Turóc vár­me­gye egy­ko­ri szék­he­lye Znió­vár­al­ja. A Kis-Fát­ra egyik vég­nyúl­vá­nyán mere­dez­nek, Znió, vagy más néven Turóc várá­nak rom­jai. A Hont­páz­mány nem­be­li And­rás, a For­gá­chok őse épít­tet­te a 13. szá­zad­ban. Ami­kor 1241-ben a tatár fenye­ge­tett, IV. Béla király itt lelt mene­dék­re. Hálá­ból a meg­me­ne­kü­lés emlé­ké­re, a Magya­rok Nagy­asszo­nya tisz­te­le­té­re 1253-ban a vár alatt temp­lo­mot épít­te­tett és meg­ala­pí­tot­ta a zniói pre­mont­rei kon­ven­tet. 1586-ban a jezsu­i­ták vet­ték át a kolos­tort. Páz­mány Péter is élt a falai között, míg Kál­dy György itt for­dí­tot­ta magyar­ra a kato­li­kus bib­li­át. Így lett a kol­lé­gi­um az ellen­re­for­má­ció egyik Fel­ső-magyar­or­szá­gi köz­pont­ja.

Znió­vár­al­ja soká­ig kivált­sá­gos neme­si mező­vá­ros volt, erre emlé­kez­tet­nek régi pati­nás épü­le­tei. 1869-ben itt ala­pí­tot­ták az első szlo­vák nyel­vű kato­li­kus gim­ná­zi­u­mot is.

Szent Mik­lós plé­bá­nia­temp­lo­ma 1250-ben épült.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 156. rész: Kis-Fátra 2. — Turóci kirándulás a Rajeci-havasok körül