Hazajáró műsorok

Kis-Fátra II. – Turóci kirándulás a Rajeci-havasok körül

156. rész

“Ez a hegység a magyar Felföldnek a Magas-Tátra után legszebb és legváltozatosabb bérce. Karcsú derekából gömbölyded tetők emelkednek ki, oldalait sűrű erdők, széles hátát havasi rétek és itt-ott törpe fenyők lepik. Helységek csak a szélein vannak. Rövid oldalágai közé keskeny, zordon völgyek szorúltak, melyek a gerincen összeérnek, s itt átjárók vannak Trencsénből Túrócba.”

 Lovcsányi Gyula: Túróczmegye (1899)

Erre a változatos formakincsre számíthat, aki beteszi a lábát az Északnyugati-Kárpátok mutatós vonulatába, a Kis-Fátrába. Közepén a Vág folyó által kettéfűrészelt vonulat északi, magasabb, sziklásabb részén, a Kriváni-Fátrában már túráztunk, ezúttal a déli, szelídebb formavilágú Rajeci-havasokat választjuk. Keleti oldalán a középkori várakat, nemesi kastélyokat, egyházi emlékeket és néprajzi értékeket felvonultató történelmi Turóc vármegye várja, hogy belépjünk „édenkertjébe”.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Trencsén

A természeti környezet mit sem változott a Kis-Fátra déli részének nevet adó, ősi múltú Rajecen. Azon kívül szinte minden. Az ókorban erre, a Rajcsánka mentén húzódott a Baltikumból az Adriáig vezető Borostyánkő út. A mai települést a 12. században betelepülő németek alapították. Határában vár is volt, aminek mára nyoma sem maradt. Nem úgy a főtér sok szép régi épületének, melyek Rajec kiváltságos múltjára emlékeztetnek. A tér közepén áll a régi lábasház, a városháza. De érdekes a helyi múzeum épülete is, ami szebb korokban még sörfőzde volt. A királyságról mesél a gótikus eredetű Szent László templom is.

Bővebben...

Rajecen túl egy lakatlan és hasznosítatlan „szabad erdő” terjedt, az ide telepedett németek el is nevezték Freiwald-nak.

A régi búcsújáróhely középkori templomának már csak a szentélye áll. 1865-ben mellé építették az új templomot, Szűz Mária születése tiszteletére. Ide hozták át ékességét, a 16. században faragott kegyszobrot is.

A kegytemplom mellett a fátravidék fafaragó hagyományainak egy egészen lenyűgöző példáját találjuk. Egy helyi szlovák fafaragó évtizedes munkájának gyümölcse a Szlovák Betlehemnek keresztelt mestermű.

Frivaldnádasnak csodás vizű szentkútja is van, ahová évszázadok óta zarándokolnak a testi-lelki gyógyulásra vágyók.

Bővebben...

A Nyitra folyó forrásvidéke a Facskói-hágó. Innen a Klak csúcsára vezet az út, ahonnan tiszta időben remek kilátás fogadja a vándort a Nagy-Fátra, a Sztrázsa-hegység és a Kis-Fátra északi része felé.

Bővebben...

Ha magányosan is, de áll még Turócábrahámfalva ősi temploma. Kertjében magyar nemesi családok sírboltjai kötik össze az eget a földdel, a múltat a jelennel. Mert akármilyen északon is vagyunk, ezek a hantok is azokról az időkről mesélnek, amikor a magyarnak még vezető szerepe volt a Turóci-medence történelmi színterén.

Bővebben...

Turóc vármegye egykori székhelye Znióváralja. A Kis-Fátra egyik végnyúlványán meredeznek, Znió, vagy más néven Turóc várának romjai. A Hontpázmány nembeli András, a Forgáchok őse építtette a 13. században. Amikor 1241-ben a tatár fenyegetett, IV. Béla király itt lelt menedékre. Hálából a megmenekülés emlékére, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1253-ban a vár alatt templomot építtetett és megalapította a zniói premontrei konventet. 1586-ban a jezsuiták vették át a kolostort. Pázmány Péter is élt a falai között, míg Káldy György itt fordította magyarra a katolikus bibliát. Így lett a kollégium az ellenreformáció egyik Felső-magyarországi központja.

Znióváralja sokáig kiváltságos nemesi mezőváros volt, erre emlékeztetnek régi patinás épületei. 1869-ben itt alapították az első szlovák nyelvű katolikus gimnáziumot is.

Szent Miklós plébániatemploma 1250-ben épült.

Bővebben...

A Turóci-medence központi városa, a Dancs-mester, zólyomi főispán alapította Szentmárton. Nevét 13. századi, Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta.

A település a Kossuth család ősi fészke, birtokukat még IV. Bélától kapták. Itt éltek évszázadokon át, mígnem Kossuth László, ügyvédi oklevéllel a tarsolyában Monokon vállat állás, azt Andrássyaknál. Itt született fia, Kossuth Lajos.

Egy szép fenyvesliget közepén található az 1960-as években alapított turócszentmártoni falumúzeum. Felvidék egyik legnagyobb szabadtéri néprajzi kiállítása a Kárpát-medence északnyugati részének hagyományos népi építészetét vonultatja fel. A falumúzeum hű képet nyújt az elmúlt századok népi mesterségeiről, kisiparáról és mindennapjairól is.

Bővebben...

A Malom-patak völgye sokáig ismeretlen volt a turisták előtt. Aztán az elmúlt években lelkes szentmártoni hegymászók kiépítették benne a piros sáv jelzésű ösvényt. A vadregényes, szurdokká szűkülő patakmeder alsóbb szakaszain hidak teszik kényelmesebbé az előrejutást.

Felsőbb szakaszán a szurdokot még meredekebb és magasabb sziklafalak övezik. Innen kezdődik a Via Ferrata, azaz egy drótkötéllel biztosított hegyi szakasz, amihez már segédeszközökre is szükségünk lesz.

A szurdokvölgy tetején megszabadulhatunk a beülőktől és a ferrata szettektől. Innen már könnyű erdei emelkedő következik.

A csúcsról, a Nagyrétről végigpásztázhatjuk a Turóci-medencét. Szemben a Nagy-Fátra, mögötte az Alacsony-Tátra bukkan elő. Északról a Kriváni-Fátra köszön ránk. Nyugat felé feltárulnak a Zsolnai-medencére ereszkedő Rajeci-Fátra.

Bővebben...