Hazajáró műsorok

Moldva I. – Csángók Klézsétől Pusztináig

118. rész

Amerre a nap kel, messze, a Kárpátokon túl, a hajdani Etelköz nyugati szegletében, a Szeret folyó völgyében van egy kicsi, elzárt, varázslatos világ. Magukra hagyott, elfeledett emberek lakják azt a világot. Magukra hagyottak, pedig nem idegenek. A Magyarok Nagyasszonyához fohászkodnak, és hisznek az ő egyszülött fiában. Ők a moldvai csángó magyarok. Mert a magyar nyelvterület keleti határa nem Ártándnál de nem is a Kárpátok gerincén van, hanem még azon is bőven túl nyúlik. Moldvában úgy 250 ezer római katolikus él, közülük – a gyötrelmekkel teli évszázadok után – ma már jó, ha százezren beszélnek magyarul. Etelközben elsőként talán a hunok és utódaik, majd a honfoglalás korában a gyepűvédők, míg a középkortól a több hullámban is érkező székelyek képviselték a magyarságot. Ma Moldva három területén élnek, így vannak északi, déli, és a Tatros, a Tázló és a Szeret folyók völgyeiben élő székelyes csángók. Évszázados elszigeteltségükben a hagyományos magyar népi műveltség legarchaikusabb rétegét őrizték meg. A földi hatalom régóta korlátozza anyanyelvük használatát és katolikus vallásuk gyakorlását. Ám az Égi uralom tesz róla, hogy minden vészen át megmaradjon hitük, nyelvük, hagyományuk.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Moldva

Az egyik legnagyobb csángó-magyar település Klézse. Majd hétezren élnek Klézsén, római katolikus déli és székelyes csángók. A kutaknak errefelé különleges tisztelete van, az ősi magyar hitvilág máig élő elemeként a csorgóknak természetfölötti erőt tulajdonítanak.

Klézsén meg kell emlékeznünk az évtizedekig itt szolgált Petrás Ince János csángó szerzetesről is, aki folklór kutatóként és „hitküldérként” rengeteget tett a moldvai magyarságért. Az utóbbi évtizedekben, miután erőszakkal megszüntették a magyar oktatást a nyelv és a hagyomány kezd elhalványulni. E folyamatnak állt elébe Duma András és 1999-ben társaival megalapította a Szeret-Klézse Alapítványt. Felépült a Magyar Ház, ahol tanórán kívül oktatják magyarul a gyermekeket.

Bővebben...

A Szeret folyó partján fekszik Trunk. A falu nevezetes szülötte, Benedek Márton csángómagyar orvos, akit 1986-ban a kommunisták meghurcoltak, majd kivégeztek. A hagyomány szerint halálakor a házánál lévő kút rózsaillatúvá és vize gyógyító erejű vált. Azóta is tömegesen zarándokolnak a katolikus falvak hívő lakói a trunki kúthoz, hogy annak csodatevő erejéből részesüljenek.

Bővebben...

Forrófalva és Nagypatak közös temetőjében egy igen becses építészeti emlék áll. Ez a 15. századi alapítású Szent Márton fatemplom.

Forrófalu a hagyomány szerint a falu nevét a török háborúk idejében egy Forró nevű katonáról kapta, akinek lányát Nagy István vajda vette nőül. A szent helyeken még magyar feliratot olvashatunk, de az identitásválság itt is előrehaladott állapotban van. Erre próbál gyógyírt nyújtani a huszonnegyedik óra közelében a Főnix Kulturális Egyesület. Alapítója, Antal-Vajda János különös figyelmet fordít az újjászületés zálogaira, a fiatalokra. Magyar Ház és iskola híján a saját házában kezdte megszervezni a magyar anyanyelvi oktatást és a hagyományok átadását.

Bővebben...

A Tázló mellett valószínűleg a madéfalvi vérengzés után, az 1700-as évek végén idevándorolt székelyek alapították meg Pusztinát. A szájhagyomány szerint a Csíkból érkezők először egy román faluba, Blegyestbe mentek, ahol cséplést vállaltak, majd onnan jöttek a mai Pusztina helyére. A kedves kis falunak a román népszámlálási statisztika különös logikája szerint nincs magyar lakója, pedig a magyar anyanyelvűek és a római katolikusok aránya egyaránt több mint 97%.

 

Bővebben...