Az Árpádok koráig kell visszalapoznia annak, aki Nekcse múltjában kutakodna. II. András királyunk már nevén nevezte, 1403-ban városi ranggal rendelkezett, s ekkor már állt „Castrum Nekchewar” is. Aztán megérkezett a török, s jól befészkelte magát Nekcsére, egészen 1687-ig. A békésebb időkben hercegek és tábornagyok bírták, míg a 18. század már a befolyásos szlavóniai grófi családot, Pejácsevicheket találta itt, akik úgy elnyomták a népet, hogy iskolát nyitottak kastélyukban, s a környező földek megművelésére sok magyart telepítettek be főleg Zalából és Bácskából. Aztán eljött a szép új vörös világ, és a grófoknak nem volt maradásuk, a központban két kastélyuk emlékeztet rájuk. Ma már nehéz elképzelni, de 100 éve még minden tizedik ember magyar volt Nekcsén. Viszont az Óvárosban, ha megszakításokkal is, de több mint 800 éve zúgnak a ferences templom harangjai. A Szent Antal templom és a kolostor kiheverte már a török időket, amikor janicsárlaktanyaként működött. És túl van már a délszláv háborún is, amikor a szerb és horvát erők közötti harcokban a város több épületével együtt súlyosan megsérült. Nekcse 1991. szeptember 21.-én szabadult fel a szerb uralom alól, azóta ez a város ünnepnapja. Ezután alakították meg a horvát hadsereg 132. nekcsei dandárját, mely később jelentős szerepet játszott Szlavónia védelmében és a Papuk-hegység falvainak felszabadításában.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kastély bejárata.
Magasság: 150 m
A kastély nyitva: hétköznap 8:00–15:00, szombat 9:00-21:00

Csonkán roskadoznak hét évszázad súlya alatt Raholca várának falai. Mégis, érzékeltet még valamit egykori nagyságából. Szlavónia legnagyobb erődítményének csonka falairól messze révedve nemcsak a távolba vesző Verőcei-síkot és a Pozsega-havasát látjuk, de felsejlenek előttünk a régmúlt idők emlékei is. Rózsavár mozgalmas történetéből nehéz kibogozni, hányszor cserélt gazdát, de hiába torzsalkodtak érte, 1543 forró nyarán megjött a török, hogy felperzselje itt a magyar életet. Elfoglalta a várat, s hosszú távra be is rendezkedett idelent. Ahogy Evlija Cselebi leírja, a raholcai szandzsákbég szükség esetén ötezer harcost tudott kiállítani. 1687-ben sikerült végre kitakarítani az oszmánt, de a felszabadulás egyben elhozta Raholca várának pusztulását is. A raholcai vártól két kilométerre délre, egy 680 méteres tetőn vannak Óvár maradványai, amelyet valószínűleg menedékvárnak építették veszély esetére.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vár.
Magasság: 369 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a raholcai tótól (825 méter; 30 perc; 121 méter szintemelkedés).

A Papukot átszelő „Vallis Honesta”, azaz a Tisztelet völgyének déli kijáratát őrzi Szlavónia legkisebb városa, Kutjevó. A középkorban Gotónak hívták a települést, amit Ugrin kalocsai érsek alapított, amikor a 13. században Zircről telepített ide ciszterci szerzeteseket. Fel is virágzott az apátság, de ezt a zugot sem kerülte el a török, elűzte a „fehér barátokat,” az apátság elpusztult. 1698-ig kellett várni, amikor megérkeztek a jezsuiták, hogy a középkori romokon új hitéletet kezdjenek. Az új templomuk mellé kastélyt is építettek, ami a rend feloszlatásáig nyári rezidenciájuk volt. A kastély körül ma szép, gondozott park terül el faritkaságokkal.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a templom előtti tér.
Magasság: 234 m
Nyitva: 0-24

„Vallis aurea-nak, arany völgynek nevezték a rómaiak az Orljava és a Londza folyók áldott lapályait, ha nem a Papuk hegy ölében levő aranyerekre gondoltak is, hanem csak a vidék termékeny voltát, enyhe éghajlatát és a táj szelíd szépségét akarták jelezni. S még ma is megérdemelné e nevet az a mély völgykatlan.” (Hodinka Antal: Pozsega és vidéke, 1901)

Ma már épített örökségeikért is nevezhetjük Arany-völgynek a Pozsegai-medencét. Nevezetes középkori emléket őriz Pozsegaszentpéter. A község szívében egy régi vár sírja vissza azokat a régi időket, amikor még királyi hiteleshely, „locus credebilis” volt. A pozsegai társaskáptalant Ugrin kalocsai érsek alapította 1221-ben. A települést 1537. január 15-én foglalta el a török, emiatt levéltárát előbb Pécsre, majd a Felvidékre menekítették. A várban, ezt követően török helyőrség állomásozott. A keresztény lakosságnak megengedték, hogy fából egy kisebb templomot emelhessenek, melynek helyére 1765-ben épült fel a mai Szent Péter Pál plébániatemplom. A vár zárva van.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vár előtti tér.

