az erdős-hegyes vidéken fekvő Kicő lakói közül sokan mészégetéssel foglalkoztak. A falu szélén már csak romjai maradtak a régi mészégető kemencéknek.

Bővebben...

Kisaranyos falu fölött emelkedve a meredek ösvény Feketevár romjaihoz vezet. A vár története a közeli aranymosó helyek tevékenységéhez kapcsolódok, valószínűleg a 13-14. században épült, és a 15. század folyamán már elpusztult.

Bővebben...