"Egyáltalában bámúlatos a Bihar-hegység gazdagsága a legkülönfélébb természeti alakzatokban. Nyakszerűleg összeszűkűlő völgyszakadékok, zordon, vad, sötét sziklafolyosók, festői szép sziklatorkok állítják meg haladásában az útast. A minden rendű s mindenféle nagyságú barlangoknak se szeri, se száma. Imitt-amott hatalmas kőszálak, magánosan fölmeredő hatalmas sziklatornyok válnak ki magasan a hegy sziklatömegéből."
Van egy varázslatos terület történelmi hazánk szívében, az Erdélyi-szigethegység közepén, ahová a Teremtő egészen különleges természeti világot alkotott. Talán valami gyermeki jókedv szállhatta meg, amikor a földkéreg lemezeit megmozgatva évtízmilliókon keresztül megrajzolta a vén Európa egyik legcsodásabb és legértékesebb karsztvilágát, amit az emberek Pádis-fennsíknak neveztek el. A Bihar-hegység eme aránylag kis területű zárt medencéjében a karsztjelenségek szinte valamennyi változata összezsúfolódott: sziklaszorosok, víznyelők, barlangok, búvópatakok, források, dolinák, gazdag növény és állatvilággal párosulva. Ez a Pádis karsztvidéke, ami különleges természeti jelenségeit annak köszönheti, hogy a hegyoldalakkal körbevett 8 kisebb zárt medence felszínén a víznek nincs lefolyási lehetősége, így a föld alatt, a sziklákba vájt járatokban közlekedik. Ahol pedig felszínre kerül, varázslatos természeti tüneményekkel ejti ámulatba a turistát. Ez a vidék ragadta magával Czárán Gyulát is, aki először tárta fel és tette úttörő munkájával a turisták közkincsévé a vidéket. Az ő nyomdokát követve az elmúlt évtizedekben egyre többen kezdik újra felfedezni a Pádist.