Hazajáró műsorok

Osztrovszki-hegység – Őrállók Észak-Nógrádban

230. rész

Hej, bizony a zsémbes, babonás, vén Nógrádban sem a puli tereli már Olej Tamás utódainak juhait. Helyette villanypásztor szab határt a nyájnak. S ahogy a régi világ szépsége halványodik, úgy tűnik el a magyar szó is lassan a Felső-Ipoly mentéről, az Osztrovszki vulkanikus vonulatának árnyékából. Ahol a hegyek már bátrabban meredeznek a fellegek felé, odáig tart Nógrád. A szívünkben legalábbis mindenképp. Elég csak megidézni régi idők tanúit és megszólaltatni korunk őrállóit: nyomban mesélni kezdenek a zsémbes, babonás, vén Nógrádról.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Nógrád

1686-tól a Zichy grófokhoz tartozott Divény.  Ma már velük is csak a temetőben találkozhatunk, ahol lassan a felirat is elkopik sírjaikon. Pedig ereje teljében még többek között olyanokkal foglalatoskodott a Zichy család, hogy újra építette a gótikus eredetű plébániatemplomot.

Kezük nyomát őrzi a szépen megújult kastélyuk is. A Zichyek emlékei mellett azért maradt még valami a Balassák örökségéből is. Kiállítási tárgy lett a 15. századi, hársfából faragott Immaculata szoborból is, amit még Balassa Menyhért rabolt el a Csábrági várból.

1945-ig adatott meg a Zichyeknek Divény. Aztán megérkeztek a kommunisták, és elűzték innen az építőket. Otthonukat kirabolták, pusztulásra szánták, de mára már szépen megújult a kastély.

Bővebben...

A romjaiban is tiszteletet parancsoló Divény várának története a Kacsics nemzetségig nyúlik vissza. A 14. század már a Losonczyakat találja itt, aztán jöttek a Balassák, akik hiába erősítették, 1575-ben a török túlerő bevette várukat. Amikor a 17. században a hírhedt Balassa Imre örökölte meg, még annyi béke se költözött a falai közé, mint előtte. Nógrád vármegye legnagyobb birtokosát mintha az ördög szállta volna meg: fosztogatta a környéket és olyan tivornyákat csapott, hogy az egyiken még a feleségét, Lippay Borbálát is kihajította az ablakon. Bizony meggyűlt a baja Wesselényi Ferenc nádorral, aki előbb börtönbe záratta, majd miután megszökött és tovább garázdálkodott, kiverte őt Divényből. Majd Balassa Imre a várhegy alatt egy kastélyt épített magának. Meg is hívta a vár újdonsült német parancsnokát és tisztjeit egy lakomára, aminek végén embereivel lekaszabolta a megrészegült katonákat és azok ruháját felöltve visszafoglalták a várat. No, ez volt az utolsó csepp a pohárban: a bécsi udvar 1679-ben megostromolta Divényt: Balassát elfogták, vagyonát elkobozták, várát felrobbantották.

Bővebben...

A Losonci-medence felett magasodik az Osztrovszki-hegység. Elérve a Jávort a fennsík kicsúcsosodásai, peremeinek andezit sziklái kiváló természetes kilátóként szolgálnak. A Budaszállási-sziklák is tartják még magukat a hegy oldalában. Egy barlangot is rejtenek, amit a tót atyafiak, mint sokfelé a Felvidéken, itt is a hírhedt rablóvezérről, Jánosikról neveztek el.

Bővebben...

Gácsfalu gótikus Szent Györgynek szentelt templomát a Losonczy család emeltette, ami mellett van egy 17. századi harangtorony is. A szentélyben Szent György ábrázolások és renoválásra váró középkori freskók idézik meg a lovagkort. De van itt egy gyönyörű szárnyasoltár is, egy tiroli mester munkája, nem tévedés, a 21. századból.

Bővebben...

Gács gyönyörű kastéllyal büszkélkedhet. A 13. században már a Tomaj nemzetségbeli Losonczyak vára magasodott itt, majd a 16. század végétől, amikoris Losonczy Anna férjhez ment Forgách Zsigmondhoz mind a kastély, mind a környékbeli települések a Forgáchok birtokaihoz tartoztak, egészen 1945-ig. A kommunizmus után felújított kastély ma már szállóként működik, de a kastély még ma is a boldog békeidők hangulatát őrzi. Például a folyosókon a magyar királyokat ábrázoló reneszánsz falfestmények is díszlenek még.

Forgách János nemcsak kastélyt épített Gácson, de 1767-ben ő alapította Magyarország első posztó-manufaktúráját is, ami a hadsereg egyik legnagyobb beszállítója volt.

Gácsról indult el a napúton a helyi gyógyszerész família sarja, Csontváry Kosztka Tivadar is.

Bővebben...

Losonc egykor Nógrád vármegye kereskedelmi, gazdasági és ipari központja volt. Református temploma 1851-ben épült az egykori gótikus-reneszánsz templom helyén, amelyet 1849. augusztus 9-én a cári csapatok felgyújtottak, így az enyészeté lett. Katolikus temploma a 18. században épült.

Losonc jellegzetes épülete az 1857-ben épült Vigadó és a Városháza, melyek homlokzatát a város címerállata a pelikán díszíti.

A református temető valóságos zarándokhelye a helybeli magyaroknak, de a turistáknak is.

A Ráday-kriptában nyugszik II. Rákóczi Ferenc fejedelem személyi titkára, Ráday Pál erdélyi alkancellár.

Kármán József író sírhelyét 1897-ben avatták fel.

Bővebben...