Hazajáró műsorok

Kis-Küküllő mente – Marosszéki tekergés

132. rész

“A régi székely Marosszék egyike volt az ős hagyományok alapján legmagasabb műveltségi fokra jutott székely székeknek. Itt találkozott a hegyvidék és a mezőségi dombos vidék lakója. Amaz elhozta a hegyvidék és erdőségek terményeit, emez pedig a mezőség gyümölcsét. A Kis-Küküllő vidékén a nagy múlt dicső alkotásainak halvány kis töredékére találtam. Halvány töredékek, és mégis, mily öröm, hogy ezek legalább megvannak. Csak fájdalom, keresni kell, mert elbújtak az új divat mindent felforgató áramlata elől.”

Szinte Gábor: Marosszék (1903)

Bizony, kedves Székelyföldre utazók, ha erre járunk, ne suhanjunk keresztül Marosszék eme sajátos színfoltján, a Kis-Küküllő lankás dombok közötti völgymedencéjén. Álljunk meg egy pillantásra és kutassuk fel az évezredes múltú székely falvak épített, természeti és szellemi kincseit, amelyek tovább töredeztek ugyan az elmúlt század felforgató divatáramlataiban, de csak itt vannak még, hála a hűséges székely őrállóknak, akik újrateremtésükön munkálkodnak.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Marosszék

A Kis-Küküllő mentén fekszik Kibéd, amely hagymájáról híres. Fontos tudnivaló az idelátogató számára, hogy amit a csonka honban lilahagymának hívunk, az Székelyföldön bizony vöröshagymának neveztetik.

Bővebben...

Kibéd szomszédságában emelkedett egykor Maka vezér vára. Ma már nyoma sincs az erősségnek, de nevét még őrzi a völgyben ülő falucska, Makfalva. És őrzi a vár köveit a templom és az iskola. Igaz, ahogy a vár elsorvadt, úgy dúvadt le aztán a köveiből épült templom is, egyszer földcsuszamlásban, máskor földrengésben. A mostani református istenháza 1928-ban épült.

Nem akárhogy lett iskolája sem Makfalvának. Történt, még a reformkorban, 1834-ben, hogy az országjáró Wesselényi Miklósba egy marosszéki közgyűlésen a kormánybiztos belefojtotta a szót, mondván, nincs is birtoka Marosszéken, így nincs joga felszólalni. Mit tesz erre a székely Dósa Elek? Nyomban földet adományoz Makfalván Wesselényi bárónak, aki végre szóhoz jutva be is jelenti: a kapott telken hálából iskolát építtet. Így szolgálta „Erdély Széchenyije” segítségével a régi iskola több mint 100 éven át a Küküllő menti ifjúságot.

Makfalva hűségesen ápolja egy másik történelmi család, a Dósák emlékét is. A falubeliek a lázadó Dósa Györgyöt is a makfalvi ágból származtatják. Dósa Dániel királyi aljegyző udvarháza ma kicsi múzeumnak ad otthont. Gazdag néprajzi anyag van itt, hisz Makfalva egykor híres fazekas falu volt.

Bővebben...

Az első, Atosfalva, ami Orbán Balázs szerint úgy alakult, hogy egy pestis alkalmával 6 család Szentistvánról elmenekülvén, ide települt, így lett belőle Hatosfalva, később pedig a H kihagyásával Atosfalva.

Az anyafalu Székelyszentistván mai református temploma 1880-ban épült, de a hagyomány szerint elődje már Szent István király idejében állt. A falu ódon udvarházai a régi szép, gazdag időkről mesélnek. A helyi fafaragó mester, Sándor János kopjafái pedig az aradi 13 vértanúságáról.

Csókfalván az 1798-ban épült sudár unitárius templom érdemel figyelmet.

Bővebben...

A Kis –Küküllő felső völgyének központja Erdőszentgyörgy. Itt őrzi ősei hagyatékát a 6. Württemberg Huszárezred. És hogy miért Württemberg ezred? Sándor württembergi herceg volt ugyanis a férje a szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek. Nem más volt ő, mint Mária brit királynő nagyanyja, II. Erzsébet ükanyja, aki éppen itt, a Rhédey család kastélyában nőtt fel. A hagyomány szerint a kastélyt a Kornissok egy apátsági kolostor romjaira építették a 16. században. Tőlük került aztán 1620-ban a Rhédey családhoz, akik 1809-ben alaposan kistafírozták uradalmukat.

A falu feletti dombtetőn már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum. Onnan hozták át a református templom alatti sírboltba az 1841-ben meghalt Rhédey Klaudia grófnő földi maradványait.

Bővebben...

Szentgyörgyről lekanyarodva a Küsmöd pataka mentén, egy völgyzáró gát állja a vándor útját. A kiszélesedő völgyben egy ragyogó terpeszkedik. Csodaszép… mondhatná az ember, ha nem tudná, hogy a fényes víztükör alatt egy középkori székely falu alussza örök álmát.

A kommunista önkényuralom, a romániai falurombolás, a székelység eltüntetési kísérletének jelképe, az elárasztott falu, Bözödújfalu. A legsötétebb 1980-as években a gát elkészültével a szinte színmagyar falu lakóinak túlnyomó többségét erőszakkal kitelepítették. Aztán a víz lett az úr, s addig emelkedett, míg 1994-re szinte az egész falu hullámsírba került. Itt alszanak a tó mélyén Bözödújfalu székely házai, templomai, köztük a középkori katolikus templom, amelynek tornya egészen 2014-ig kiállt a tó vizéből, mementóként, aztán feladta a harcot és végleg alámerült. Alámerült, s nincs már itt se összetartó faluközösség, se bölcső, se temető, se élet se halál, se öröm se bánat, csak a nagy, mély üresség…

Bözödújfalu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és az egykori falu emlékhelyére helyezték. Azóta minden év augusztusában eljönnek a falu egykori lakói, hogy közösen emlékezzenek elárasztott szülőföldjükre.

Bővebben...

A bözödújfalusi tótemető felett, a Küsmöd pataka völgyén fekszik Kőrispatak. A régiek helyére a 19. században dombra épült református, és a központban álló unitárius templom is a ki nem hunyó hitet hirdeti.

A 2004. december 5-én faragott székelykapu pedig azt, hogy itt még akkor is befogadják a magyart, ha az eltaszítja magától testvérét.

A kőrispatakiak mindig is dolgos székelyek voltak. A földművelés és állattenyésztés mellett évszázados múltra tekint vissza a szalmakalap készítés népi mestersége. Szőcs Lajos és családja is őseiktől örökölte a kalaposságot, és hogy ez a hagyományos mesterség ne vesszen el az új világrend útvesztőiben, 2001-ben megnyitották a világon egyedülálló Szalmakalap-múzeumot.

Bővebben...

A Vécke-patak völgykatlanban fekvő Székelyvécke amilyen szerény lélekszámban, olyan büszke lehet küllemére, természeti és épített örökségére.

Vécke 18. századi katolikus templomának különlegessége, hogy erődfalát Petrás Mária csángó kerámiaművész magyar szenteket ábrázoló alkotásai díszítik.

Székelyvécke kálváriáján a stációkat az enyészettől megmentett székelykapuk alkotják. A keresztút tetejéről már csak a kápolna hiányzik.

Bővebben...