Hazajáró műsorok

Kézdiszék – Március idusa a Mezőföldön

158. rész

“Ha Háromszék természeti szépségben ritkítja párját, erkölcsi becsben méginkább tulszárnyalja honunk minden más vidékét; igen, mert e szék minden időben a hősök hazája volt.”

Orbán Balázs: Háromszék

Igen, a hősök hazáját találjuk messze távol, de még idehaza, Székelyföldön. Ott, ahol a Kárpátok nem gyűrődik tovább kelet felé, inkább visszakanyarodik. Ez az a talpalatnyi föld, a Bodoki-havasok, a Nemere és a Háromszéki-havasok koszorúzta Felsőháromszéki-medence, ami talán a legtöbbet áldozta a magyar szabadság oltárán. A nemzeti önvédelem, a szellemi kultúra termékeny földje: a történelmi Kézdiszék. A hét ősi székely szék egyike volt, mígnem a 16. században Sepsiszékkel és Orbaiszékkel egyesülve már Háromszéket alkotta. Székhelyén, Kézdivásárhelyen és attól keletre a Feketeügy folyó öntözte, jó termőföldekkel bíró Mezőföld településein régi templomok és kúriák, szellemi nagyságok emlékei és hazájukhoz rendületlenül hű székely testvéreink hordozzák ’48 örökségét és viselik, amit a sors rájuk mért.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Háromszék

A Keleti-Kárpátok és a Nemere árnyékában fekszik történelmi hazánk legkeletibb városa, Kézdivásárhely. Városi rangját a 15. században kapta, központja az egykori piactér, ami ma is bővelkedik régi épületekben. Itt van mindjárt az 1857-ben épült Tanácsház épülete, ami ma az Incze László Céhtörténeti Múzeumnak ad otthont. 1902-ben megépítik a Vigadó épületét, a mai Művelődési Házat, és a Kisegítő Takarékpénztárat. Ma a Polgármesteri Hivatal működik benne.

 

Kézdivásárhely egykor református többségű város volt. Erről tanúskodik a főtéren álló, Székelyföld legjelentősebb, legnagyobb református temploma, ami ezer férőhelyes.

 

Kézdi a szabadság városa. Az 1848-as harcok idején jelentős hadianyaggyártás folyt itt, többek között ágyúöntés is. Nem is csoda, hogy a főteret Gábor Áron szobra díszíti.

 

Az önvédelmi harcra emlékeztet az 1823-ban megnyitott székely katonanevelde is. Alapítói talán nem is gondolták, hogy 25 év múlva számos itt nevelkedett katona harcol majd hazájáért.

Bővebben...

Nevét középkori temploma védőszentjének, Szent Katalinnak köszönheti. Mezőföld a templomok mellett a kúriák földje is. A Sinkovits-udvarház a 19. században épült. Amikor megjöttek a vörösök, úgy felszabadították a Sinkovits családot, hogy örököseit kitelepítették és ősi birtokukat államosították.

Így jutottak ebek harmincadjára épített örökségeink, de a szellemi nagyságok emlékét nem lehet lerombolni. Mert minden falura jut legalább egy kiváló magyar lélek Mezőföldön. Katolnára mindjárt egy testvérpár, Bálint Benedek iparművész és a nagy keletkutató, turkológus, Bálint Gábor.

Bővebben...

Szent Márton püspök emlékét őrzi Mártonfalva. Itt is van szép Árpád-kori templom. És nevezetes kúria is: a Horváth-Lázár udvarház, ahol 1849-ben tanácskozni gyűltek össze a székelyek és úgy határoztak, hogy nem alkusznak, ők bizony folytatják az önvédelmi harcot.

Bővebben...

Kézdimárkosfalva híres szülötte Barabás Miklós, aki a reformkorban érett a „nemzet festőjévé”.

Dálnokról indult el 1514-ben Dózsa György, miután Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezte ki.

De a magyar átok végül úgy hozta, hogy 40 000 fős paraszti hadával urai ellen fordult. A halál fia lett Dózsa György, de téved, aki az elnyomó nemesi hatalom elleni osztályharc mártírját látja benne. Már csak azért is, mert bizony ő maga is nemes volt.

Dálnok utolsó házai már a Bodoki-hegység délkeleti peremét csiklandozzák. Itt, a Csókás-hegy nyugati lejtőjén egy ősidők óta használt forrás fakad. A Csókás népi feredőt 2012-ben a székely fürdő- és közösségépítő kalákamozgalom tagjai újították fel. A forrás édes-kénes lúgos gyógyvize sokféle bajra nyújt gyógyírt.

Bővebben...

Felsőcsernáton népe élt a környező táj, a bővizű patak és mellékágai természeti adottságaival. Molnár mesterek nemzedékei nőttek fel a völgyben, ahol volt, hogy több tucat vízimalom őrölte a búzát. Aztán az új idők árjai elmosták többségüket, de jöttek új molnárok, akik összefogtak, nem hagyták veszni az elődök hagyatékát, s fordítottak egyet a történelem őrlőkerekén.

A Szőcs Ilona tiszteletes asszony vezette Holnap Csernáton Egyesület által felújított régi malomban működő Malomkert panzió több mint turistaközpont. Célja a hagyományőrzés, értékteremtés és az értékek továbbadása.

Bővebben...

Felsőcsernáton fölött, a Nagypatak és Ika-patak határolta sziklagerincen egy rég elfeledett vár magányos, Csonka-tornya emelkedik.

Bővebben...

Itt született 1712-ben az első magyar irodalomtörténész, Bod Péter református lelkész, a Magyar Athenas szerzője.

Kiállt török ostromokat, villámcsapást, földrengést, és Isten kegyelméből megmaradt Alsócsernáton román kori erődített református vártemploma is.

A Damokos-kúriát is halálra szánta a kommunizmus. Az 1950-es években elhanyagolva, gazdátlanul élte végnapjait. Ám a falanszteri időkben, 1973-ban a Gondviselés új gazdát küldött. A helytörténész, idősebb Haszmann Pál lázas munkával ide gyűjtötte össze a környék kallódó tárgyi és szellemi örökségeit. Hivatását fiaik és családtagjaik viszik tovább. Az alapítójáról elnevezett tájmúzeum több mint holt tárgyak gyűjteménye. Olyan élő és organikus szellemi mentsvár, ahol minden kallódó ember otthonra talál, és új erőt nyer a küzdelemhez. Erről is gondoskodik a múzeum vezetője, Haszmann Pál.

Bővebben...