Ami­kor az 1300-as évek­ben már ele­gen­dő erdő­óvó élt a zólyo­mi kirá­lyi ispán­ság sűrű vadon­já­nak apró tele­pü­lé­sén, ide­je lett, hogy saját temp­lo­muk legyen. Azóta áll Isten háza Erdő­bá­bony­ban, Szent Kata­lin tisz­te­le­té­re.

A hit­nek ma is nagy sze­re­pe van a falu­ban. Itt van a Xavé­ri Szent Ferenc nevét vise­lő kato­li­kus sze­mi­ná­ri­um új épü­le­te, aho­va még II. János Pál pápa is ellá­to­ga­tott.

Töb­bek között a Polt­há­ri Soós, illet­ve Kür­tössy csa­lád örök­sé­ge, a víz­ivár, amit a 15. szá­zad­ban épí­tett egy akkor még élő, ter­mé­sze­tes Garam-szi­ge­ten, Nóg­rád, Hont és Zólyom vár­me­gyék alis­pán­ja, Polt­há­ri Soós János. Azt mond­ják, az alis­pán gya­ko­ri ven­dé­ge volt a köl­tő, Balas­si Bálint.

Garam­szeg még egy kas­téllyal büsz­kél­ked­het, a Géczy csa­lád udvar­há­za már 1775-ben épült.

Az erdő­ben 33 °C‑os gyógy­for­rá­sok tör­nek fel, amit már ele­ink is ismer­tek. Mátyás király és Beat­rix király­né is ellá­to­ga­tott ide, és azóta is sok neve­ze­tes sze­mé­lyi­ség járt a gyógy­for­rá­sok cso­dá­já­ra.

A Szent Hil­de­gárd kápol­nát 1855-ben épít­tet­te Habs­burg Albrecht főher­ceg, hogy meg­örö­kít­se Hil­de­gard főher­ceg­nő itte­ni für­dő­zé­sét.

1819-ben komo­lyabb für­dő­ház is épült Szli­ács­für­dőn, ahol meg­for­dult töb­bek között Kos­suth Lajos is. Az ő itt­jár­tá­nak emlé­két őrző táb­lá­nak 1994-ben nyo­ma veszett.

2005-ben avat­ták fel Arany János és Madách Imre közös táb­lá­ját.

Ami­kor 1899-ben Kovács­fal­va mel­lett a geo­ló­gu­sok új szén­le­lő­he­lyek után kutat­tak, fúró­ik nyo­mán szén helyett várat­la­nul hévíz tört fel. A közel 49 fokos szén­sa­vas-kén­hid­ro­gé­nes ter­mál­víz sok­fé­le nya­va­lyá­ra nyújt gyógy­írt, de a kiépí­tett für­dő­he­lyet elő­sze­re­tet­tel hasz­nál­ják pihen­te­tő für­dő­zés­re is.

A város legen­dás várá­ban 1382-ben Nagy Lajos ország­gyű­lést tar­tott, majd Gis­kra szé­kelt, aki­től Hunya­di Mátyás fog­lal­ta vissza. A vár, ami sose volt török kézen, de az erdé­lyi feje­del­mek több­ször is elfog­lal­ták. Ahol 1620-ban a Szent Koro­nát őriz­ték. Ami a kuruc har­cok­ban több­ször is gaz­dát cse­rélt, majd az Ester­há­zy csa­lá­dé lett. Később a kincs­tár, majd a cseh­szlo­vák állam bir­to­kol­ta, ma meg kép­tár­nak ad helyet.

A vár alat­ti téren terül el Zólyom váro­sa. A cseh­szlo­vák idők emlé­kei, a pane­lek tömb­jei között a séta­tér vala­mit még meg­őr­zött a Király­ság ide­jé­ből. Mert bőven van mire emlé­kez­ni. Pél­dá­ul 1244-re, ami­kor IV. Béla kirá­lyunk kivált­sá­go­kat ado­má­nyo­zott a tele­pü­lés­nek. A város soká­ig a huszi­ta hadak köz­pont­ja volt, majd Mátyás király alatt nyer­te vissza régi fényét.

A Szent Erzsé­bet-temp­lom már 1390 óta hir­de­ti a fő téren a Min­den­ha­tó dicső­sé­gét.

Zólyom első vára itt volt a Jávo­ros olda­lá­ban. A hatal­mas kiter­je­dé­sű erő­dít­mény rom­ja­i­ban is tisz­te­le­tet paran­csol. Közép-Euró­pa leg­na­gyobb várá­nak tart­ják. A hagyo­mány sze­rint falai között halt meg 1095-ben Szent Lász­ló király. Innen igaz­gat­ták a hatal­mas terü­le­tű zólyo­mi erdő­is­pán­sá­got, amit csak a 14. szá­zad­ban osz­tot­tak fel négy vár­me­gyé­vé.

A vár­ban két kirá­lyunk­nak is fából fara­gott szob­rot állí­tot­tak. Itt őrkö­dik Zólyom felett a város­nak kivált­sá­go­kat adó IV. Béla, fején a Szent Koro­ná­val.

Jutott egy szo­bor az „Árpád-ház utol­só arany­ágacs­ká­já­nak,” III. And­rás­nak is.