"Nagy Lajos királyunk, látva az Óvár hanyatlását, új vár építéséről határozott. Egy vadászat alkalmával egy elbűvölő szivárvány tárult a szeme elé, melynek egyik vége épp egy dombra hajlott. Az égi jelet követve a király erre a dombra építtette új várkastélyát."
Mennyit barangoltunk már keresztül-kasul a Garam forrásvidékén és az alsóbb völgyét ölelő vulkáni hegyvilágban, de valahogy magán a Zólyomi-medencén mindig átrohantunk. Ahogy elkerülte a figyelmünket déli őrhegye, a Jávoros is. Elég, ha a visszapillantóból utánunk sóhajtó Zólyom várára gondolunk, de ha a mellékutakra is kikukkantunk, megállapíthatjuk: akad itt látnivaló, bőven. Ősi várak, ódon templomok, megújult kastélyok és gyógyfürdők idézik a századokat, amikor még Zólyom vármegye a Magyar Királyság virágzó vidéke volt. Sőt, volt idő, amikor a háborítatlan zólyomi erdőispánság, mint királyaink kedvelt vadászterülete, a lengyel határig ért. Azóta sok keserv lefolyt a Garamon, de a szocreál szürke köntöse mögül azért ma is felsejlenek egy régi, színes világ emlékei, idelent a völgyekben, és odafent, az Osztrovszki-hegycsoport alig ismert, északnyugati tagján, a Jávoroson.