Hazajáró műsorok

Pozsega-havasa – Szlavónia tetején

283. rész

“Se felülmúlhatlan szépségeket, se páratlan természeti csodákat nem nyújt a Papukhegység. De aki szereti a rengeteget, hol emberrel ugyan kevéssel ütközhet össze, aki szereti a nyugalmat, a magányt, aki szívesen hallgatja a lombsuttogást, patakzúgást, madárdalt, ki szereti elnézni az ég örök vándorai, a változó felhők tarka seregét, melyek folyton csak szállnak, szállnak, szertefoszlanak s újra tömörülnek, mint reményeink – az jöjjön ide.”

Déry József: Manastir (1913)

A Magyar Turista Egyesület tiszteletbeli elnökének hívó szavaira persze, hogy eljöttünk ide, az Alvidékre Legszebb ékköve a Papuk, földtani változatossága révén Horvátország első geoparkja. A Pozsega-havasának is nevezett középhegységet szinte irtás nélküli erdők borítják, kiszögellésein középkori várak, lábainál szerzetes kolostorok és főúri kastélyok kalauzolnak vissza a Magyar Királyság korai évszázadaiba. Pozsega és Verőce vármegyék egykori határvidéke vonzó sokszínűsége miatt egyre népszerűbb hazai turistaberkekben is., Szlavónia szívébe, a Dráva és a Száva közé eső síkjából emelkedő szigethegységbe.