„Velika nagy falu, mely mintegy két kilométernyi hosszan fészkelődött be a Velianka patak szűk völgyébe. Az ember akár azt hihetné, hogy valami alpesi völgyben áll. De Velikának nemcsak a tájképi szépsége lebilincselő, hanem az a sok történeti emlék is megragadja a figyelmet, melyet a tisztes istenháza látása tár elénk.” (Hodinka Antal: Pozsega és vidéke, 1901)

A Papuk déli völgybejáratánál strázsáló szép fekvésű Velike fölött egy ősi vár romjai omladoznak. Meredek erdei ösvény vezet a helyiek által csak Törökvárnak emlegetett tekintélyes romokhoz. A várat még a tatárjárás idején építtették a Pozsega-havasa egyik merész kiszögellésére, de nem tudott ellenállni az oszmánnak. 1532-ben történt, hogy Kőszeg ostromából visszatértében, egy török csapat – ha már itt járt – elfoglalta. A török után csak romjai maradtak. A faluban álló katolikus templomot Szent Ágoston tiszteletére szentelték, valószínűleg a 13. század második felében épült. A faluban a Geopark székhelye mellett találjuk a Pannon Tenger Házát, amelyben interaktív és multimédiás eszközök segítségével ismerhetjük meg a miocén kori Pannon-tenger élővilágát. Szintén a faluban találjuk az Adrenalin parkot, amelynek kalandpályáin is kipróbálhatjuk magunkat.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vár.
Magasság: 408 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a faluból a piros kör jelzésen, a Cirakijeva utcából (600 méter; 20 perc; 114 méter szintemelkedés).

„Kilátópontokban a hegység szűkölködik, de van gyönyörű erdeje s az erdőben Isten legdrágább ajándéka: „tiszta lég, melytől a láb erőt kap s a léleknek szárnya nő.” (Déry József)

Valóban kevés kilátópontot találni a Papukban, de a központjában fekvő Ivacka glava megéri a fáradtságot. Remek kilátás nyílik innen a szomszédos főcsúcsra, a Papukra, de jó időben észak felé a dunántúli hegyek is feltűnnek.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a hegycsúcs.
Magasság: 913 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (2,5 km; 1 óra; 175 méter szintemelkedés).

A Papuk csúcsai még az ősi Pannon-tengerből emelkedtek ki, valóságos szigetekként. A bükkösökkel borított hegyvidéken jó néhány kilátót találni. Ilyen hely a Nevoljas is, amely alatt egy menedékház is van. A Nevoljas-nyeregből lehet megközelíteni, ahol az 1991-es harcok hősi halottainak emlékműve áll.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kilátó.
Magasság: 739 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Papukon átkelő Velike és Darnóc közötti útról (1,3 km; 30 perc; 15 méter szintemelkedés).

A Papuk leglátogatottabb turisztikai attrakciója kétség kívül a Jankovac-tó és környéke. A XVIII. századig német üveggyártók működtettek itt üveghutát, de a fa elfogyása után Jankovics József helyi földbirtokos az üveghuta helyén vadászkastélyt építtetett, majd pisztrángtenyésztés céljából két tavat ásatott ki. A vizet a sziklafalon keresztül vezettette el a Kovács-patakba, ezzel létrehozva a 36 méteres Skakavac-, avagy Szöcske-vízesést. A Papuk Természetvédelmi Park jól kiépített turistaközpontjában egy méretes turistaház is a vándorok rendelkezésére áll. Ez volt egykor Jankovics József vadászháza. Innen indul a „grófi túraösvény”, ami rögtön a festővászonra való pisztrángos tavak partjára vezet. Felette a hegyoldalból a Jankovac-patak bugyog elő, hogy csermelyként induljon hosszú útjára. Nem véletlen, hogy ez az idilli környezet megihlette a völgy névadóját, Jankovics József grófot, aki ezen a vad vidéken talált otthonra, s ez a zug lett végső nyughelye is. Sírja a hegyoldalban lévő barlangban látható.
Egy másik, legendás barlang is nyílik a hegyoldalban: „A monda is körülfonta ágasbogas szálaival Jankovac nevét, de nem rózsás mesebeli fényt szőtt köré, hanem a török korszak hadi emlékeiből növekedve, Bojanió Makszimnak, a merész hajdúnak hősi tetteit vonta be dicsérettel. 12 évig élt egy barlangban Jankovac közelében a nélkül, hogy kézre került volna, mert a nép segítette a hajdúkat, mint a szabadság előharcosait. De végre ütött az ő órája is, mikor üldözőivel dacolva, be merészkedett lépni a közel faluba, a hol meglepték és agyonlőtték.” (Hodinka Antal: Pozsega és vidéke, 1901)
A Gróf-ösvény innen az “üvegesek temetőjéhez” vezet, itt temetkeztek a Jankovac-völgy első lakói, a 18. században ideköltöző német üveggyártó mesterek. A temetőtől a völgy legszebb látnivalójához, a Skakavac-vízeséshez vezet az ösvény, majd onnan vissza a rajthelyhez.
A Jankovac-völgyben a sorompónál belépőt kell fizetni, készpénz legyen nálunk. A belépő hétköznap 1 euro/fő, hétvégén és ünnepnap 2 euro/fő, 7 éven aluliaknak ingyenes.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Jankovics József végső nyughelyéül szolgáló barlang.

