A középkori templom magában álló tornya délcegen ügyeli a Répát-hegység ölébe húzódó Bélafalvát. Látta azt is, amikor 1825-ben a Tuzson családba megszületett János, s hamar magába szívta a nemzeti önrendelkezés szellemét. Innen indult, hogy alig 24 évesen honvédtisztként a szabadságharc székelyföldi csatáinak, így a nyergestetői ütközetnek is hőse legyen.

„Polyán vót a régi becsületes neve neki…” Aztán lett a szent­ kereszt tiszteletére szentelt temploma után Kézdiszentkereszt. Itt is tartják még az ősi törvényt. És tartották 1764-ben – már nemcsak becsületből, de hivatalból – is, miután a székely határőrség megalakulásával Polyán a második székely gyalogezred központja lett. A ’48-as szabadságharcnak vérrel és haranggal adóztak, de kivették a részüket a világháborúkból is.

Ez az a magaslat, ahol Vitéz Mező Ferenc katonáival az utolsó töltényig és leheletig küzdött sikeresen a hazánkra törő szovjetek ellen, hősiesen fedezve a magyar csapatok visszavonulását 1944. szeptember 3-án. Az Úz völgyet áttörte a 7. Ukrán Gárdahadsereg, elég jelentős csapatok indultak meg Felső-Háromszék felé, és itt foglalt állást a 24-es Székely-Határvadász zászlóalj egy géppuskás szakasza, Mező Ferenc tartalékos zászlós vezetésével. Az utolsó töltényig küzdöttek. Az oroszok, itt ezt a helyet nem tudták elfoglalni, Mező Ferenc is elesett, és 17-én megkapta a magyar arany tiszti keresztet.

Az egykori csángó falvacska, Gyertyános mára elnéptelenedett, egykori házait már csak nyári szállásoknak használják. Pedig fénykorában egy-egy családnál akár 8-10 gyermek is szaladgált, akiknek iskolát is építettek. Az épületet az esztelneki önkormányzat hozta rendbe.

Esztelnek Háromszék egyik végfaluja, a középkorban a környék kulturális és vallási központja volt. A falu színmagyar település, Árpád-kori temploma mai formáját a 15. században nyerte el.

Esztelnek szellemi virágzásához a Szacsvay-család is hozzájárult, akik a 17. században költöztek ide Szacsváról. Itt élte le életét Szacsvay János, akkor a lőport készítette Gábor Áron ágyúihoz.

A községben már több mint három évszázada megtelepedtek a ferencesek, akik nemcsak a hitéletben, de az oktatásban is jeleskedtek. Középkori Szent György kápolnájuk 1921-ben egy tűzvész áldozata lett, de az új templomuk jelzi, élnek még a barna csuhások Felső-Esztelneken.

A Szent Mihály-hegy lábát nyomja az alig félezer lelkes Csomortán. Orbán Balázs szerint határában egykor Háromszék vitéz főkapitánya, Csomortán Tamás vára állott, amelynek személyzete és katonái népesítették be a későbbi települést.

Középkori temploma nem volt. A hívek áldozatkészségét jelzi, hogy a legvadabb egyházellenes időkben, 1983-ban szentelték fel templomukat, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére.

Csomortánban 1840-ig iskola sem volt. Ma már óvoda és I-IV. osztályos általános iskola működik.