Attila szigete a legenda szerint ősi misztikummal bír, hiszen a helyiek úgy vélik, hogy a hun vezért annak idején, itt, a Tisza közepén temették el, és a sír körül alakult ki ez a sziget.

A végtelenbe vesző melencei pusztán magányosan, de legalább megújultan áll a 120 éves szélmalom. Egy maradt mutatóban a sok száz közül, melyek nem őrlik már a bánáti gabonát.

A magyar vitézek Szent Mihály főangyalhoz fohászkodtak, hogy tüzes kardjával védje őket a töröktől. Hogy a nádas terepen el ne vétsék egymást, jelszót használtak. Ha mozgott a nád, csak odakiáltották, hogy „Isten”, mire a helyes válasz a „Szent Mihály” volt. Aki meg nem így válaszolt, – s a török bizony nem ismert se Istent, se Szent Mihályt, – annak sorsa hamar megpecsételődött. Így ragadt az újra népesült falura a név: Szentmihály.

A 18. század már a Kiss családot találta itt, akik németeket telepítettek le. Régi kastélyukat a szerbek Trianon után lerombolták. De áll még a katolikus templom, amit Kiss Ernő honvédtábornok építtetett 1846-ban.

Ha tudta volna a legendás magyar huszár, Kiss Ernő, hogy 3 év sem telik el, és egy levert magyar szabadságharc mártírjaként végzi Aradon… Hamvai a kiegyezés után kerültek végső nyugvóhelyére, az altemplomban kialakított család sírboltba.

Az avarok ősi őrhelye a 15. században a török elleni harcok egyik fontos délmagyarországi színtere volt. 1716-ban szabadult csak fel, de akkorra népe már majdnem teljesen kipusztult. Az új népességét a magyarok mellett szerb menekültek és német telepesek adták. A mezőváros 1778-tól az újjászervezett Torontál vármegye székhelye lett. Szívében az egykori vármegyeháza mai formáját 1887-ben nyerte el, Pártos Gyula és Lechner Ödön víziója nyomán.

A város az 1848-49-es szabadságharc alatt is a délvidéki harcok egyik legfontosabb pontja volt. A honvédő küzdelmek a bánáti magyar hadtest parancsnoka, Kiss Ernő tábornok vezérlete alatt folytak. Az aradi vértanú szobrának Trianon után nem volt többé helye a főtéren.

A régi helyén 1868-ban épült új, impozáns székesegyház. A városhoz egy másik aradi vértanú, Lázár Vilmos honvédezredes is kötődik, aki itt született és a katedrálisban emlékei is vannak.

A templom két oltárképét is Székely Bertalan festette. A főoltár felett Nepomuki Szent János őrködik. Az egyik mellékoltár felett a Magyarok Nagyasszonya festménye is helyet kapott.

Ma a Közép-Bánság legnagyobb magyar közössége él itt. A magyarok bástyája a templom mellett az Emmausz kollégium, amelynek fő célja egy nemzeti elkötelezettségű, keresztény alapokkal rendelkező magyar értelmiségi réteg kinevelése, amely hozzájárul a délvidéki magyarság megmaradásához.

Az écskai kastély 19. századi víztornyának már csak maradványai állnak a falu szélén. A Lázár család piros kastélynak emlegetett úrilakja viszont megújulva várja a szállóvendégeket.

Titel, Anonymus szerint Zalán bolgár vezérnek volt székhelye, aki a bolgároktól és a görögöktől kért segítséget Árpád magyarjai ellenében, de hiába.

Aztán jött Szent László király és öccsével, Lambert herceggel káptalant alapított itt. Várának a török csatákban is nagy szerepe volt, de a fennsíkon heves harcok dúltak az 1848–49-es szabadságharc idején is. A titeli fennsík vidéke a török hódoltság után a 18. század elejétől 1873-ig a Bécsből irányított katonai határőrvidék Titeli sajkás kerülete volt.

A szép fekvésű temetőbe is ellátogatunk, ahol Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú fia, Leiningen Ármin a Tisza-Duna szabályozásáért felelős miniszteri biztos síremléke roskadozik.

A tiszai torkolat őre, a rómaiak Acumincuma, a szerémségi Szalánkemén ősi vára romként áll a Duna melletti löszmagaslaton. A középkori királyi vár a 15. században volt Brankovics Györgyé, Hunyadi Jánosé, Corvin Jánosé majd királyi tulajdon is, mielőtt 1521-ben a török elfoglalta és megpecsételte sorsát.

De nem mindig a töröknek állt a zászló. 1691. augusztus 19-én történt ezen a nevezetes helyen, hogy a keresztény Szent Liga 80 000 főnyi serege súlyos vereséget mért a franciák által támogatott 100 000 főnyi török hadra. A véres csatában 20 000 török hagyta ott a fogát és itt adta az életét a hazáért Zrínyi Miklós egyetlen fia, Zrínyi Ádám is.