Magasság: 561 m
Nyitva: bár a barlang ráccsal van lezárva, de a Gróf-túraösvény 0-24-ben látogatható
Megközelítés: a Grófi túraösvényen (680 m; 20 perc; 83 m szintemelkedés). Amennyiben körbemennénk a Grófi túraösvényen, az 2 km és kb. 1 órás út 175 méter szintemelkedéssel.

A Jankovac-völgy és talán az egész Papuk-hegység legnépszerűbb látványossága a Szöcske-vízesés, ami nevéhez méltón 30 méter magasról szökdell lefelé a sziklákon. Szlavónia legnagyobb vízesése lenyűgöző mésztufa gátat épített a mészköves sziklákon. A Jankovac-patak a vízesés alatt találkozik a Kovács-patak vizével, hogy közös erővel tovább szaladva, pompás kanyont vájjanak maguknak a sziklák között.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vízesés.
Magasság: 460 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Jankovac-vadászháztól 300 méter.

A Papuk-hegységből északra folyó Djedovica-patak völgyében kivételes természeti képződményekre, az egykor itt működött vulkán megkövesedett lávájából keletkezett bazaltoszlopokra lelhet a kiránduló. Az egykori kőbánya területét 1948-ban nyilvánították védetté. A legrégibb kőzetek kora a 70 millió évet is elérheti.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az egykori bányaudvar.
Magasság: 269 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Atyina felől.

A Pozsega-havasa északi dombhajlatán, a közel ezeréves Atyina viharos történelmet tudhat maga mögött. Középkori vára már a 14. század elején állt, az alatta álló középkori Szent Miklós plébániatemplomot pedig már 1334-ben említik a krónikák. A mai Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma 1494-ben épült, de ekkor emelték az Újlakiak a ferences és klarissza kolostort. Ezt a fejlődést vágta ketté a török, mikor 1543-ban elfoglalta az atyinai várat és vele a települést. A török időkben a kolostorok és a templom is elpusztultak. 1686-ban sikerült visszafoglalni Atyinát, amely során a vár teljesen elpusztult, mára csak néhány fal maradt belőle. A templomot a 18. században építették újjá, sőt amióta a lourdes-i szűzanya szobra ide került, híres zarándokhellyé vált. Mikor Atyina 1920-ban Horvátországhoz került, a település negyede még magyar volt. A szerbek és a horvátok között 1942-ben tört ki az első vérengzés, mikor a horvát usztasák 200 szerbet gyilkoltak meg itt. Ennek ellenére 1991-re Atyina 2/3-a szerb volt, amit meg is szállt a jugoszláv néphadsereg. Mire a horvátok felszabadították 1991 decemberében a települést, a szerbek már 45 helybeli horvátot gyilkoltak meg, és a házak többségét, illetve a templomot is lerombolták. Cserébe a horvátok is felgyújtották a szerbek pravoszláv templomát. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Jankovich-család egykori kastélyát a helyi parasztok nemzeti és antifeudális hevületükben 1918-ban szintén felgyújtották, akkor tényleg azt látjuk, hogy Atyina viharos történelmet tudhat maga mögött.
A XXI. században egyelőre nem történt semmi hadi tudósításokba való esemény, Atyina éli a jól megérdemelt békés hétköznapokat. A várrom, a pravoszláv templom és a gótikus épületrészeket rejtő Sarlós Boldogasszony plébániatemplom is várja a kirándulókat, és ezt teszi a Geológiai Információs Központ is. A 2021-ben átadott látogatóközpont érdekes kiállításokkal, háromdimenziós mozival segít megérteni, hogy miért a Papuk Horvátország geológiailag legváltozatosabb hegysége. Honlapján magyar nyelvű menüt is találunk.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a várrom.
Magasság: 253 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Geológiai Információs Központtól 200 méterre toronyiránt a hegy oldalában.

A Papuk dél felé futó gerincén ülő csúcs nem túl izgalmas hely, hisz be van erdősülve. Ellenben a csúcs alatti Tauber-sziklák megérik a fáradtságot. Tetejükről pompás kilátás nyílik a hegységre, és az alattunk lévő Velike várára.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 667 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Velikéről turistajelzésen (2,2 km; 1 óra 20 perc; 375 méter szintemelkedés).