Hazajáró műsorok

Karancs-vidék – Nógrád és Gömör határán

197. rész

“Csonka hazánk egyik legérdekesebb vidéke Salgótarján és környéke, ahol a turista némi kárpótlást találhat az elvesztett, fenséges hegyvidékeinkért, mert a Karancs-Medves-hegység, a hatalmas erdőségek, bájos völgyek, festői népviselettel pompázó palóc falvak minden természetkedvelő igényét kielégíthetik.”

Dornyay Béla: Salgótarján és vidéke (1933)

Pompei, Grand kanyon, Olympos – egzotikumok egy helyen és palóc kivitelben. Nógrád és Gömör határvidékén, a Karancson, amely látványos formáit a trópusi ősidőknek és a vulkánkitöréseknek köszönheti. A jó palócok hegyes tornyú templomaikat és Árpád-kori váraikat néprajzi hagyományaikkal átitatva őrködnek a hegység körül, melynek ásványkincseit régóta bányásszák. Trianon kettéhasította a vidéket, de nincs az a határ, amely elválaszthatná a sorsközösségben egymást formáló tájakat és embereket.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Gömörország

A Tarján törzs ősi szállásterülete, a Kacsics nemzetség régi birtoka, egykor a Medves és a Karancs közötti völgy egy piciny faluja volt Salgótarján. Aztán bányavárossá duzzadt, és Nógrád megye székhelye lett. Felette az országzászló beszédes jelképe a vidéknek.

A Magyar Feltámadás barlangban a szobor, ahogy Szent István király felajánlja a koronát a magyarok nagyasszonyának, nemes egyszerűséggel üzeni, hogy Mária országa oszthatatlan egység.

Bővebben...

Nógrád északi szélén, egy ősi vulkán lekopott bazaltperemén mulatja az időt Fülek vára. Úgy hírlik, hogy az erődítmény a Kacsics nembeli Fulkó rablólovag építette még a tatárjárás előtt. Majd a királyra szállt, később többször gazdát is cserélt, mígnem a török 1554-ben csellel elfoglalta. Közel 40 évet kellett várni, mire a császáriak felszabadították. Fülek szerepe a három részre szakadt országban felértékelődött: több vármegye is itt székelt. A várkapitány, Koháry István megerősíttette, de talán ő sem gondolta, hogy éppen Thököly Imre ellen kell majd védelmeznie. A kuruc felkelők ugyanis az 1680-as években török segítséggel elfoglalták és felrobbantották a várat, sőt, az egész várost is a földdel tették egyenlővé.

A vár azóta romos, de a Koháry család nem hagyta veszni a várost. Először is újjáépítették a hit bástyáját, a középkori ferences templomot és kolostort, majd kúriát is emeltek maguknak. Így tettek a későbbi birtokosok, a Berchtoldok is, kastélyuk ma a gimnáziumnak ad helyet.

Bővebben...

A Karancs-hegy nyugati oldalában bújuk meg az apró Kalonda. Egy kis falucska volt Palócföld szívében, mígnem egyik napról a másikra határtelepüléssé tették. Lassan ocsúdik fel az traumából, a helybéliek szívós munkával igyekeznek megmenteni és a honismeret szolgálatába állítani értékeiket. A régi vízimalmot is szépen felújították.

Az egykori egyházi iskola épületében néprajzi múzeum várja a látogatókat. A múzeum a palócok tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi.

Bővebben...

Világra szóló ősmaradvány park várja az idelátogatót Ipolytarnócon, amely a Karancs vulkán kitörésekor betemetett miocén kori kincseket őriz. Már a bejáratnál az egykori szubtrópusi erdő megkövesedett fa maradványai jelzik, egy valóságos ősvilági Pompeiben járunk, ahol miközben pusztított a vulkán, ősi élet nyomait konzerválta az utókornak.

A turistákat tanösvény várja, ahol az itt élt különleges állatok rekonstrukcióival ismerkedhetnek meg.

Bővebben...

Nógrádszakál határában, az Ipolyba ömlő Páris-patak szurdokvölgyét palóc Grand Canyon-nak is hívják. A néhol 20 méteres sziklákkal szegélyezett keskeny szurdok medre általában száraz. Csak nagyobb esőzések és olvadások idején zúg benne vízfolyás. Egy ősi folyó nyomán kialakult üledékes kőzetbe vágta be magát a Páris-patak, felszínre hozva a hordalék megkövesült rétegeit.

Bővebben...

A néphagyomány szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla pihent meg itt, aminek emlékére leánya, Margit kápolnát építtetett. A századok súlya alatt megroppant kegykápolnát 1934-ben építették újjá. Búcsúk idején zarándokok százai keresik fel a hegy minden oldaláról.

Bővebben...

A vulkán legmagasabb pontja a palóc Olympos, ahova a kápolnától egy szép erdei ösvény vezet. A régen Törésnek is nevezett Karancs tetejére 1989-ben épült kilátó, ahonnan teljes körpanorámában gyönyörködhetünk. Keletről Salgótarján fölött a Medves várromokkal tűzdelt vidéke köszön ránk. Nyugatra az Ipolyon túl a Cserhát dombos vidéke hullámzik a Börzsönyig. Délre a Mátra bérce zárja a látóhatárt. A hegy lábainál a Karancs környéki apró falvak szóródnak szerteszét. Köröttük megművelt szántók, legelők, erdők tarkítják a hullámzó dombvidéket.

Bővebben...

A karancsi lejtők között, a Bodoló hegy alatt ül meg Karancsberény. A középkori Mindenszentek temploma köré épült település évszázadokon át, egészen a 19. századig a Berényi grófok birtoka volt, akik jeles tisztségeket töltöttek be a királyi Magyarországon.

A faluban komoly lovasélet zajlik. A helyi klubnak huszár hagyományőrzői is vannak.

A Karancsberényi Lovasklub vendégházában a helyi népviseletből és a pásztorok hagyatékából nyílt kiállítás.

Bővebben...