Hazajáró műsorok

Rozália-hegység – Őrvidék hepehupás határhegye

216. rész

“Magyar turista ritkán vetődik e vidékre. Mert itt Burgenlandban nincsenek alpinistákat vonzó, égbetörő havas ormok – csak ,,Burg”-ok, várak mindenfelé. Nem is olyan régen még úgy tanultuk az iskolában, hogy Magyarország nyugati természetes határai: a Lajta-folyó és a Rozália-hegység. A turisták békeévekben is elhanyagolták ezt a bájos hegyvidéket. Ki törődött volna akkor a Rozáliával, mikor sokkal szebb és hatalmasabb hegyeink voltak! Világháborúnak és szerencsétlen békekötésnek kellett következnie, hogy megtudjuk: mit veszítettünk el.”

 Herdinand Rudolf: A nyugati határszélen (1935)

Az elveszett hegyeink iránti vonzalom csábította a hazajárót is az Alpokaljára, Sopron vármegye és Alsó-Ausztria történelmi határvidékére. Mert nemcsak keleten, de nyugaton is megvannak még ezeréves határunk emlékei. Igaz, a Rozália-hegység szerényebb kivitelű, mint a keleti őrhegyeink, de a hepehupás, erdős vonulat is tartogat ritkaságokat. És itt vívódnak tovább nemcsak egymással, de az elmúlással is a kuruc és labanc magyarok szellemei és kézzel fogható emlékei.

Látnivalók

Látnivalók / Történelmi Magyarország / Őrvidék

A 14. században építették a Nagymartoni grófok. Ám idővel a család kicsapongó életmódja felemésztette a vagyonukat, előbb Habsburg zálog lett Fraknó, majd Mátyás királyunké. Aztán 1491-ben ismét Ausztria ölelte keblére, jó 135 esztendeig. Sem a török, sem Bocskai, sem Bethlen hadai nem tudták bevenni. Már csak azért sem, mert az Esterházyak rendre a császár oldalára álltak. A hála nem is maradt el. Amikor a vidéket visszacsatolták Magyarországhoz, 1626-ban Esterházy Miklós a fraknói grófi cím mellé örök adományt is nyert a birtokra. Ő építette át az ősi erődöt díszes palotává, 1637-ben, majd a nagyszabású átalakítást fia, Esterházy Pál herceg fejezte be. Azóta az Eszterházyak birtoka a palota, amely a Habsburg-hű család mesés vagyonáról és ősök iránti tiszteletéről árulkodik.

A várkápolnát 1642-ben szentelték fel. Freskói itáliai mesterek keze munkáját dicsérik.

A termekben a család és a nemzet őseit és hőseit felvonultató festmények díszítik a falakat.

A családi fegyvertár hatalmas gyűjteménye az Eszterházy hercegek négy évszázados hadtörténeti hagyományairól mesél. Főleg a törökök, de a poroszok és a franciák ellen is kemény harcokat vívtak, és olyan is előfordult, 1652-ben Nagyvezekénynél, hogy egyetlen csatában négy Esterházy fiú vesztette életét.

A törökellenes harcokra emlékeztet az egyik csata alkalmával zsákmányolt török hadvezéri sátor is.

Fraknó vára őrzi Magyarország legrégebbről fennmaradt koronázási zászlaját is, amit 1618-ban festettek selyemre, amikor Esterházy Miklós II. Ferdinánd koronázására vitte.

A vár ad helyet a család gazdasági életéről tanúskodó levéltár egy részének is.

A palota egészen kivételes műtárgyakat rejt. Az ezüst teremben például Európa egyik legrégibb és legnagyobb ezüst díszbútor gyűjteménye ragyog.

Fraknó falai őrzik aranyozott kötésben Esterházy Pál 1687-es hercegi adománylevelét is.

Az Esterházyak még ebben a pompás környezetben sem érezték eléggé otthon magukat, így végül leköltöztek a kényelmesebb kismartoni kastélyukba.

Bővebben...

Lajtaszentmiklós eredeti neve is „Röjtökör” volt, ami a „rejtek” és az „őr” szavak összetételére utal. A Lajta menti síkot már az Árpád-korban besenyő határőrök lakták. Aztán a fraknói grófok birtoka lett, majd a 17. században Esterházy László alapította a mai települést, hogy a birtokairól származó termékeinek már a határon piacot létesítsen.

Az út mentén ma is ott áll, megújulva a régi Határőr ház, mint történelmi hazánk egyik legnyugatibb emléke. Lajtaszentmiklós ma már Bécsújhely elővárosának számít.

Bővebben...

V. Babenberg Lipót alapította 1194-ben Bécs védelmére. Az egykori uralkodói vár, a Babenberg kastély közel 300 éve a Mária Terézia Katonai Akadémiának ad otthont. A városi rangra emelkedett település az 1400-as években, III. Frigyes idején élte virágkorát, amikor sokáig a császár rezidenciája volt. Hiába az erős városfalak, 1487-ben Hunyadi Mátyás király elfoglalta és meg is tartotta két éven át a várost. A legenda szerint ekkor ajándékozta Bécsújhely polgárainak a királyi jelvényekkel díszített Corvin-kupát.

Az egykori gótikus székesegyház, a mai főplébánia-templom büszkén tekint az égre, de minket mégis arra az 1671-es sötét esztendőre emlékeztet, amikor az itteni fegyvertárban fejezték le Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet. A templom falán, a Menyasszonyok kapuja mellett egy sírkő emlékeztet a véráldozatra.

És azt se feledjük, Bécsújhely utcáit koptatva, hogy 1701-ben II. Rákóczi Ferencet ide hurcolták, ráadásul ugyanabba a börtönbe, melyből 30 évvel azelőtt nagyapja, Zrínyi Péter a vérpadra került. Rákóczi a börtönből Gottfried Lehmann császári kapitány segítségével megszökött és meg sem áll Lengyelországig, ahonnan másfél év múlva egy hadcsapat élén vonult be hazájába. Segítőjét, Lehmann kapitányt bosszúból a császáriak felnégyelték.

Bővebben...

Savanyúkút nevezetes gyógyüdülőhelye a bécsi, budapesti és soproni polgároknak. Szénsavas savanyúvizét már a rómaiak is ismerték. 1800-ban Esterházy Miklós herceg kezdte kiépíteni, majd Josef Fink bécsújhelyi orvos vette haszonbérbe, aki gyógyintézetet épített. A fürdő s a körülötte kialakuló falu 1901-ben Savanyúkút néven önálló község lett.

Bővebben...

A legenda szerint a kápolna még Szent István királyunk idejében épült, ám első írásos említése 1666-ra tehető, amikoris egy fakápolna állt a hegytetőn. A ma is itt található kápolna 1670-ben épült. A kápolna hosszú ideig búcsújáró hely volt, a helyi magyarok újból próbálják feleleveníteni ezt a szokást.

Bővebben...

A Vulka-völgy legjelentősebb települése, a Nagymartoni család egykori birtokközpontja: Nagymarton. A 16. században többször is dúlta a török, majd a 17.-től az Esterházyak birtoka lett.

Itt született 1757-ben a neves botanikus, Kitaibel Pál is.

Középkori eredetű, védőfallal övezett Szent Márton plébániatemplomát többször átépítették és bővítették, amint magyar nyelvű felirata is mutatja, legutóbb 1907-ben.

Bővebben...