Esztelnek Háromszék egyik végfaluja, a középkorban a környék kulturális és vallási központja volt. A falu színmagyar település, Árpád-kori temploma mai formáját a 15. században nyerte el.
Esztelnek szellemi virágzásához a Szacsvay-család is hozzájárult, akik a 17. században költöztek ide Szacsváról. Itt élte le életét Szacsvay János, akkor a lőport készítette Gábor Áron ágyúihoz.
A községben már több mint három évszázada megtelepedtek a ferencesek, akik nemcsak a hitéletben, de az oktatásban is jeleskedtek. Középkori Szent György kápolnájuk 1921-ben egy tűzvész áldozata lett, de az új templomuk jelzi, élnek még a barna csuhások Felső-Esztelneken.